Toldozzák-foldozzák a reklámadót

A TV2 ismét komoly iparági összefogásra számít, az RTL szerint egyértelműen rájuk szabták a törvényt.

Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a módosítással olyan kört is bevonnának az adózók körébe, ami nem biztos, hogy tényleg jogalkotói szándék volt. – Fizetnie kell például a kis- és középvállalkozói körnek, ha havi 25 ezer forint felett hirdetnek mondjuk a Google vagy a Facebook felületein. Problematikus ugyanakkor az is, ha olyan itthon adózó felületen hirdet valaki, ami nem is kifejezetten médium. Például ha egy álláshirdetésekkel foglalkozó honlapon munkaerőt keresek, és a hirdetésemben szerepel a cégem logója, nyilatkozni kell az adókötelezettség meglétéről, szerepeltetni kell a bevallásban. Nem elég, hogy eleve fizetek a hirdetésért, még plusz adminisztrációs feladatok is a nyakamba szakadnak – mondta az elnök.

Hozzátette: sok cég nem is fogja tudni, hogy bevallási kötelezettsége van. Szerinte aggályos az önreklám kérdése is, hiszen ezentúl a sarki fűszeres saját boltja elé kitett táblája is a törvény hatálya alá eshet, ha ki van világítva, rajta a cégnév vagy logó. Ugyanez vonatkozik a benzinkutak, a posta cégtábláira, amelyeknek működtetési, gyártási költségei szintén az adóalap részei. – Ha egyértelmű kormányzati szándék a reklámadó bevezetése, akkor érdemes lenne bevonniuk a szakmát, hogy legalább helyesen fogalmazzák meg a törvényszöveget, mert nem vagyok biztos benne, hogy valóban azt akarják, ami a leírtakból következik – mondta Urbán, hozzátéve: a reklámszövetség minden eszközt megragad, hogy eljuttassa a kormányhoz az aggályait és a javaslatait, de a kormány részéről nincs fogadókészség.

A Fidesz szerint az a cél, hogy bezárjanak minden kiskaput az adóelkerülők előtt, és a nyereséges multinacionális médiacégek ne tudjanak fiktív veszteségekre hivatkozva kibújni az adózás alól. A kormánypárt hangsúlyozta: a közteherviselés elve mindenkire vonatozik, ahogy a munkavállalóknak személyi jövedelemadót, úgy a jövőben a reklámpiac szereplőinek reklámadót kell fizetniük. – A módosítás értelmében, ha a reklám közzétevője nem rendelkezik olyan nyilatkozattal, amelyben kijelenti, hogy eleget tett a reklámadó-fizetési kötelezettségének – vagyis nem fizette be az adót –, akkor azt a megrendelőnek kell rendeznie – írták.

Az Együtt–PM szerint a reklámadó módosításának célja a szabad sajtó elhallgattatása, és a Fidesz közeli oligarchák helyzetbe hozása. A Liberálisok úgy vélik, a módosító javaslat a kormánytól független média meggyengítését célozza azzal, hogy lényegében kétszeresére emeli az RTL-csoport befizetéseit. Az MSZP-s Burány Sándor úgy fogalmazott: egyszerűbb lenne, ha a kormány benyújtana egy olyan törvénymódosítást, ami arról szól, hogy a kabinetnek nem tetsző csatornákat, híradós műsorokat különadóval sújtja, és személyesen Orbán Viktor fogja elengedni ezeket az adókat, ha jó útra térnek a tévétársaságok. Schiffer András (LMP) szerint a jogszabály a „személyre szabott fideszes jogalkotás újabb mintapéldája”, aminek civilizált országokban nem volna szabad előfordulnia.

Ismeretes, az új közterhet a reklámbevételek félmilliárd forintot meghaladó része után kell fizetni sávosan: félmilliárd és ötmilliárd forint között az adókulcs egy százalék, öt- és tízmilliárd között tíz százalék, tíz- és tizenötmilliárd között húsz százalék, tizenöt és húszmilliárd között már harminc. Húszmilliárd felett az árbevétel negyven százalékát viszi el az állam.

A mostani módosítás egyebek között azt is tartalmazza: nő az adóalap, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségnek. Emellett pontosítják a nettó árbevétel fogalmát is, hogy ne csak a magyar számviteli és a szja-törvény hatálya alá tartozó közzétevők esetében legyen egyértelmű az adóalap. A javaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyűlés, ha kivételes eljárásban tárgyalják.

A reklámadó június 11-ei elfogadása előtt a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére lapok sora jelent meg üres oldallal a reklámadó tervezett bevezetése elleni tiltakozásképp. Televíziócsatornák – köztük az RTL Klub – elsötétítéssel, rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával demonstráltak. A csatlakozó netes médiumok szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon, köztük az MNO is. Szakmai szervezetek tízszázalékos létszámcsökkentést sem tartanak kizártnak a sajtóban a reklámadó bevezetése miatt.

A javaslatot benyújtó L. Simon László a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a törvényjavaslat nem csorbítja a sajtószabadságot. Egyben megerősítette, 8-10 milliárdos bevételre számítanak a reklámadóból. [A tervezet útja az elfogadott törvényjavaslatig ide kattintva érhető el. ] Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a különféle médiumok tiltakozása kapcsán azt hangsúlyozta, a reklámadó egyetlen újság vagy televízió belső életébe sem szól bele, így tehát „a média szabadságához semmi köze sincs”. A fideszes Gulyás Gergely is kiállt az új adónem mellett.