A törvényalkotási bizottság kedden folytatta le az előterjesztés részletes vitáját, amelynek során kormánypárti támogatással, az ellenzéki képviselők elutasítása mellett fogadott el egy változtatást az eredeti előterjesztésen. Eszerint az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség ötven százaléka.
Ismert, a keddi Magyar Nemzet is arról írt, hogy információ szerint a heves hazai és külföldi bírálatok ellenére akár már szerdán parlamenti döntés születhet a reklámadóról. Bár a tervezet ellen idehaza eddig több mint 130 médiafelület tiltakozott, a hét végén vezető fideszes politikusok és miniszterek is kiálltak mellette.
A német balliberális Spiegel Online szerint a magyar kormány el akarja hallgattatni az „utolsó független” médiumokat, a brit Reuters pedig arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök már többször nézeteltérésbe került az Európai Unióval a különadók miatt. Az EUobserver cikke azt hangsúlyozta: a reklámadó nem csökkentené jelentősen a költségvetési hiányt, miközben a magyar médiavállalatok a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik az új adónemet.
A Washington Post is arról írt, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL Group kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője pedig úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.
Ismeretes, a médiaszakma szerint a reklámadóból durván 9 milliárd forint folyna be az államkasszába, ugyanakkor a nemzetgazdaságban 45 milliárdos kiesést, a médiavállalkozások zömének pedig beláthatatlan károkat okozna.
