Az Országgyűlés szerdán 144 igen szavazattal, 30 elutasító voks mellett, kivételes eljárásban fogadta el az erről szóló javaslatot.
A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni.
A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba.
Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja a közzététellel kapcsolatban felmerülő költség.
A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámmok közlőire is. Félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, ezt követően sávosan változik. Fél és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ezt meghaladó, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.
Az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Erről egy módosító javaslat nyomán döntött a Ház szerdán. A törvény ezen pontját az ellenzéki pártok élesen bírálták, többen Lex TV2-ként emlegették.
A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni, majd az adó mértékét arányosan kell elosztani közöttük.
L. Simon László a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a törvényjavaslat nem csorbítja a sajtószabadságot, a politikus egyben megerősítette, 8-10 milliárdos bevételre számítanak a reklámadóból.
A médiaszakma szerint a reklámadóból legfeljebb kilencmilliárd forint folyna be a költségvetésbe, miközben a nemzetgazdaságban 45 milliárdos kiesést jelentene, s jelentős elbocsátásokat generálna az ágazatban.
A német balliberális Spiegel Online szerint a magyar kormány el akarja hallgattatni az „utolsó független” médiumokat, a brit Reuters pedig arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök már többször nézeteltérésbe került az Európai Unióval a különadók miatt. Az EUobserver cikke azt hangsúlyozta: a reklámadó nem csökkentené jelentősen a költségvetési hiányt, miközben a magyar médiavállalatok a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik az új adónemet.
A Washington Post is arról írt, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL Group kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője pedig úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.
A reklámadóról szóló törvény nem az újságírók ellen szól, az Országgyűlés nem médiaadót vezetett be – mondta L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a reklámadó-javaslat parlamenti elfogadása után. Az indítványt előterjesztő politikus szavai szerint a reklámadó a kereskedelmi médiumok reklámbevételeit érinti, „függetlenül attól, hogy ezek ( ) tevékenységükben, irányukban, hírműsoraikban közel állnak a kormánypártokhoz vagy sem”. Szerinte a jogszabály a politikai újságírást sem veszélyezteti, mint mondta, „az az érdekünk és az a célunk, hogy a véleménypluralizmus Magyarországon megmaradjon”.
