Lehallgatási botrány: az USA-nak tisztáznia kell az ügyet

A botrány jelentősen befolyásolhatja az USA és Magyarország kapcsolatát – közölte Lázár János.

Gulyás Gergely megjegyezte továbbá, ahogy a külügyminiszter közölte korábban: egy amerikai államtitkár magyarországi látogatása során elnézést kért a történtekért. „Nyilván volt miért elnézést kérni” – fűzte hozzá a fideszes alelnök.

Arra a kérdésre, hogy mióta tarthattak a lehallgatások, Gulyás Gergely azt mondta: úgy tudják, hogy a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után elfogadott – s máig érvényben lévő – „Patriot Act” néven ismert törvény adott lehetőséget az Egyesült Államok hírszerzésének az ilyen jellegű adatgyűjtésre. Mint Gulyás Gergely kifejtette: ez a hazafias törvény különbséget tesz amerikai állampolgárok és külföldiek között. Így a személyes adatvédelemben – köztük a hírszerzés során megszerzett adatokkal kapcsolatosan is – akár a szövetséges államok polgárai számára sem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot. E tekintetben az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere „teljes egészében hiányzik” – fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: azt szeretnék, ha az Egyesült Államok saját állampolgárai és a szövetséges államok polgárainak magánszférája között nem tenne különbséget.

Gulyás Gergely kitért arra is: a bizottsági ülésen egyetértés volt abban, hogy az Európai Unió nem alkalmas keret ezeknek a vitáknak a rendezésére. Így a szövetségesi kapcsolatok alapján az Egyesült Államokkal kétoldalú tárgyalásokon kell ezt rendezni. Azt szeretnénk, ha jó amerikai-magyar viszony lenne – mondta a fideszes képviselő, de mint hozzátette, ehhez az kell, hogy az emberi jogok egyetemességét az Egyesült Államok tiszteletben tartsa.

A testület fideszes alelnöke kérdésre válaszolva azt is elmondta: szeretnének lehetőséget adni az amerikai diplomáciának hogy képviseltesse magát a bizottság előtt, s hogy az Egyesült Államok is tájékoztatást adjon arról, hogy egy szövetséges államban kik voltak azokat akiket ez a lehallgatási tevékenység érintett, milyen gyanú alapján tették ezt, s mit tesznek most ezekkel az adatokkal.

Lázár János a bizottsági ülésről távozóban újságíróknak az üggyel kapcsolatban kiemelte: bárki is nyeri meg a parlamenti választást áprilisban Magyarországon, jelentősen fokozni kell a belső biztonságot, elsősorban az elektronikus információk védelmét. Kocsis Máté, a testület fideszes elnöke erre úgy reagált: a nemzetbiztonsági bizottság korábbi ülésein és egyéb nyilatkozatokban is felmerült annak szükségessége, hogy következő időszakban szükséges az ország biztonsági rendszerének fejlesztése, mind technikai, mind személyi állomány tekintetében. Ezt a törekvést a magyar kormány kiemelt ügyként kezeli – hangsúlyozta Kocsis Máté.

Az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége a napvilágra került információk szerint már-már „orwelli mennyiségű” adatot gyűjt be nap mint nap megfigyelt célpontjaitól világszerte, de a szervezet magyarok százezreinek adataihoz is hozzáférhetett jogsértő módon. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor telefonját is lehallgathatta az NSA.

Mint ismert, hazánk is rajta volt az NSA megfigyelési térképén, ezért az Országgyűlés Kocsis Máté vezetésével parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel. A testületnek március 18-áig kell elkészítenie a jelentését. Feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak-e politikai, közéleti, gazdasági szereplőket – például a miniszterelnököt –, azaz hogy Magyarország az NSA által lehallgatott országok közé tartozott, tartozik-e.

Ha többet akar megtudni a nemzetközi lehallgatási botrányról, illetve annak magyar vonatkozásairól, kattintson összefoglaló cikkünkre!