Ingyenes helyekkel várják a fiatalokat a pótfelvételin is

Tízezerrel kevesebben lehetnek egyetemisták ebben az évben, mint tavaly, de arányaiban sokkal többen kaptak ingyenes helyet, és a felvételizők több intézménybe a korábbinál magasabb átlagpontszámmal kerültek be. Azok a fiatalok, akik most nem jártak sikerrel – a szokásostól eltérően – az idén még a pótfelvételin is számíthatnak államilag támogatott férőhelyekre.

Sokkal többen kaptak nem fizetős helyet a felsőoktatási intézményekben idén, mint tavaly Fotó: Teknős Miklós

Múlt héten meghúzták a felsőoktatási felvételi ponthatárait, az eredményhirdetés több mint 68 ezer fiatalnak hozott jó hírt, ennyien iratkozhatnak be az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. Azóta az Oktatási Hivatal részletesebb statisztikákat is közzétett, amelyekből kiderül, hogy bölcsészetet többen tanulhatnak, mint tavaly, a pedagógusképzésben viszont jelentősen – kilencezerről öt és félezerre – csökkent a felvettek létszáma.

A legtöbb fiatalt – 16 ezret – valamilyen gazdaságtudományi területre vették fel, de sokan jutottak be műszaki szakokra is. Ezzel szemben az államtudományi és sporttudományi képzéseken biztosan nem lesz zsúfoltság, ott csak mintegy másfél ezren kezdenek ősszel. A legkevesebb hallgatót, alig több mint háromszázat, a művészetközvetítési szakokra vettek fel, bár tény, hogy jelentkezőből sem volt sok, ez a terület évről évre az utolsó helyen végez a népszerűségi listán.

Az ötéves, osztatlan szakok versenyében a jogi karok szerezték maguknak a legtöbb új belépőt, miközben például színházrendezőnek és szobrászművésznek alig több mint egy tucat fiatal készülhet. Az intézmények rangsorában továbbra is letaszíthatatlanul őrzi első helyét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Sokkal többen kaptak nem fizetős helyet a felsőoktatási intézményekben idén, mint tavaly
Fotó: Teknős Miklós

Kedvező fordulat, hogy bár a leendő gólyák összességében tízezer fővel kevesebben vannak tavalyhoz képest, arányaiban mégis többen jártak sikerrel: ezúttal a jelentkezők háromnegyedét felvették, ami rekordnak számít, ráadásul a felvettek négyötöde állami ösztöndíjjal, azaz lényegében ingyen tanulhat. Több egyetem arról is beszámolt, hogy a diákok felkészültebben, jobb eredményekkel vették az akadályt, mint az elmúlt években. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) kiemelkedően magas, 422 pont lett az alapképzési szakokon az átlagpontszám, és javuló tendenciára hívta fel lapunk figyelmét a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) is.

– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több mint 11 százalékkal emelkedett a leendő gólyáink száma az alapképzéseken, mesterszakunkon pedig 27 százalékos a létszámtöbblet. Emellett a felvételiző fiatalok pontszámai is magasabbak lettek idén, mint tavaly, nem kevesebb, mint ötven ponttal nőtt az átlagpont – közölte lapunkkal Mezőszentgyörgyi Dávid, a BCE székesfehérvári campusának rektori megbízottja. Mint mondta, a felvettek tekintélyes része (hatvan százaléka) 400 pont feletti eredménnyel jutott be, vagyis emelkedik a hallgatói minőség.

Bár a pótfelvételin – egy-két kivételtől eltekintve – szinte mindig csak fizetős szakokat hirdetnek meg, ezúttal a járványhelyzetre való tekintettel országszerte lesznek ingyenes férőhelyek azokon a szakterületeken, ahová leginkább kell az ember, ilyen például az agrár-, az informatikai, a műszaki, az orvosi vagy a pedagógusképzés területe. A szaktárca ráadásul azt ígéri, hogy nemcsak az anyaországi karokra, de a magyar egyetemek határon túli képzéseire is vonatkozni fog ez a lehetőség. A pótfelvételi várhatóan augusztus 6-ig tart, és nem csak az a 23 ezer fiatal vehet rajta részt, aki első körben kiesett, hanem azok is, akik nem adtak be jelentkezést a rendes eljárásban.

Aki pedig a pótfelvételin sem jár sikerrel, annak érdemes többletpontok gyűjtésével tölteni a következő hónapokat: nyelvvizsgával vagy szintemelő érettségivel értékes előnyre tehetnek szert, akár már a fél év múlva esedékes keresztféléves felvételin is. De jó választás lehet a szakmatanulás is, az országos szakmajegyzékben található 174 alapszakma közül ugyanis fejenként kettőt is el lehet sajátítani állami támogatással, miközben továbbra sem fogynak az államilag finanszírozott egyetemi félévek sem. Ha pedig az OKJ-bizonyítvány megszerzését követően valaki az adott szakterületen tanul tovább, akkor szintén többletpontokkal vághat neki a legközelebbi felsőoktatási felvételinek.