A szuverenista politika meghozta az eredményét

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint hatalmas győzelmet aratott Lengyelország és Magyarország.

epa08874062 Hungarian Prime Minister Viktor Orban at the start of a two days face-to-face EU summit in Brussels, Belgium, 10 December 2020. The EU Leaders will mainly focus on response to the COVID-19, Multi annual framework (MFF) agreement and new EU emissions reduction target for 2030. EPA/JOHN THYS / POOL Fotó: JOHN THYS / POOL

Bár a tárgyalások még folynak, de nem merész dolog kijelenteni, hogy a lengyel–magyar együttműködés ismét sikert hozott, amit még az ellenzéki sajtótermékek is elismernek – mondta a brüsszeli eseményekre reagálva a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Deák Dániel a körvonalazódó uniós megállapodás fejleményeit összegezve elmondta: a tegnap kiszivárgott német EU-elnökség javaslatából kikerült minden olyan, hazánkra nézve kedvezőtlen feltétel, amit korábban a balliberális többségű Európai Parlament belefoglalt. Magyarország és Lengyelország pedig nagyon sok garanciát kapott arra vonatkozóan, hogy a jogállamisági mechanizmus ne politikai nyomásgyakorló eszköz legyen. Ennek értelmében tehát

a jogállamisági mechanizmust lényegében csak az EU-s pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségekre lehet majd használni,

így nem alkalmazható önkényesen olyan politikai célok elérésére, mint például családjogi vagy migrációs viták kezelése. Emellett fontos megjegyezni azt is, hogy a jogállamisági mechanizmus a már lekötött pénzeket és az eddigi kifizetéseket sem érintheti, csak a jövőben indított programokra vonatkozik – magyarázta az elemző, aki szerint mivel a magyar és a lengyel kormány a németekkel már megállapodott, innentől a labda a hollandok, illetve az Európai Parlament asztalán pattog, és kizárólag rajtuk múlik a megállapodás.

A XXI. Század Intézet munkatársa kijelentette: ez egy hatalmas győzelem Magyarországnak és Lengyelországnak.

A szuverenista, nem meghunyászkodó politika – amely ugyan sokszor eredményez konfliktusokat – ezúttal is meghozta az eredményét.

Ennek köszönhető az is, hogy a korábbi tervekkel ellentétben lényegesen több forrást kap Magyarország, és így sikerült most elérni azt is, hogy a jogállamisági mechanizmus ne lehessen politikai nyomásgyakorlási eszköz. Ezzel szemben – tette hozzá – a baloldal pontosan az ellenkezőjét mondja, hiszen szerintük ki kell egyezni Brüsszellel, és nem szabad olyan erős vérmérséklettel kiállni a nemzeti érdekekért. Emlékeztetett, hogy a baloldali kormányzás idején is ezeket az elveket vallották a politikusok, így szó nélkül eleget tettek Brüsszel minden parancsának, aminek a hatása a manapság is látható.

Deák Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a közép-európai térség társadalmi és gazdasági megerősítése egyáltalán nem tetszik azoknak a nyugati hatalmaknak, amelyek a közös uniós piacból a legnagyobb hasznot húzzák. Ők az Európai Unióhoz való csatlakozás alkalmával abban reménykedtek, hogy gyarmati szerepben tudják tartani a közép-európai országokat,

ezért igyekeznek mindenféle nyomásgyakorlási eszközt – így a jogállamisági mechanizmust is – bevetni, hogy gyarmati szerepbe kényszeríthessék vissza a közép-európai országokat.

Az elemző szerint ugyanakkor Közép-Európa megerősödésében nemcsak a nyugati nagyhatalmak nem érdekeltek, hanem az itthoni baloldal sem, amely lényegében Brüsszel hazai helytartójaként viselkedik. Deák Dániel rámutatott: ezért is

különösen veszélyes, hogy idehaza a DK és a Momentum lettek az ellenzék vezető pártjai, hiszen kormányra kerülve mindkét párt kritika nélkül teljesítené a brüsszeli követeléseket.

Nem véletlenül most is ez a két párt a leghangosabb a jogállamisági mechanizmus kapcsán – tette hozzá.