Hiába figyelmeztetett a szakma, mégis beadták a reklámadót

L. Simon László terjesztette be a reklámadóról szóló törvényt a parlamentnek.

A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lépne hatályba. Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel.
A jogszabályt, elfogadása esetén a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosító személyekre vagy szervezetekre és az internetes reklámok közlőire.

Félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, ezt követően sávosan változik. Fél és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ezt meghaladó, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék. Az előterjesztés szerint a kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni, majd az adó mértékét arányosan kell elosztani közöttük.

A kormány tavaly tavasszal vetette föl először az új adónem bevezetésének lehetőségét, majd a kérdés lekerült a napirendről. Akkor beláthatatlannak tartották kommunikációs szakmai szervezetek a tervezett reklámadó hatásait mind a médiaszektorra, mind a közönségre, és egyeztetést javasoltak a kormánynak. A médiaszektor, a véleményformálás, a véleménynyilvánítás alapvető fontosságú iparága évek óta súlyos helyzetben van, amit az is jelez, hogy a szektor az elmúlt öt évben reklámbevételeinek több mint harmadát elveszítette – hívta fel a figyelmet akkor 13 szakmai szövetség közös közleményében.

A tervezett reklámadó a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét, társadalmi szerepét, végső soron pedig alapvető társadalmi feladatainak ellátását veszélyeztetné, a hazai tartalom-előállítás helyzetének nehezítése mellett. A tervezett adófizetési kötelezettség így nemcsak a médiaszektor működését érintené alapvetően, hanem káros hatásai a teljes kommunikációs iparágra, és ezen felül a kapcsolódó iparágakra is kiterjednének – állt az akkori közleményben.

A kommunikációs iparágat tömörítő szakmai szövetségek egyeztetést javasoltak a kormánynak, hogy információt adhassanak a jogalkotónak a médiaszektor valós helyzetéről, valamint azokról a hatásokról, amelyek a tervezett adó bevezetése miatt a magyar gazdaság teljesítőképességére is negatív hatással lehetnek, végső soron a gazdasági növekedés esélyeit rontják – fogalmaztak a szervezetek.

A sajtóközleményt közösen adta ki a Magyar Reklámszövetség, a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség, az Interactive Advertising Bureau (IAB) Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Közterületi Reklámszövetség, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Piackutatók Magyarországi Szövetsége, a Professzionális Piackutatók Társasága, a Reklám Világszövetség Magyar Tagozat, a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség és a Főszerkesztők Fóruma.

Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója tavaly a Marketing & Médiának adott interjújában elfogadhatatlannak nevezte az új adónemet, ami szerinte nemcsak a csatornának, hanem az egész ágazatnak ártana. Hozzátette: a kormány jobban tenné, ha a reklámadó bevezetése helyett a köztévé költségeit csökkentené. A TV2 is élesen tiltakozott az adó bevezetése ellen.

A reklámadó tervezett bevezetéséről Orbán Viktor május 22-én Brüsszelben beszélt először újságíróknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium május 24-én tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát a honlapján. A kommunikációs iparágat tömörítő szakmai szervezetek ezután egyeztetést javasoltak a kormánynak. Az egyeztetéseket Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár vezette. Végül június 27-én vették le a napirendről a törvényt.