Orbán Viktor: A bankok elszámoltatása a közjót szolgálja

Végigvihető a tisztességtelenül hitelező bankok elszámoltatása – mondta a kormányfő, aki a rezsicsökkentés folytatásáról is beszélt.

A bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslat középpontjában az igazságosság eszménye, a méltányosság követelménye és a tisztesség elve áll. E jogszabállyal helyreállítható az igazság, és ezzel „végre rendet teszünk a bankok és az emberek zilált viszonyában” – fejtette ki Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a pénteken benyújtott előterjesztésről.

Jelezte, hogy a kormány elfogadta a Kúria érvelését, amely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás helytelen, igazságtalan, ezért tisztességtelen gyakorlatnak minősül.

A bankok elszámoltatását a kormányfő a közjó szolgálatával indokolta. Kifejtette: a szabadság fontos, nélkülözhetetlen, de nem cél, csak előfeltétel, a cél a békés és igazságos élet. A közélet pedig csak akkor lesz igazságos, ha a politika célja a közjó keresése, kijelölése és végül a közös jó szolgálata – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint igazságos élet úgy teremthető, ha mindenki megkapja azt, ami megilleti, mindenki megteszi, ami tőle telik. A bankok elszámoltatása éppen erről szól – jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy „vállalkozásunk jelentősége történelmi, a tett, amire készülünk, példátlan, döntésünk horizontja pedig magasan az államhatáraink felett húzódik”. Olyan még nem volt – mondta –, hogy tisztességtelennek lenni rossz üzlet, tisztességesnek lenni viszont jó befektetés.

A most zajló devizahiteles perekről szólva a miniszterelnök felelevenítette: előfordult, hogy több alsóbb szintű bírói tanács vitatta a Kúria döntésének alkotmányos alapjait, ami bár furcsának, szokatlannak tűnik, de jogszerű. Sőt ez csak helyeselhető – folytatta – mert „jogállami és demokratikus küzdelemben akarunk győzni”. A kormány azt várja, hogy jöjjön el a fair bankok korszaka, amit csak fair küzdelemben szabad kikényszeríteni – tette hozzá.

Kijelentette, az ország ma már elég erős ahhoz, hogy meghozza, betartassa, kikényszerítse a szükséges döntéseket. Ha van összefogás – mondta –, minden lehetséges, ezért pártállástól függetlenül támogatást kért az képviselőktől.

Közölte, ésszerű és indokolt felkészülni a küzdelemre, mert látni, hallani lehet „Brüsszel mozgolódásait”, a bankok pedig önmagukban is erősek, bátrak és ravaszak, „mint a példázatban szereplő denevér: amikor a madarakra vetik ki az adót, a denevérek a fogukat mutatják, amikor pedig az egerekre róják ki, akkor pedig a szárnyukat”.

Orbán Viktor szólt a rezsicsökkentésről is, kiemelve annak a gazdaságra gyakorolt pozitív hatásait, első helyen a jelentős gazdasági bővülést. A rezsicsökkentés „egész politikánk sűrítménye (...), arról szól, hogy a magyarokról senki sem húzhat le hét bőrt az alapvető szolgáltatásokért”. A rezsicsökkentés folytatódik, októbertől a távhő ára csökken 3,3 százalékkal – jelezte.

Összegzése szerint kormányának sikerült változtatnia „a mindennapi élet két korábbi nyomasztó (...) jelenségén”, ugyanis megfékezték az áremelkedést, visszavágták a rezsit, a hitelesek megsegítésével pedig belátható időn belül „a reménytelen adósságtól” is meg lehet szabadulni vagy legalábbis az elviselhető lesz.

Kormánya gazdasági eredményei között említette, hogy működik az adócsökkentés politikája, húszéves csúcson van a dolgozók száma, 8 százalék alatt van a munkanélküliség, április-június között ötödével nőttek a beruházások, hároméves csúcson jár a magyar ipar, és így ma már nem tűnik vágyálomnak az a célkitűzés, hogy a ciklus végére az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermék egészéhez Magyarországon legyen a legmagasabb egész Európában.

Orbán Viktor szólt a Magyarország és az Európai Bizottság közötti partnerségi megállapodásról is, amely „új korszakot nyit” az ország és az EU viszonyában. Azoknak, akik a magyar-uniós viták miatt epés megjegyzéseket tesznek a közösségi forrásokkal kapcsolatban, azt üzente: a konfliktusokat akkor kell vállalni, amikor azt az ország érdekei megkövetelik, amikor pedig a magyar érdekeket a megegyezés szolgálja, akkor habozás nélkül meg kell egyezni.

Oktatási ügyeket is szóba hozott, közölve, hogy mindenkinek olcsóbb lett a tanévkezdés, a diákok 60 százaléka pedig ingyenesen jutott hozzá a tankönyvekhez. A törvényeket azonban szigorítani kell a gyermekek védelme érdekében – utalt az elmúlt időszakban kiderült, gyermekek elleni erőszakos bűncselekményekről szóló hírekre.

Felszólalásában az október 12-ei önkormányzati választáson való részvételre buzdította a választókat a kormányfő. Aki nem áll ki a véleménye mellett, annak sosem lesz igaza – mondta. Kijelentette: Magyarország felkészült az őszi választásra.

Orbán Viktor beszámolt továbbá az országban zajló árvízi védekezésről. Közölte: keddtől a Murára és a Drávára helyeződik át az árvízi „fenyegetettség” súlypontja, mindkét folyón a valaha mért legmagasabb vízszint feletti tetőzésre kell számítani. „Felkészültünk”, és ha kell, „Magyarország állni fogja a sarat” – fogalmazott a miniszterelnök.

Elmondta, hétfő délelőtt jelentést kapott a katasztrófavédelmet vezető Bakondi Györgytől és Pintér Sándor belügyminisztertől, akik beszámoltak neki a sok eső okozta áradások miatt szükséges eddigi védekezési munkálatokról. Tájékoztatása szerint jelenleg 14 megye 129 településén zajlik védekezés, 6 települést zárt el a víz, 285 embert telepítettek ki, közülük 120-an már visszatérhettek otthonukba. Felidézte, hogy Magyarország 200 ezer homokzsákkal segítette a horvát árvízi munkálatokat.