A kormány emelné a reklámadó legmagasabb kulcsát

Pankucsi Zoltán elmondta, hogy felülvizsgálat után döntöttek a legmagasabb kulcs emeléséről.

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy az adótörvények „talán legtöbb vitát” kiváltó pontja a távközlési adó kiterjesztése volt. Mint mondta, ennek visszavonására mind a gazdasági, mind a törvényalkotási bizottság benyújtott egy javaslatot. Hozzátette: azt is kezdeményezik, kerüljön ki a távközlési adóból az a rendelkezés is, amely lehetővé tette a társasági adó beszámítását a távközlésiadó-kötelezettségbe az érintett szolgáltatók számára. Pankucsi Zoltán beszámolt arról, hogy további vizsgálatokat tartanak szükségesnek, ezért egyelőre nem lesz előzetes kutatás-fejlesztési szakhatósági minősítés előírva társaságiadó-kedvezménynél.

Tállai András, a NGM parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy valóban terjedelmes módosításokról van szó, de kevés benne az érdemi, mindössze néhány ilyen van csak.

A módosító javaslatok jelentős része az állami támogatások európai uniós besorolásának változásából ered – jegyezte meg. Szilágyi György (Jobbik) azt firtatta, milyen hatástanulmányok készültek a jövedéki biztosítékok megváltoztatásáról. Mind a jobbikos, mind az MSZP-s képviselők kifogásolták, hogy a terjedelmes háttéranyagokat az éjszaka folyamán kapták meg, ezért a szocialisták többször is kezdeményezték, hogy az adótörvényekkel összefüggő módosításokat ne a nap folyamán tárgyalja a bizottság.

Tóth Bertalan (MSZP) közölte, hogy párttársaival együtt kivonul a bizottság üléséről. Ezt azzal indokolta, hogy nem lehet az országgyűlési képviselőket olyan helyzetbe hozni, hogy egy hajnalban kiküldött háttéranyaggal kapcsolatban csak kormány érvelését vegyék figyelembe, mert nincs idejük arra, hogy azt szakértőkkel megvitassák. Hiányolta, hogy a kormány képviselői nem beszéltek arról, Norvégiával miért szűnik meg az áfa-visszatérítési viszonosság. Nem támogatják sem a módosításokat, sem az eljárást – közölte, majd képviselőtársaival elhagyta a termet.

A bizottsági ülés végén döntöttek „a módosítási szándékokról”, amelyek többségét támogatta a testület. Gulyás Gergely fideszes bizottsági elnök szóban jelentette be, hogyan változtassanak meg egy módosítót. Úgy tette fel szavazásra a jövedéki biztosítékokkal kapcsolatos egyik módosító javaslatot, hogy „ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 300 millió forint, de nem haladja meg a 600 millió forintot a jövedéki biztosíték összege 40 millió forint”. Az eredeti javaslat szerint 60 millió forint lett volna – jegyezte meg. Ekkor Szilágyi György szót kért és azt javasolta, hogy ha így megy a kodifikációs munka, akkor ne 40 millió, hanem 30 millió legyen a jövedéki biztosíték.

A teljes szakma tiltakozása mellett beterjesztett reklámadó egyébként is számos toldozgatáson és módosításon esett keresztül azóta, hogy L. Simon László benyújtotta. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által beadott korábbi módosítás például kőkemény sarccal sújtotta volna a kisvállalkozásokat is, amivel maga a módosítást jegyző L. Simon sem volt tisztában.

A hazai cégek reklámadóval szembeni egységes összefogásáról ide kattintva olvashat. A törvény módosításáról itt tájékozódhat. A tervezet útja az elfogadott törvényjavaslatig ide kattintva érhető el.