Hack Péter: Az agressziót szítja a baloldal az alaptörvény kapcsán

Hack Péter szerint súlyos társadalmi károkkal járna, sőt polgárháborús állapotokat teremtene, ha a baloldal szűk választási győzelme esetén illegitim módon nyúlna az alaptörvényhez. Az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese álszent dolognak nevezte, hogy több baloldali értelmiségi most diktatúrát kiált, hiszen az elmúlt években a mai ellenzék is haszonélvezője volt az alkotmányos berendezkedésnek és a demokratikus intézményeknek. 

Az egykori honatya attól is óvott, hogy a baloldal kivigye az embereket az utcára Fotó: Bach Máté

– Úgy tűnik, azok, akik az alaptörvény érvénytelenségét hangoztatják, a 2022-es választáson elért lehetséges ellenzéki győzelem esetén a várhatóan szűk többséggel bíró baloldali kormány mozgásterét szeretnék mindenáron, akár illegitim módon kitágítani – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Hack Péter jogtudós, a SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese.

Polgárháborús helyzet

Szavai szerint e mögöttes szándékra utal, hogy csak most, a választási kampányban adódtak követői Vörös Imre egykori alkotmánybíró néhány évvel ezelőtti elképzeléseinek, amelyek szerint már az alaptörvény 2011-es megszavazásával önkényuralmi rendszer valósult meg Magyarországon, ez pedig törvényen kívüli eszközökkel, kétharmados parlamenti többség nélkül is igazolja az alkotmányos dokumentum semmissé tételét.

– Amellett, hogy az alaptörvény immár tíz éve hatályban van, s az Orbán-kabinetet azóta két választáson is kormányra juttatták a szavazók, méghozzá kétharmados többséggel, a jelenleg ellenzékben lévő politikai erők is legitimálták az alkotmányos berendezkedést, egyebek mellett azzal, hogy például elfogadták, sőt ünnepelték a bíróságoknak a javukra hozott döntéseit.

Ahogyan ünnepelték a legutóbbi önkormányzati választáson elért jó szereplésüket is, mivel 2019-ben sem volt kérdés a demokratikus választási rendszer ténye. A szólásszabadság megléte sem vitatható, elég példaként említeni a szép gazdasági hasznot hajtó Telex.hu-t, amely csak egyike azoknak az ellenzéki médiumoknak, amelyek több százezer vagy akár egymillió felhasználót érnek el naponta az online térben – fejtette ki Hack Péter.

Úgy véli, ha az ellenzék kormányra kerülve az alkotmányozásra felhatalmazást adó kétharmados többség nélkül nyúlna az alaptörvényhez, az súlyos társadalmi károkkal járó alkotmányos válságot idézne elő.

– Ez akkor alakulna ki, ha a jelenlegi ellenzék kormányra kerülve nem tartaná magára kötelezőnek az alaptörvényt és a sarkalatos törvényeket, és azokat egyszerű többséggel akarná megváltoztatni, amely azonban a jogalkalmazókat, a bírákat, az ügyészeket vagy éppen a rendőröket rendkívül nehéz helyzetbe hozná. Ugyancsak súlyos következményekkel járna, ha minden egyes döntéshozó abba a dilemmába, válsághelyzetbe kerülne, hogy vajon az új kormány értelmezését fogadja el, vagy pedig a hatályos törvények előírásait. Mivel utóbbi esetben az állam a büntetőjoggal vagy például állásvesztéssel szankcionálhatná az egyébként legitim módon eljáró döntéshozókat, nem nehéz belátni, hogy akár polgárháborús helyzet is kialakulhatna – hívta fel a figyelmet a jogtudós.

Intő jelek

Hack Péter szerint csak olaj lenne a tűzre annak a gondolatnak a gyakorlatba ültetése, amelyet legmarkánsabban Kis János, az SZDSZ egykori elnöke fogalmazott meg, vagyis hogy ki kell vinni az embereket az utcára, és a népakarattal kell rákényszeríteni a döntéshozókat, hogy hajoljanak meg az új többség előtt. – Az ellenféllel szembeni uszítás, például az olyan kijelentések, hogy a másik fasiszta vagy hazaáruló gazember, az agresszió igazolásának egy módszere, amellyel az ellenfelet olyan tulajdonságokkal ruházom fel, amelyek engem mindenre feljogosítanak, mert nyilván egy „nemzetvesztő fasisztával” szemben bármit megengedhet magának az ember. De ez nagyon rossz út, az ország jövőjét sokkal jobban fenyegeti, mint bármely oldal győzelme – mutatott rá az egykori politikus. – Ráadásul – folytatta – az a kettős mérce sem a konszenzus felé tereli az eseményeket, hogy míg az ellenzéki oldalon nem kifogásolják annak sürgetését, hogy a szavazóik vonuljanak az utcára, addig többen – például Ungváry Rudolf – egyfajta apokalipszisnek vizionálják, ha Orbánék tábora tenné ugyanezt.

