A Soros György támogatta Magyar Helsinki Bizottság által szervezett csütörtöki online kerekasztal-beszélgetés résztvevői Orbán Viktor miniszterelnöknek Brüsszel elleni győzelmeként értékelték a héten elért megállapodásokat a jogállamiság-vitában. Az Így gondozd emberi jogaidat! elnevezésű eseményen a hazánkat rendszeresen támadó Kim Lane Scheppele alkotmányjogász – aki a CEU genderprogramjának a vezetője is volt – ugyanakkor
amiatt aggódott, hogy a kormány elköltheti a következő választásig azokat a helyreállítási alapból érkező forrásokat, amelyek pedig értelemszerűen a pandémia okozta kárt hivatottak orvosolni.
Scheppele csalódottságának adott hangot, amiért Angela Merkel német kancellár „mindig enged” a Magyarországgal folytatott konfrontációkban. Bozóki András,
a Soros-egyetem politológiatanára pedig azt remélte, hogy az új amerikai vezetés támogatni fog olyan „autentikus” kezdeményezéseket Magyarországon, mint a CEU-féle Demokrácia Intézet, ahol a „hasonló gondolkodású” emberek és NGO-k megszervezhetik magukat, és az új generációkat „taníthatják”.
Thomas O. Melia demokráciakutató, az amerikai PEN igazgatója, az EU-s büdzsének a jogállamisághoz kötése kapcsán belengetett magyar vétóról úgy fogalmazott, hogy a kormány „az őt etető kézbe harapott”, ami szerinte elfogadhatatlan, és „lehetetlennek” nevezte, hogy az EU a hazánkhoz és a lengyelekhez hasonló „antidemokratikus és obstruktivista” országokat támogasson.
Az előadók egyetértettek abban, hogy „jót tenne” Magyarországnak, ha a hivatalba lépő új amerikai elnök adminisztrációja egy karrierdiplomatát nevezne ki budapesti amerikai nagykövetnek. Emlékezetes, André Goodfriend is ilyen minőségben tevékenykedett néhány évvel ezelőtt, és az úgynevezett kitiltási ügyben többször is Magyarországot lejáratva nyilatkozott a médiának.
A beszélgetés résztvevői önkényuralmi rezsimként beszéltek az Orbán-kormányról, a miniszterelnököt pedig mások mellett Aljakszandr Lukasenkához, Belarusz autokratikus elnökéhez hasonlították,
aki feltételezhetően súlyos választási csalással nyert a legutóbbi választáson. Bozóki azt hangoztatta, hogy Magyarországon sem voltak tiszták az utóbbi években kiírt országgyűlési voksolások, holott a baloldal mérvadó szereplői között is konszenzus van arról, hogy a magyar választások jogszerűek és demokratikusak.
Scheppele – aki a 2018-as parlamenti választás előtt azt nevezte kívánatosnak, hogy a nemzetközi közvélemény maghatározó szegmense által nácinak elkönyvelt Jobbik győzze le a Fidesz–KDNP-t – odáig ment, hogy azt állította, hogy az Orbán-kormány „megölte a demokráciát”
a 2011-es, új Alaptörvény megalkotásával. Ugyanakkor az előadók elismerték, hogy a korábbi alkotmánynak, amelyet még a kommunisták eszkábáltak össze a múlt század derekán, több súlyos hiányossága volt.
Nem ez volt az egyetlen önellentmondás az elhangzottakban. Bozóki például arról beszélt, hogy a magyar baloldal már a kilencvenes években sem felelt meg a szolidaritás kívánalmainak – amely pedig hagyományosan az egyik legfontosabb értékük volt –, és az életkörülményeik javulását hiába váró, kiábrándult szavazók a „populista” jobboldalra szavaztak, amely még a 2000-es években is „lelkesebb” és találékonyabb volt a baloldalnál. Bár a nemzeti kabinet népszerűsége ezután sem csökkent – sőt: 2010 óta sorban háromszor nyert kétharmados többséggel a Fidesz–KDNP –, Scheppele mégis azt hangoztatta, hogy a kormány gazdaságilag ellehetetleníti az embereket.
