Hazai baloldali és liberális politikai körök is kedvezményezettjei lehettek annak a nemzetközi botrányt kiváltó lehallgatás- és adatgyűjtés-sorozatnak, amelyet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági ügynöksége, az NSA Magyarországon folytatott – értesült a Magyar Nemzet. A lap információi szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén a lehallgatási üggyel kapcsolatban említett belföldi befolyásszerzésre irányuló törekvésekkel két ilyen politikai formáció hozható összefüggésbe. A lehallgatások kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök konzultációra hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit. A kormányfőnek ez a döntése a lap nemzetbiztonsági forrásai szerint abból a szempontból is elgondolkodtató, hogy a T. Házban helyet foglaló pártok közül a Gyurcsány nevével fémjelzett Demokratikus Koalíció képviselői, valamint a Bajnai Gordonhoz köthető Párbeszéd Magyarország politikusai nem alkotnak frakciót.
Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja kedden jelentette be, hogy a polgári és katonai titkosszolgálatok főigazgatóval zárt ajtók mögött történt egyeztetés után arra jutottak: a lehallgatások kapcsán nemcsak adat- és információgyűjtésre, hanem a politikai befolyásszerzésre irányuló, kül- és biztonságpolitika területét is érintő gyanú merült fel.
Mint ismeretes: az NSA minden elképzelhető mértéket meghaladó adatgyűjtési programjáról a szervezet egykori informatikusa, Edward Snowden szivárogtatott ki adatokat. Kiderült, hogy a hírszerző ügynökség erre szakosodott szerve európai vezető politikusokat is lehallgatott, a WikiLeaks világhálós portál pedig a múlt héten az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó dokumentumokat tett közzé, melyek egyikén Budapest is szerepel.
Az amerikai diplomácia figyelmét egyébként már korábban felkeltették a magyar belpolitikai események. Fokozott érdeklődést mutattak a balliberális oldalhoz köthető személyek ellen folytatott büntetőeljárások iránt. Az amerikai külképviselet 2010 után statisztikai adatszolgáltatás címén rendszeresen kért információkat a Legfőbb Ügyészségtől, és kérdéseik főként a politikusokkal szemben folyamatban lévő eljárások részleteire irányultak. A politikai befolyásgyakorlás részének volt tekinthető, hogy a nagykövetség munkatársai 2011 májusában találkozót kezdeményeztek Budai Gyulával. Az akkori elszámoltatási kormánybiztostól korrupciógyanús ügyekről, de főképp Gyurcsány Ferencnek a sukorói kaszinóberuházásban játszott szerepéről próbáltak információkat szerezni.
A velünk egy szövetségi rendszerben lévő nagyhatalomnak a magyar politika befolyásolása érdekében tett lépései közé sorolható az is, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon a 2010-es kormányváltás óta jelentős összegű amerikai támogatáshoz juthatott. A Heti Válasz számolt be arról, hogy Gyurcsány cégcsoportja sorra nyeri el a külföldi megbízatásokat a Soros György amerikai tőzsdespekuláns érdekeltségébe tartozó alapítványától, míg Bajnai az Együtt–PM vezetőjeként több amerikai szervezet és befolyásos magánszemély támogatását élvezi.
Gyurcsány Ferenc maga is utalt a baloldalt támogató kampánypénzekre, amikor két hete egy pódiumbeszélgetésen az MSZP finanszírozásáról szólva úgy fogalmazott: „én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk”.
