Hack Péter: Az agressziót szítja a baloldal az alaptörvény kapcsán

Hack Péter szerint súlyos társadalmi károkkal járna, sőt polgárháborús állapotokat teremtene, ha a baloldal szűk választási győzelme esetén illegitim módon nyúlna az alaptörvényhez. Az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese álszent dolognak nevezte, hogy több baloldali értelmiségi most diktatúrát kiált, hiszen az elmúlt években a mai ellenzék is haszonélvezője volt az alkotmányos berendezkedésnek és a demokratikus intézményeknek. 

Az egykori honatya attól is óvott, hogy a baloldal kivigye az embereket az utcára Fotó: Bach Máté

Az egykori honatya attól is óvott, hogy a baloldal kivigye az embereket az utcára
Fotó: Bach Máté

– Az elmúlt hetekben is történtek olyan fejlemények – akár a Fidesz-székház ablakának a betörése, akár Dobrev Klára egri rendezvényén a gázpisztolyos incidens, valamint a különböző aláírásgyűjtéseknél tapasztalt lökdösődés – amelyekre intő jelként kellene tekinteniük a politikusoknak és a közgondolkodóknak, hogy az indulatokat nem érdemes egy bizonyos ponton túl felkorbácsolni

– sorolta az egykori szabad demokrata honatya, aki arra is kitért, hogy a hatályban lévő alaptörvény mind jogilag, mind pedig politikailag legalább annyira legitim, mint az 1989–1990-es alkotmány. – Hiszen 1989-ben, vagyis az 1990-es választások előtt a társadalom nem hatalmazta fel azokat, akik megállapodtak az akkor összeállított alkotmány szövegéről. Ennek fényében nehezen igazolható érv, hogy térjünk vissza az 1989-es alkotmányhoz – mutatott rá.

Óvatosan kell eljárni

A jelenlegi választási rendszer kapcsán Hack Péter azt hangsúlyozta, hogy mivel az két nagyobb tömb versenyére épül, az ellenzéknek van esélye kétharmados többséget szerezni, ami az önálló alkotmányozást is lehetővé tenné számára.

Mint arról beszámoltunk, több, baloldalhoz köthető értelmiségi és egykori politikus – köztük az említett Kis János, valamint Elek István, Forgács Imre és Fleck Zoltán – az utóbbi időben leporolták Vörös Imre több éve megfogalmazott elképzeléseit, amelyek szerint

a szivárványkoalíció esetleges, szűk többséggel megszerzett 2022-es győzelme esetén egyszerű többséggel is semmissé nyilváníthatnák az 2011-es alaptörvényt, mert szerintük már „kiépült az önkényuralmi rendszer”, nem demokráciában élünk.

Az utóbbi időben több visszavonult, egykori ellenzéki politikus is bírálta Vörös Imrének és társainak az elképzeléseit. Legutóbb Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnök vélte úgy: azontúl, hogy az egyszerű többséggel teljesen jogtalan és elképzelhetetlen az alkotmányozás, még kétharmaddal is óvatosan kell eljárni, és a lehető legszélesebb konszenzusra kell törekedni az ilyen kérdésekben. Fodor szerint minden bizonnyal az Európai Unióban sem fogadnák el, ha az ellenzék Vörös Imréék javaslatai alapján járna el, hiszen jóval kisebb volumenű ügyekben is megmutatkozott, hogy Brüsszelnek alapvetően fontos a jogállami normák megtartása.

Az egykori SZDSZ-elnök képtelenségnek nevezte, hogy Forgács Imre, a Bajnai-kormány Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumának párton kívüli vezetője gyakorlatilag egy kalap alá vett több magyar jogszabályt Hitler náci rezsimjének a fajvédő törvényeivel. Fodor Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarországon nem képezheti vita tárgyát a demokrácia megléte, addig Hitler – bár legitim módon, választásokon került hatalomra – rögtön felszámolta a demokráciát. Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere pedig egyebek mellett arra mutatott rá a Mandinernek nyilatkozva, hogy éppen Vörös Imre koncepciója hajaz a hitleri felhatalmazási törvény alapján történő hatalomgyakorlásra. Szavai szerint ugyanis ha a parlament kellő választói felhatalmazás nélkül alkotmányoz, sőt alkotmányosságot vizsgál, akkor onnan már csak egy lépés, hogy az általa létrehozott kormány átvegye tőle ezt a szerepet.