Az igazságos közteherviselés része lesz a reklámadó – mondta L. Simon László fideszes képviselő az általa benyújtott törvényjavaslat összevont vitájában szerdán az Országgyűlésben. Kijelentette: a javaslat nem csorbítja a sajtószabadságot, a kormány iránt leginkább kritikus médiumok nem is fognak reklámadót fizetni. Magyarországon sajtószabadság van, és amíg a Fidesz–KDNP kormányoz, az is marad – mondta L. Simon, aki szerint a sajtószabadságot nem a kormány veszélyezteti, hanem azok a tulajdonosok, akik saját érdekeik szerint a közteherviseléssel és közérdekkel is hajlandók szembe menni.
Rámutatott: a reklámadó bevezetése műsorokat, munkahelyeket nem veszélyeztet, lehetőséget ad ugyanakkor a reklámpiac 20-25 százalékot lefölöző web2-es felületek megadóztatásának előkészítésére.
Ismertetése szerint az indítvány a reklámok közzétételével, a reklámszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos új forgalmi fogyasztási jellegű adót irányoz elő. Nem a jövedelmet akarják megadóztatni, hanem a médiaszolgáltatók egy speciális bevételét, és azt is progresszív módon. Figyelembe veszik, hogy a véleményszabadságot és pluralizmust szolgáló orgánumok ne legyenek vesztesei ennek az adónak – jelezte, hozzátéve: a média minőségi irányba történő eltolását tartották szem előtt.
Felidézte, hogy az elmúlt héten világossá tette: a legócskább és színvonaltalanabb bulvárműsorok bizonyos kereskedelmi médiumokban nem képezik a sajtószabadság részét. Kifejtette: a félmilliárd forintot meg nem haladó reklámbevétel esetén nulla százalék a kulcs, a félmilliárd és ötmilliárd forint közötti összegnél egy százalék, ötmilliárd és tízmilliárd között tíz százalék, tíz- és tizenötmilliárd között húsz százalék, tizenöt- és húszmilliárd között harminc százalék, húszmilliárd felett pedig negyven százalék.
L. Simon megerősítette, hogy a reklámadóból 8-10 milliárdos bevételre számítanak. Szavai szerint ez egy jelentős tétel a költségvetésben, amit alapvetően oktatási célokra terveznek fordítani. Azt mondta, olyan pusztítást végez az ifjúság körében néhány médium, amit nem árt ellensúlyozni.
Jelezte: a Fidesz-frakció a reklámadóról szóló indítvány benyújtását és elfogadását is egyhangúlag támogatta, s felméréseik szerint a társadalom széles rétegei is támogatják ezt az adónemet.
Utalt arra, hogy a javaslat nagy vitát váltott ki, szerinte ezt azonban nem a politika generálja, és nem a politikusok vállaltak ebben oroszlánrészt, hanem azok a médiaszolgáltatók, amelyek nagy cégek tulajdonosaik és féltik a bevételeiket, a jövedelmüket. Azt szeretnék, hogy az adórendszer átalakítását érintő kormányzati elképzelés őket ne érintse, és a közteherviselésből ilyen módon nem kívánnak részt vállalni – mutatott rá. Egy olyan országban, ahol pluszterhet vállalnak a bankok, a telekommunikációs cégek és a közműszolgáltatók is, egy ilyen pluszteher a hihetetlen nagy erőt képviselő médiumok számára vállalható kell, hogy legyen – tette hozzá.
Leszögezte: kitartanak az álláspontjuk mellett, és a Fidesz egyértelműen úgy gondolkodik Magyarország következő éveinek adórendszeréről, hogy abban az ilyen típusú forgalmi adóknak helye van, valamint minél nagyobb szerepet kell vállalnia közteherviselésből azoknak, akik jelentős jövedelmekhez jutnak.
Emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés folyamatosan napirenden volt az elmúlt másfél évtizedben, először 2000-ben fogalmazódott meg, 2008-ban a szakszervezetek is javasolták a bevezetését, 2013-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács indítványozta. Nem egy olyan kérdés, amit most hoztak elő – jegyezte meg, hozzátéve: az előző ciklusban egyértelművé tették, hogy egy ilyen típusú adót be kívánnak vezetni. Jelezte: a 2015-ös költségvetés tervezésénél már számolni tudnak ezzel a bevétellel, illetve már idén is lesz befizetés.
Szólt arról, egyéni képviselői indítványról van szó, így érthetően azt a típusú egyeztetést nem tudták végigvinni, ami a kormánytól más esetben elvárható. Szerinte az elmúlt egy hétben nem arról szólt a vita, amit a törvényjavaslat tartalmaz, azaz hogy hogyan néz ki a reklámpiac szerkezete, hogyan van benne az intézményesített korrupció lehetősége, s, hogy a 200 milliárdos reklámtortából egyre nagyobb mértékben áramlik ki adózás nélkül többségében amerikai tulajdonú internetes nagyvállalatokhoz a magyar adófizetők által „megtermelt” reklámkiadás.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot. Kiemelte: világos a cél, általa bevételhez jut a költségvetés. Megerősítette: a 8-10 milliárd forint nem kevés, ez egy komoly tétel. A tervezett adónem jól illeszkedik az adórendszer átalakításába, nincs olyan gazdasági, adópolitikai indok, amely ellene szólna.
Néhány órás vita után szerdán fogadhatja el az Országgyűlés a reklámadóról szóló törvényjavaslatot. A javaslathoz egy érdemi módosító indítványt nyújtanak be az adó mérséklésének lehetőségéről. A bevezetendő teher ellen több mint 130 médium tiltakozott. A médiaszakma szerint a reklámadóból legfeljebb kilencmilliárd forint folyna be a költségvetésbe, miközben a nemzetgazdaságban 45 milliárdos kiesést jelentene, s jelentős elbocsátásokat generálna az ágazatban.
Ismert, az Országgyűlés költségvetési bizottsága keddi ülésén a kormánypárti képviselők szavazataival támogatta a reklámadóról szóló, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló önálló képviselői indítvány tárgysorozatba vételét, továbbá jóváhagyta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2013. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat bizottsági önálló indítványként való benyújtását.
