Már ma dönthet az Országgyűlés a szakmában heves tiltakozást kiváltó reklámadó bevezetéséről. Tegnap ugyanis a Fidesz kezdeményezésére arról határoztak a képviselők, hogy – lapunk előzetes információinak megfelelően – kivételes eljárásban tárgyalják az L. Simon László által benyújtott javaslatot. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tegnap azt mondta, képviselőcsoportjuk délelőtt egyhangúlag támogatta az előterjesztést, sem ellenszavazat, sem tartózkodás nem volt. A különféle médiumok tiltakozása kapcsán azt hangsúlyozta, a reklámadó egyetlen újság vagy televízió belső életébe sem szól bele, így tehát „a média szabadságához semmi köze sincs”. A médiacégek esetleges elbocsátásait pedig úgy kommentálta, hogy korábban a bankadó bevezetése előtt is hallották ezt az érvet, ám „mégsem egészen úgy lett”. Rogán hozzátette azt is, ősszel, az adótörvények vitájának megnyitásakor eleve tudnak majd változtatni rajta, ha kell. Arról azonban még nincs konkrétum, hogy az évente körülbelül hét-kilenc milliárdosra becsült bevételt mire költik majd, erről a kormánynak kell döntenie.
A reklámadó benyújtója az Országgyűlés költségvetési bizottságában védte javaslatát. L. Simon is azt hangoztatta, az adó nem veszélyezteti a minőségi újságírást, s kiemelte, a politikai pluralizmust szolgáló médiumokat nem érintené az adó, mert árbevételük nem éri el azt az összeget. A fideszes Gulyás Gergely is kiállt az új adónem mellett. A köztévében úgy fogalmazott, a két kereskedelmi televízió esetében egészségügyi termékadónak tekinti a reklámadót, szerinte ugyanis a két csatorna „igen nagy társadalmi károkat okoz”. A közteher várhatóan a legnagyobb vállalatokat – így az RTL-t és a TV2-t – is tönkretenné, a tévétársaságok attól félnek, hogy a bevételkiesés veszélybe sodorja legnézettebb műsoraikat.
A médiában heves tiltakozást kiváltó javaslat sávosan állapítaná meg a fizetendő adót, amelyet a hirdetés közreadójától szednének be. Félmilliárd forintos árbevételig nem kellene fizetni, 0,5 és 5 milliárd közötti bevétel után 1 százalék lenne az adó, a bevétel 5 és 10 milliárd közti része után 10 százalék, 10 és 15 milliárd között 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részét 30 százalék, az ezt meghaladó részt pedig 40 százalékos adó terhelné. A koncepcióhoz egy érdemi módosító indítványt nyújtottak be, melyet a törvényalkotási bizottság elfogadott. Eszerint az adóalap az előző évi veszteség 50 százalékával csökkenthető.
Az ellenzéki pártok közül a Jobbik támogatja a reklámadó bevezetését, a bevételt ingyenes, alapszintű internetszolgáltatás bevezetésére fordítanák. Az MSZP-s Burány Sándor ugyanakkor úgy látja, a javaslat megvalósítása a sajtószabadság csorbítására és a független szereplők ellen irányul. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pedig úgy kommentálta, hogy a reklámadó az RTL és a TV2 közötti versenybe való durva beavatkozás.
A német balliberális Spiegel Online szerint a magyar kormány el akarja hallgattatni az „utolsó független” médiumokat, a brit Reuters pedig arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök már többször nézeteltérésbe került az Európai Unióval a különadók miatt. Az EUobserver cikke azt hangsúlyozta: a reklámadó nem csökkentené jelentősen a költségvetési hiányt, miközben a magyar médiavállalatok a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik az új adónemet.
A Washington Post is arról írt, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL Group kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője pedig úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.
