Illetékesek szerint Obama még a beszédet megelőző órákban is hezitált egyes döntéseket illetően, noha hónapok óta tanulmányozza a megfigyelési ügy aktáit. Obama beszédében ígéretet tett arra, hogy nem fogják lehallgatni a baráti kormányok vezetőit. „Nem fogjuk megfigyelni a közeli barátaink és szövetségeseink állam- és kormányfőinek kommunikációját” – hangoztatta az amerikai elnök. Teszi ezt az ország első embere akkor, amikor az elmúlt tíz év legsúlyosabb válságát éli az Egyesült Államok és Németország barátsága az NSA leleplezett titkos adatgyűjtő tevékenysége miatt.
Obama elrendelte továbbá, hogy kezdődjön meg az átmenet a metaadatok gyűjtésének jelenlegi gyakorlatától egy olyan mechanizmus felé, amely anélkül is fenntartja majd az Egyesült Államok jelenlegi hírszerzési képességét, hogy a metaadatokat a kormányzatnak kellene tárolni. Bejelentette: politikai direktívát adott ki a külföldi és belföldi jelhírszerzés átalakításáról, amely megnöveli a hírszerzés feletti kormányzati ellenőrzést, és előírja a hírszerzési prioritások évenként felülvizsgálatát.
Növelni fogják a hírszerzési programok átláthatóságát, és az elnök felhatalmazást kér a kongresszustól egy nem kormányzati szószólói testület felállítására, amely a jelentősebb esetekkel kapcsolatban hallathatná hangját a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság előtt.
Az Európai Bizottság üdvözli Barack Obama amerikai elnök bejelentéseit az Egyesült Államok hírszerzési tevékenységének felülvizsgálatáról, különösen azt, hogy hajlandóságot mutat arra, hogy nekilásson eloszlatni a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett tömeges adatgyűjtéssel kapcsolatos aggodalmakat – közölte péntek este Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője.
A szóvivő által közzétett közleményből kiderül: az EU úgy ítéli meg, hogy az amerikai elnök ezzel fontos lépést tett afelé, hogy újra felépítse a megfigyelési botrány miatt megrendült bizalmat. Az amerikai elnök által bejelentett intézkedéseket a bizottság úgy értékeli, hogy az Egyesült Államok meghallotta az EU jogos aggodalmait, a témában folytatott intenzív transzatlanti párbeszéd pedig kezd eredményre vezetni.
Az NSA szerte a világon – kivéve az Egyesült Államokat – mintegy százezer számítógépen helyezett el olyan kémprogramokat, amelyek segítségével azokat a komputereket is fel lehet törni, amelyek nincsenek rácsatlakoztatva az internetre. Mindezek mellett naponta csaknem ötmilliárd adatot gyűjt be a világon a mobiltelefonok tartózkodási helyéről.
És ki tudja, hogy milyen további dolgokra képes a szervezet, hiszen – mint ismert – a The Guardian című brit lap csupán egy százalékát tette közzé annak az információtömegnek, amelyet Edward Snowdentől, a Nemzetbiztonsági Ügynökség volt alkalmazottjától kapott.
Mint ismert, hazánk is rajta volt az NSA megfigyelési térképén, ezért az Országgyűlés Kocsis Máté vezetésével parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel. A testületnek március 18-áig kell elkészítenie a jelentését. Feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak-e politikai, közéleti, gazdasági szereplőket – például a miniszterelnököt –, azaz hogy Magyarország az NSA által lehallgatott országok közé tartozott, tartozik-e.
