Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szerte a világon – kivéve az Egyesült Államokat – mintegy százezer számítógépen helyezett el olyan kémprogramokat, amelyek segítségével azokat a komputereket is fel lehet törni, amelyek nincsenek rácsatlakoztatva az internetre. Mindezek mellett naponta csaknem ötmilliárd adatot gyűjt be a világon a mobiltelefonok tartózkodási helyéről. Az NSA ennek segítségével nyomon tudja követni az egyes személyek mozgását, és fel tudja térképezni a közöttük kialakult kapcsolatrendszert. Mindezt Edward Snowden, az ügynökség Moszkvába szökött egykori informatikusa által kiszivárogtatott dokumentumokból, illetve amerikai hírszerzési források alapján írta meg a The New York Times, valamint a The Washington Post.
Az NSA lehallgatási módszerei, amelyekre Snowden kiszivárogtatásai nyomán derült fény, világszerte hatalmas felháborodást váltottak ki. Barack Obama amerikai elnök januárban változtatásokat rendelt el az amerikai titkosszolgálatok által a telefonos metaadatokról végzett tömeges adatgyűjtésében, és hangsúlyozta, hogy jelenlegi formájában véget kíván vetni e programnak.
Más kérdés, hogy mit ért az alatt, hogy a jelenlegi formájában. Ugyanis az nehezen elképzelhető, hogy az USA hírszerzése lemondana a jól bejáratott technológiák nagy részéről, illetve megelégedne a vetélytársaktól begyűjtött kevesebb információval, főleg annak tudatában, hogy egyre több hír lát napvilágot például a kínai hackerek amerikai cégek elleni támadásairól vagy az olyan jellegű akciókról, mint Putyin állítólagos „mérgezett ajándékai”.
Érdekes adaléka a megfigyelési botránynak az is, hogy a Bild német lap információi szerint Obama tudott például Merkel kancellár lehallgatásáról, de amíg az ügy kínos részletei nem láttak napvilágot, addig ez az amerikai elnököt nem zavarta.
A baloldali The Guardian volt az egyik lap, amely szikraként lobbantotta lángra a nemzetközi vitát a magánszféra és a biztonság határáról azzal, hogy közzétette az Egyesült Államokból elmenekült Snowdentől kapott dokumentumokat. Ezek bizonyították, hogy az amerikai hírszerzés külföldi, ráadásul szövetséges országok állampolgárainak és baráti országok politikusainak – köztük a már említett Angela Merkel német kancellár – telefonjait is figyelte, nemhogy amerikai állampolgárokét, de lehallgatták többek között XVI. Benedek pápát és a Ferenc pápát megválasztó konklávé bíborosait is.
Az újság főszerkesztője szerint a The Guardian csupán egy százalékát tette közzé annak az információtömegnek, amelyet Snowdentől kapott, ebből az következik, hogy mindez még csak a jéghegy csúcsa.
Egy amerikai szövetségi bíró szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség titkos adatgyűjtési programja „valószínűleg sérti” az amerikai alkotmány által szavatolt polgári és szabadságjogokat és „szinte már orwelli”.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor telefonját is lehallgathatta az NSA. Mint ismert, hazánk is rajta volt az NSA megfigyelési térképén, ezért az Országgyűlés Kocsis Máté vezetésével parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel. A testületnek március 18-áig kell elkészítenie a jelentését. Feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak-e politikai, közéleti, gazdasági szereplőket – például a miniszterelnököt –, azaz hogy Magyarország az NSA által lehallgatott országok közé tartozott, tartozik-e. Egyébként a szervezet magyarok százezreinek adataihoz férhetett hozzá jogsértő módon.
Pintér Sándor belügyminiszter még tavaly októberben jelentette be, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja a nemzetközi lehallgatási ügyet. A miniszter jelezte: mióta a lehallgatásokról szóló információk Európa-szerte ismertté váltak, a hazai titkosszolgálatok megtették a szükséges lépéseket.
Orbán Viktor miniszterelnök novemberben levélben hívta megbeszélésre a parlamenti frakciók vezetőit, miután a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott adatokból kiderült: más európai nagyvárosokhoz hasonlóan az NSA-nak Budapesten is van lehallgató-átjátszó központja. Ezután a Külügyminisztérium azt közölte: Magyarország elvárja, hogy az Egyesült Államok mihamarabb tisztázza a helyzetet és adjon magyarázatot a történtekre.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint önmagában az is felháborító, ha Magyarországon egy idegen hatalom telefonokat hallgathatott le a magyar hatóságok tudta nélkül, ám ennél is fontosabb kérdés, hogy „ha ilyesmi történt, azt milyen típusú befolyásszerzésre használták fel, próbáltak-e külföldi érdekkörök befolyást szerezni a magyar belpolitikában, és ha igen, milyen módszerrel”.
Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja novemberben jelentette be, hogy a polgári és katonai titkosszolgálatok főigazgatóival zárt ajtók mögött történt egyeztetés után arra jutottak: a lehallgatások kapcsán nemcsak adat- és információgyűjtésre, hanem a politikai befolyásszerzésre irányuló, kül- és biztonságpolitika területét is érintő gyanú merült fel.
Ezzel kapcsolatos, hogy a Magyar Nemzet információi szerint balliberális köröknél landolhatott azoknak az Egyesült Államokat érintő lehallgatássorozat részeként gyűjtött információknak egy része, amelyek kapcsán a magyarországi politikai érdekek kiterjesztésének gyanúja is felmerült.
