Aktívak voltak az EP-képviselőink

Komoly eltérés mutatkozott a mögöttünk hagyott európai parlamenti ciklusban a magyar képviselők aktivitásában, sokszor párton belül is. A legtöbb plenáris ülésen a jobbikos Balczó Zoltán vett részt, míg a legtöbbször az MSZP-s Szanyi Tibor szólalt fel. Mind a beszédeket, mind a kérdéseket tekintve az LMP politikusa teljesített a leggyengébben a magyar pártok képviselői közül.

Járóka Lívia szinte minden plenáris ülésen jelen volt Fotó: Genevieve ENGEL Forrás: Európai Parlament

A Fidesz–KDNP listájáról 2014-ben tizenketten szereztek mandátumot az Európai Parlamentben (EP), közülük hárman – Bocskor Andrea, Deli Andor és Tőkés László – határon túli magyar politikusok. A kilenc anyaországi fideszes képviselő közül nyolcan a teljes ciklust végigdolgozták az EP-ben, míg Pelczné Gáll Ildikót, aki 2017 szep-temberétől az Európai Számvevőszék tagja lett, Járóka Lívia váltotta. A kormánypárti politikusok közül Szájer József vett részt a legtöbb plenáris ülésen, ő a lehetséges 278 alkalomból csupán hétszer hiányzott, őt Erdős Norbert követte 262 részvétellel.

Nagyon kevésszer hiányzott Járóka Lívia is, ő a 2017 szeptemberétől megtartott 76 plenáris ülésből 73-szor jelen volt. Ami az anyaországi Fidesz–KDNP-s európai parlamenti képviselők aktivitását illeti, Pelczné Gáll Ildikó annak ellenére szólalt fel a legtöbbször, 969-szer, hogy alig több mint három évig volt az EP tagja. A sorban második Erdős Norbert öt év alatt 541-szer tartott beszédet az Európai Parlamentben. E tekintetben a legkevésbé aktív Schöpflin György volt, ő 258 ülésen összesen 55-ször szólalt fel. A 2017 szeptemberétől uniós képviselő Járóka Lívia után Schöpflin György tette fel a legkevesebb írásbeli kérdést is, összesen tizennégyet. E téren Erdős Norbert volt a legaktívabb, ő 144 alkalommal kérdezett.

Járóka Lívia szinte minden plenáris ülésen jelen volt
Fotó: Európai Parlament

Az előző ciklusban a legaktívabb ellenzéki párt az MSZP volt, két képviselőjük összesen 1700-nál is többször szólalt fel az EP plenáris ülésein. Míg Ujhelyi István 643-szor kapott szót, Szanyi Tibor összesen 1089 alkalommal hallatta hangját. Utóbbi a 278 plenáris ülés 96 százalékán volt jelen, képviselőtársa azonban csak 201 ülésen, az összes tanácskozás 72 százalékán vett részt. A strasbourgi székhelyű testületnek feltett 183 kérdésével viszont Ujhelyi megelőzte Szanyit, aki összesen 178 írásbeli kérdést nyújtott be. A Strasbourgban szintén két mandátummal rendelkező DK képviselői is közel ezerszer szólaltak fel 2014 és 2019 között. Niedermüller Péter 135 alkalommal hallatta hangját, Molnár Csabánál ez a szám pedig 806 volt. Az ülések 92, illetve 93 százalékán voltak jelen Gyurcsány Ferenc pártjának képviselői, és 99, valamint 253 írásbeli kérdést intéztek az EP-hez.

A Strasbourgba három képviselőt is delegáló Jobbikhoz is viszonylag nagyszámú felszólalás köthető: Balczó Zoltán 328, Morvai Krisztina 321 alkalommal hallatta a hangját, Kovács Béla pedig összesen 193 beszédet mondott. A kérdéseket tekintve mindhárom képviselő alacsonyabb aktivitást mutatott: 28, hét, valamint negyven kérdést nyújtottak be a plenáris üléseken. Kovács és Morvai a plenárisok 65, illetve 61 százalékán vett részt, Balczó Zoltán azonban szinte az összesen – a tanácskozások 98 százalékán – jelen volt.

Mind a beszédeket, mind a kérdéseket tekintve az LMP politikusa teljesített a leggyengébben a magyar pártok képviselői közül. Egyetlen képviselőjük, Meszerics Tamás 43 alkalommal szólalt fel, és mindössze négy írásbeli kérdést nyújtott be az EP-ben, s a plenáris ülések 77 százalékán – 216 alkalommal – volt jelen. Ennél jóval aktívabb volt az Együtt–PM egyetlen EP-képviselője, Jávor Benedek, aki 233 plenáris ülésen 141 kérdést nyújtott be és 144 alkalommal szólalt fel.