Egy hosszú tárgyalás után két elégedett ember tárgyalt tegnap egymással – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli adásában a José Manuel Barrosóval folytatott tegnapi tárgyalásairól. Az EU-tól 12 ezer milliárd eurót kapunk, de a túl sok nullától nem szabad megijedni, ezt a hatalmas összeget kezelni kell tudni. A következő hét évben fontos tételt jelentenek a külső források is. Miután hitelt nemigen vehetünk fel, maradnak az uniós források, hogy versenyképességünket megőrizhessük. Ezt a felzárkóztatást segíti elő az az összeg, amelyet a gazdagabbaktól kapnak a szegények – hangsúlyozta Orbán Viktor. „A magyar kkv-k körülbelül négyszer-ötször akkora lehetőségekhez jutnak a következő hét évben, mint ami elérhető volt számukra az elmúlt hét évben” – fogalmazott.
Hét év alatt fejenként több mint 700 ezer forintnyi pénzről beszélünk egyébként, de ha azt vesszük figyelembe, hogy a magyar emberek és a külföldi tőke munkájának eredményeként mekkora tőke jön létre, akkor azt látni, hogy évi 4 milliárd euró körüli összeg hagyja el az országot, annyi, amennyit az EU-tól kapunk, így a magyarokban az az érzet alakulhat ki, hogy a kivitt profitot pótoljuk, és Magyarország főzhet magának egy olyan gazdaságpolitikát, amelyet most a nálunk befektetők jelenítenek meg – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádióban.
A viták egyébként március óta tartanak, szeptemberben sikerült egyezségre jutni. A vita nem arról folyt, hogy jár-e ez a pénz Magyarországnak, hiszen ha kinyitjuk a piacunkat, jár a felzárkóztatást segítő támogatás. A vita inkább arról folyt, hogyan és mire lehet elkölteni ezt a pénzt, ezek pedig húsba vágó kérdések, és Magyarország érdekei közül szinte mindet érvényesíteni tudtuk – emelte ki a kormányfő.
Az EU-val kapcsolatos kritikáit firtató kérdésre azt válaszolta, a csatákat akkor kell megvívni, amikor azoknak értelmük van, „az ember nem pofozkodik csak úgy, mert jól esik”. A partnerségi megállapodással Magyarország szempontjából minden tekintetben kielégítő eredményt ért el a kormány – hangsúlyozta, feltéve ezért a kérdést: „miért kellene ilyenkor bántani a másik felet?”
A Norvég Alap pénzeiről Orbán Viktor azt mondta, a vizsgálatok tisztázzák majd, szabályosan használták-e fel azokat. Az az elvi kérdés viszont fontos, lehet-e Magyarországon úgy közpénzeket elkölteni, hogy arra ne vonatkozzanak a magyar szabályok.
Navracsics Tibor EU-biztos jelöltségéről a kormányfő azt mondta, boldog volt, amikor megtudta, milyen portfólió kerül majd politikustársa kezébe. Úgy vélte, Navracsics Tibor a holnapért felelős az EU-ban, azzal, hogy az oktatás, az ifjúság, a sport ügyeiért felel majd. Hogy ki kerül majd a már brüsszeli összetartáson tartózkodó Navracsics Tibor helyére, Orbán Viktor még nem akarta megmondani.
A bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete – közölte Orbán. „Miután az a pénz, amit a bankok tisztességtelenül elvettek, visszajár, ez a legtöbb esetben úgy fog történni, hogy a még fennálló tartozást ennyivel csökkenteni fogják, tehát az emberek adóssága is radikálisan csökkenni fog ennek következtében” – magyarázta a kormányfő. Hozzátette, ahhoz képest, milyen bonyolult kérdésről van szó, gyors megoldás várható, „ügyféltípusonként halad majd előre a bankok átvilágítása”. Azt szeretné – mondta –, ha 2015. július 1-jén már csak „véletlenszerűen” akadna olyan hitel, amely esetében még nem zajlott le az elszámolás.
Orbán Viktor megjegyezte, az elszámolási törvényjavaslat pénteken kerül nyilvánosságra, ami után szerinte „egy ország fog osztani, szorozni”, hiszen egyenként kell újraszámolni minden hitelszerződést. A bankok pedig ki fogják fizetni ezeket az összegeket – folytatta –, és „ha nincs ennyi most a bankokban, akkor majd a tulajdonosaik be fogják oda tolni ezeket az összegeket, hogy a bankok továbbra is működhessenek és egyben a bírósági ítéleteket is teljesíteni tudják”.
Értékelése szerint a magyar gazdaságtörténetben példátlan, hogy a kormány és a parlament „a tisztesség logikája” alapján teljes egészében átvilágítson egy „az emberekkel szemben tisztességtelen pénzügyi manőverrendszert”, és elszámoltassa a bankokat. „Olyan még nem volt, hogy egyszer csak valósággá váljon az, hogy tisztességtelennek lenni rossz üzlet, tisztességesnek lenni meg jó üzlet” – fogalmazott.
A miniszterelnök azt is mondta ugyanakkor, hogy a modern pénzügyi rendszerben a bankok nélkülözhetetlenek, és ha „jól kezelik” őket, akkor a gazdaságnak áldás a létezésük. „Ha eljön a fair bankok korszaka, akkor ők nagy mértékben segítik a gazdaságot, ezen keresztül segítik az embereket” – emelte ki.
A devizahitelek forintosítását firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, ez továbbra is cél, „el akarjuk tüntetni a devizahitel-rendszert, mert ez meggyötri az embereket, kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket”. Ám ezek a tárgyalások még el sem kezdődtek, „ez egy másik történet” – jelezte.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek adott szerdai interjújában elmondta, nemcsak az élő szerződéssel rendelkező devizahitelesek kaphatják vissza a tisztességtelennek ítélt egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés miatti összeget, hanem azok is, akik korábban kedvezmény igénybevétele nélkül kifizették hitelüket. Arról is beszélt, hogy a kormány ma – a frakcióülés döntését követően – benyújtja az elszámolási törvényt az Országgyűlésnek, tárgyalása 16-án kezdődik, és 24-én szavaznak róla a képviselők.
