Megfigyelési botrány: magyarok százezreinek jogát sértették meg?

Az NSA mindent lát, mindent hall. A szervezet magyarok százezreinek adataihoz férhetett hozzá jogsértő módon.

Az újság főszerkesztője szerint a The Guardian csupán egy százalékát tette közzé annak az információtömegnek, amelyet Snowdentől kapott, ebből az következik, hogy mindez még csak a jéghegy csúcsa.

Egy amerikai szövetségi bíró szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség titkos adatgyűjtési programja „valószínűleg sérti” az amerikai alkotmány által szavatolt polgári és szabadságjogokat és „szinte már orwelli”.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor telefonját is lehallgathatta az NSA. Mint ismert, hazánk is rajta volt az NSA megfigyelési térképén, ezért az Országgyűlés Kocsis Máté vezetésével parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel. A testületnek március 18-áig kell elkészítenie a jelentését. Feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak-e politikai, közéleti, gazdasági szereplőket – például a miniszterelnököt –, azaz hogy Magyarország az NSA által lehallgatott országok közé tartozott, tartozik-e. Egyébként a szervezet magyarok százezreinek adataihoz férhetett hozzá jogsértő módon.

Pintér Sándor belügyminiszter még tavaly októberben jelentette be, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja a nemzetközi lehallgatási ügyet. A miniszter jelezte: mióta a lehallgatásokról szóló információk Európa-szerte ismertté váltak, a hazai titkosszolgálatok megtették a szükséges lépéseket.

Orbán Viktor miniszterelnök novemberben levélben hívta megbeszélésre a parlamenti frakciók vezetőit, miután a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott adatokból kiderült: más európai nagyvárosokhoz hasonlóan az NSA-nak Budapesten is van lehallgató-átjátszó központja. Ezután a Külügyminisztérium azt közölte: Magyarország elvárja, hogy az Egyesült Államok mihamarabb tisztázza a helyzetet és adjon magyarázatot a történtekre.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint önmagában az is felháborító, ha Magyarországon egy idegen hatalom telefonokat hallgathatott le a magyar hatóságok tudta nélkül, ám ennél is fontosabb kérdés, hogy „ha ilyesmi történt, azt milyen típusú befolyásszerzésre használták fel, próbáltak-e külföldi érdekkörök befolyást szerezni a magyar belpolitikában, és ha igen, milyen módszerrel”.

Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja novemberben jelentette be, hogy a polgári és katonai titkosszolgálatok főigazgatóival zárt ajtók mögött történt egyeztetés után arra jutottak: a lehallgatások kapcsán nemcsak adat- és információgyűjtésre, hanem a politikai befolyásszerzésre irányuló, kül- és biztonságpolitika területét is érintő gyanú merült fel.

Ezzel kapcsolatos, hogy a Magyar Nemzet információi szerint balliberális köröknél landolhatott azoknak az Egyesült Államokat érintő lehallgatássorozat részeként gyűjtött információknak egy része, amelyek kapcsán a magyarországi politikai érdekek kiterjesztésének gyanúja is felmerült.