Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szerte a világon – kivéve az Egyesült Államokat – mintegy százezer számítógépen helyezett el olyan kémprogramokat, amelyek segítségével azokat a komputereket is fel lehet törni, amelyek nincsenek rácsatlakoztatva az internetre. Mindezek mellett naponta csaknem ötmilliárd adatot gyűjt be a világon a mobiltelefonok tartózkodási helyéről. Az NSA ennek segítségével nyomon tudja követni az egyes személyek mozgását, és fel tudja térképezni a közöttük kialakult kapcsolatrendszert. Mindezt Edward Snowden, az ügynökség Moszkvába szökött egykori informatikusa által kiszivárogtatott dokumentumokból, illetve amerikai hírszerzési források alapján írta meg a The New York Times, valamint a The Washington Post.
Az NSA lehallgatási módszerei, amelyekre Snowden kiszivárogtatásai nyomán derült fény, világszerte hatalmas felháborodást váltottak ki. Barack Obama amerikai elnök januárban változtatásokat rendelt el az amerikai titkosszolgálatok által a telefonos metaadatokról végzett tömeges adatgyűjtésében, és hangsúlyozta, hogy jelenlegi formájában véget kíván vetni e programnak.
Más kérdés, hogy mit ért az alatt, hogy a jelenlegi formájában. Ugyanis az nehezen elképzelhető, hogy az USA hírszerzése lemondana a jól bejáratott technológiák nagy részéről, illetve megelégedne a vetélytársaktól begyűjtött kevesebb információval, főleg annak tudatában, hogy egyre több hír lát napvilágot például a kínai hackerek amerikai cégek elleni támadásairól vagy az olyan jellegű akciókról, mint Putyin állítólagos „mérgezett ajándékai”.
Érdekes adaléka a megfigyelési botránynak az is, hogy a Bild német lap információi szerint Obama tudott például Merkel kancellár lehallgatásáról, de amíg az ügy kínos részletei nem láttak napvilágot, addig ez az amerikai elnököt nem zavarta.
A baloldali The Guardian volt az egyik lap, amely szikraként lobbantotta lángra a nemzetközi vitát a magánszféra és a biztonság határáról azzal, hogy közzétette az Egyesült Államokból elmenekült Snowdentől kapott dokumentumokat. Ezek bizonyították, hogy az amerikai hírszerzés külföldi, ráadásul szövetséges országok állampolgárainak és baráti országok politikusainak – köztük a már említett Angela Merkel német kancellár – telefonjait is figyelte, nemhogy amerikai állampolgárokét, de lehallgatták többek között XVI. Benedek pápát és a Ferenc pápát megválasztó konklávé bíborosait is.