Az egykori honatya attól is óvott, hogy a baloldal kivigye az embereket az utcára
Fotó: Bach Máté

– Az elmúlt hetekben is történtek olyan fejlemények – akár a Fidesz-székház ablakának a betörése, akár Dobrev Klára egri rendezvényén a gázpisztolyos incidens, valamint a különböző aláírásgyűjtéseknél tapasztalt lökdösődés – amelyekre intő jelként kellene tekinteniük a politikusoknak és a közgondolkodóknak, hogy az indulatokat nem érdemes egy bizonyos ponton túl felkorbácsolni

– sorolta az egykori szabad demokrata honatya, aki arra is kitért, hogy a hatályban lévő alaptörvény mind jogilag, mind pedig politikailag legalább annyira legitim, mint az 1989–1990-es alkotmány. – Hiszen 1989-ben, vagyis az 1990-es választások előtt a társadalom nem hatalmazta fel azokat, akik megállapodtak az akkor összeállított alkotmány szövegéről. Ennek fényében nehezen igazolható érv, hogy térjünk vissza az 1989-es alkotmányhoz – mutatott rá.

Óvatosan kell eljárni

A jelenlegi választási rendszer kapcsán Hack Péter azt hangsúlyozta, hogy mivel az két nagyobb tömb versenyére épül, az ellenzéknek van esélye kétharmados többséget szerezni, ami az önálló alkotmányozást is lehetővé tenné számára.

Mint arról beszámoltunk, több, baloldalhoz köthető értelmiségi és egykori politikus – köztük az említett Kis János, valamint Elek István, Forgács Imre és Fleck Zoltán – az utóbbi időben leporolták Vörös Imre több éve megfogalmazott elképzeléseit, amelyek szerint

a szivárványkoalíció esetleges, szűk többséggel megszerzett 2022-es győzelme esetén egyszerű többséggel is semmissé nyilváníthatnák az 2011-es alaptörvényt, mert szerintük már „kiépült az önkényuralmi rendszer”, nem demokráciában élünk.

Az utóbbi időben több visszavonult, egykori ellenzéki politikus is bírálta Vörös Imrének és társainak az elképzeléseit. Legutóbb Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnök vélte úgy: azontúl, hogy az egyszerű többséggel teljesen jogtalan és elképzelhetetlen az alkotmányozás, még kétharmaddal is óvatosan kell eljárni, és a lehető legszélesebb konszenzusra kell törekedni az ilyen kérdésekben. Fodor szerint minden bizonnyal az Európai Unióban sem fogadnák el, ha az ellenzék Vörös Imréék javaslatai alapján járna el, hiszen jóval kisebb volumenű ügyekben is megmutatkozott, hogy Brüsszelnek alapvetően fontos a jogállami normák megtartása.

Az egykori SZDSZ-elnök képtelenségnek nevezte, hogy Forgács Imre, a Bajnai-kormány Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumának párton kívüli vezetője gyakorlatilag egy kalap alá vett több magyar jogszabályt Hitler náci rezsimjének a fajvédő törvényeivel. Fodor Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarországon nem képezheti vita tárgyát a demokrácia megléte, addig Hitler – bár legitim módon, választásokon került hatalomra – rögtön felszámolta a demokráciát. Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere pedig egyebek mellett arra mutatott rá a Mandinernek nyilatkozva, hogy éppen Vörös Imre koncepciója hajaz a hitleri felhatalmazási törvény alapján történő hatalomgyakorlásra. Szavai szerint ugyanis ha a parlament kellő választói felhatalmazás nélkül alkotmányoz, sőt alkotmányosságot vizsgál, akkor onnan már csak egy lépés, hogy az általa létrehozott kormány átvegye tőle ezt a szerepet.