Újabb uniós eljárás várhat hazánkra

Megtudhattuk, mikor számíthatunk az újabb rezsicsökkentésre, és hogy Brüsszellel is meg kell értetni, hogy a magyar megoldás helyes.

A kormány pénzügyi rezsicsökkentő lépésének eredményeként szombattól ingyenesen vehet fel készpénzt a bankautomatákból a lakosság havonta kétszer, összesen 150 ezer forint értékben. A pénzügyi rezsicsökkentés valószínűleg folytatódni fog: Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy a parlament már februárban megemelheti a törvényben garantált ingyenes készpénzfelvételek számát.

Rogán múlt szombati, budapesti sajtótájékoztatóján ismertette azokat a balatonszárszói frakcióülésen hozott döntéseket, amelyek a harmadik rezsicsökkentés – világpiaci árváltozásokat is figyelembe vevő – mértékét és ütemezését tartalmazzák. Ebben az évben három lépésben csökken tovább a rezsi: a gázért április 1-jétől 6,5, az áramért szeptember 1-jétől 5,7, a távhőért október 1-jétől 3,3 százalékkal kell majd kevesebbet fizetni. Az erről szóló törvényjavaslatról februárban dönt az Országgyűlés.

Rogán hétfőn arról számolt be, hogy az EU illetékesei eljárást készülnek indítani azon országok ellen, amelyek szabályozzák a rezsiköltségeket. Közölte azt is: Magyarország azzal a jogával élt, amit sem az unió alapokmánya, sem a szerződései nem tiltanak.

Orbán Viktor kormányfő ennek kapcsán pénteki rádióinterjújában azt mondta: a rezsicsökkentés elindítása óta tudták, hogy az ellenérdekeltek ezt nem hagyják szó nélkül, már csak azért sem, mert azóta számos európai országban születtek hasonló döntések. Kijelentette, hogy az energiaárak csökkentésére a magyar megoldás továbbra is a nonprofit energiaszolgáltatás a lakossági és a piaci szférában is. Az unió célja, hogy szabadárassá tegye az energiaárakat, a tapasztalatok szerint azonban ott, ahol nem volt központi árszabályozás, és verseny alakulhatott volna ki az energiapiacon, ármegállapodások jöttek létre a színfalak mögött, és az árak magasabbak voltak az állam által megszabottaknál – fejtette ki. Szerinte ezért a brüsszeli álláspont tankönyvízű, a gyakorlat ellene szól.

A kormányfő a héten arról is beszélt: Magyarországon 2010 után helyreállt a jogállamiság. A miniszterelnök a Belügyminisztérium évértékelő értekezletén a magyar gazdaság kapcsán úgy fogalmazott: ma „már látható, sőt járható az út, amely kivezet a szegénységből: ( ) nem ígéretekkel és ingyen pénzzel, hanem munkával és a rezsi csökkentésével van kikövezve”. Pintér Sándor ugyanitt arról beszélt: a közrend és a közbiztonság az ország teljes területén szilárd.

A héten fény derült arra is, hogy a Demokratikus Koalíció megszüntetné az olyan, a kormány által hozott intézkedéseket mint a családi adókedvezmény, a rezsicsökkentés, a multinacionális cégek különadóit pedig mihamarabb kivezetné. A párt gazdaságpolitikával foglalkozó konferenciáján Gyurcsány Ferenc közölte: ha a baloldal nyer a parlamenti választáson, akkor „bár van, amiben másnaptól jobb lesz az élet, például szabadabb lesz az ország levegője”, rövid távon nem lesz több pénz, ezért „egészen biztosan kiigazításra lesz szükség”.

Az Országgyűlés az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek a feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának csütörtöki ülésén Lázár János, Pintér Sándor belügy- és Martonyi János külügyminiszter a külpolitikai aspektusból fakadó nehézségeket értékelték, továbbá tájékoztatták a képviselőket arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a hírszerzés milyen tevékenységet folytat ezzel kapcsolatban. Lázár közlése szerint az amerikai lehallgatási botrány érdemben és jelentősen befolyásolhatja az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, amíg az ügyet az Egyesült Államok nem tisztázza.

Kötelet követeltek Mészáros Lőrincnek a szocialisták múlt szombati nagygyűlésén a közönség soraiból. Mint arról a Hír TV vasárnap beszámolt, Mesterházy Attila – akit a gyűlés előtti kongresszuson formálisan is a balliberális ellenzék közös kormányfőjelöltjének választottak – felszólalásában a felcsúti polgármesterről beszélt, amikor a közönség soraiból valaki azt kiabálta be: „Kötelet!” Mesterházy később így folytatta beszédét: „de mégis inkább én azt hiszem, hogy nem lesz itt katedra, hanem talán az a másik, amit itt az imént bekiabáltak”.

Mesterházy ezzel kapcsolatban vasárnap este azt állította, hogy nem azt kiabálták, hogy „kötelet”, hanem azt, hogy „börtönt”. Az MSZP elnöke ezzel magyarázta, miért értett egyet a bekiabálóval.

A csaknem egyórás beszéd kevés konkrét ígéretet tartalmazott. Az eseményre a szövetséges pártok vezetőit meghívták, azok nem szólaltak fel. Ennek ellenére Mesterházy közvetlen szomszédságában ült Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor, Bajnai Gordon és Szabó Tímea. Ott volt a gyűlésen a szocialistákat segítő Ron Werber is, aki gyűlöletkampányairól híresült el.

A szocialisták manipulációval vádolták, pénteken pedig már börtönnel fenyegették a Hír TV munkatársait, amennyiben nem kérnek bocsánatot Mesterházytól. A csatorna ezek után a sajátja mellett a közszolgálati televízió, valamint az ATV eredeti felvételét is bemutatta, mindegyiken jól hallható a „Kötelet!” bekiabálás. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója még szerdán kijelentette: az MSZP-nek inkább bocsánatot kellene kérnie ahelyett, hogy perrel fenyegeti azokat, akik hallották, mi hangzott el a nagygyűlésén. Kocsis szerint rossz úton járnak a szocialisták, ha megint úgy járnak el, mint a bajai videóbotrány után.

Mint az üggyel kapcsolatban az MNO beszámolt róla, MSZP-aktivisták a szombati beszédet követően akasztásra készülődtek a Facebookon. „Várom az áprilisi akasztást!”, „Lógni fognak!!!”, „ jöhetnek sorba!” – többek között ilyen stílusban folytattak eszmecserét. A Hír TV-nek pénteken sikerült megszólaltatni a párbeszéd résztvevőit, akik azonban tagadták, hogy ők írták volna a bejegyzéseket, közben viszont furcsa ellentmondásokba kerültek.