A bizottság 10 kormánypárti igen és az ellenzéki képviselők 3 nem szavazata, valamint 1 tartózkodása mellett támogatta a reklámadóról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét.
Burány Sándor, a bizottság MSZP-s elnöke úgy vélekedett, a reklámadó bevezetése a sajtószabadság csorbítására és a független szereplők ellen irányul.
L. Simon László (Fidesz), a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtója kifejtette: az adónem a minőségi újságírást és a sajtószabadságot nem veszélyezteti, a magyar költségvetés számára ugyanakkor bevételt jelent. Hangsúlyozta, a politikai pluralizmust szolgáló médiumokat nem érintené a reklámadó, hiszen mértéke 500 millió forint árbevételig nulla százalék. Sem a Magyar Narancs, sem a Népszava árbevétele nem éri el ezt a határt – tette hozzá.
Egyhangúlag támogatta a Fidesz képviselőcsoportja kedden a reklámadóról szóló előterjesztés elfogadását, és úgy határozott, hogy a javaslatot, ha kell, változatlan formájában is jóváhagyja az Országgyűlésben – közölte Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus azt mondta, egyelőre nem ismeri a reklámadó-javaslatot érintő esetleges változtatási szándékokat, de jelezte, kedd este összeül a Fidesz frakcióelnöksége, amely áttekinti a módosító indítványokat. Az Országgyűlés szerdán szavazhat a reklámadóról. Rogán azt is megjegyezte, hogy az új adóról az ősszel, az adótörvények vitájakor még lehet majd egyeztetni, lehet rajta módosítani.
Ismert, a keddi Magyar Nemzet is arról írt, hogy információ szerint a heves hazai és külföldi bírálatok ellenére akár már szerdán parlamenti döntés születhet a reklámadóról. Bár a tervezet ellen idehaza eddig több mint 130 médiafelület tiltakozott, a hét végén vezető fideszes politikusok és miniszterek is kiálltak mellette.
A német balliberális Spiegel Online szerint a magyar kormány el akarja hallgattatni az „utolsó független” médiumokat, a brit Reuters pedig arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök már többször nézeteltérésbe került az Európai Unióval a különadók miatt. Az EUobserver cikke azt hangsúlyozta: a reklámadó nem csökkentené jelentősen a költségvetési hiányt, miközben a magyar médiavállalatok a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik az új adónemet.
A Washington Post is arról írt, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL Group kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője pedig úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.
Ismeretes, a médiaszakma szerint a reklámadóból durván 9 milliárd forint folyna be az államkasszába, ugyanakkor a nemzetgazdaságban 45 milliárdos kiesést, a médiavállalkozások zömének pedig beláthatatlan károkat okozna.
