Az európai uniós pénzek 60 százalékát a vállalkozói világba fogjuk irányítani, kiemelten a kis- és középvállalkozóknak, nagyvállalatok csak speciális esetekben és ritkán részesülhetnek ebből a forrásból – hangsúlyozta a miniszterelnök, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt hét évben az uniós források 16 százalékát kapták a kis- és közepes vállalkozások. Természetesnek nevezte, hogy ez akkor valósulhat meg, ha van elegendő olyan vállalkozó Magyarországon, akinek van piacképes terméke vagy szolgáltatása, és úgy gondolja, hogy érdemes fejlesztenie.
Orbán Viktor utalt a magyar gazdaságban folyó vitára, hogy vajon azért nem fejlesztenek a vállalkozások, mert a bankok nem hiteleznek, vagy azért állt elő ez a helyzet, mert a bankoknak nincs mit hitelezniük. Most eljön az igazság pillanata, ha látni fogjuk, hogy van a banki hitelnél kedvezőbb forrás, akkor a vállalkozók megmozdulnak-e, és képesek lesznek-e valóban fejleszteni – fűzte hozzá.
Azt mondta, hogy örülne, ha sikerülne a lehetőséget kihasználni, mert a magyar kis- és közepes vállalkozók foglalkoztatják a magyarok többségét, ha ők egy-két emberrel többet vennének fel, akkor megszűnne Magyarországon a munkanélküliség.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben alakult kormány elődeivel ellentétben azt képviseli, hogy lehet olyan gazdaságot építeni Európában a 21. században is, ahol mindenki tud dolgozni. Lehet, hogy nem éppen azt a munkát találja, amihez éppen kedve volna, ami a vágyálmai között szerepelt vagy amit a legjobban fizetnek, ahol a legboldogabbnak érezné magát, de legalább valamilyen munkája legyen – fogalmazott.
Álláspontja szerint Magyarország közelít ehhez az állapothoz, most 8 százalék alatt van a munkanélküliség. Az országban nagy erőkkel nőnek a beruházások, nő a nemzeti össztermék, egyre több munkahely jön létre, óriási gyárakat sikerült telepíteni, magyarokat és külföldieket egyaránt, a mezőgazdaságból is egyre többen élnek – fűzte hozzá.
Beszámolt arról a kormánydöntésről, amelynek értelmében a megyék kapnak egy összeget – ez Bács-Kiskun megye esetében 30 milliárd forintot meghaladó pénzmennyiség lesz –, amelyet helyi vállalkozásfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására lehet fordítani.
Beszélt a megyék megváltozott szerepéről, mert ennek az alapnak a felhasználásáról a megyei közgyűlések fognak dönteni. Szavai szerint, a megyei közgyűléseknek fejlesztési központ szerepük lesz.
A munkaerő-vándorlással kapcsolatban kifejtette: meg kell érteni, hogy egy másik világban élünk, ma már nincs szögesdrót.
Aki nyelveket akar tanulni, máshol akar munkát vállalni, magasabb fizetést remél külföldön, vagy itthon nincs munkája, vagy külföldön remél állást, az hadd próbálkozhasson – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez nem egy magyar jelenség, ezt a magyar politikában még nem értik.
Ha az ember elmegy Spanyolországba vagy Portugáliába, akkor ugyanezt fogja látni – mondta, hozzátéve, hogy komoly kihívás Magyarország számára is, hogy a gazdagabb országok magasabb béreikkel elszívják a szegényebb országok jól képzett munkaerőit.
Egyetlen megoldás van, hogy olyan gyorsan kell fejlődnünk, hogy utolérjük bérek szempontjából a leggazdagabb országokat – közölte a miniszterelnök. Ez nem holnap lesz, ezért mi, akik itthon maradtunk, nagyon sokat kell, hogy dolgozzunk, illetve fontos, hogy akik elmentek, azoknak megmaradjon az élő kapcsolatuk Magyarországgal – fogalmazott. Becsléseik szerint 600 milliárd forint az az összeg, amelyet a külföldön dolgozók évente hazaküldenek, amit óriási erőforrásnak nevezett a magyar gazdaság számára.
Reményét fejezte ki, hogy egy idő után eljutunk oda, hogy nem a magyarok fognak elmenni. Azt is tudni kell, hogy akkor majd mások akarnak ide jönni és mások akarnak a mi munkahelyeinkre pályázni – tette hozzá.
Orbán Viktor leszögezte: egy nyitott gazdaságban egy nyitott Európában a munkaerő áramlása, ami ma a mi érdekeinket szolgálja, az bizony szokatlan élethelyzeteket teremt. Példaként hozta fel Lengyelországot, ahol 3-4 évvel ezelőtt komoly visszaáramlás történt, a külföldi tapasztalatokat és tőkét szerzett fiatal vállalkozók komoly lökést adtak a gazdaságnak. A kormányfő bízik abban, hogy ez pár év múlva Magyarországon is megvalósul.
Elmondta, hogy az Európai Unióból érkező források elosztásával kapcsolatban az is változást jelent majd, hogy a megyék mellett a megyei jogú városok is külön kapnak fejlesztési pénzt, hogy ne vegyék el a kisebb településektől a forrásokat.
Orbán Viktor a kiemelt fejlesztésekről azt mondta: minden autópálya el fogja érni az országhatárt, nem lesz olyan megyei jogú város, amelyet ne érne el legalább egy autóút.
Rengeteg pénzt fogunk költeni vasútfejlesztésre, erről azonban még komoly viták vannak – utalt a pénzek elosztásának nehézségeire. Példaként hozta fel, hogy az Európai Unió erőlteti a Budapest–Miskolc-vasútvonal fejlesztését, amit meg is kell csinálni, mert egy európai útvonal része. A hatalmas pénzbefektetés eredményeként mindössze15 perccel lesz rövidebb a menetidő Budapest és Miskolc között – tette hozzá.
Orbán Viktor közölte: kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a devizahitelesektől „tisztességtelenül elvett pénzeket” visszakapják az érintettek. Szeretném, ha az emberek látnák, hogy az életnek egy helyesebb rendje felé mozdultunk el, mint amilyenben eddig éltünk – összegezte.
– Megírtuk, történelmi jelentőségűnek nevezte a bankok elszámoltatását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a parlament őszi ülésszakának első napján, napirend előtt.
– Szeptember 24-én fogadja el az Országgyűlés a deviza- és forinthitelesek helyzetét rendező, a teljes magyar bankrendszert elszámoltató törvényt; elsőként a 830 ezer családot érintő devizaalapú hitelek kerülnek sorra, ezt követi majd a 651 ezer forinthitel rendezése. A kormány kamat- és díjemelési moratóriumot hirdetett.
– A Fidesz szerint a bankok elszámoltatása nemcsak a devizahitelesekről szól, ez a forinthitelesek ügye is.
„Igazságuk nekik is van, és igazságot nekik is kell szolgáltatni” – fogalmazott Rogán Antal, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva.
– Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten péntek reggel a Kossuth rádióban azt mondta: a bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete.
