– Ma már nagyon sokan egyetértenek velem, hogy az államcsíny lopakodó módon bekövetkezett Magyarországon, ezért megérett az idő annak végiggondolására, hogy egy baloldali választási győzelem esetén milyen lehetőségekkel rendelkezhet a Gyurcsány-koalíció, hogy átalakítsa a jogrendszert – nyilatkozta Vörös Imre volt alkotmánybíró a HVG-nek, hozzátéve: az Országgyűlés visszavonhatná az Alkotmánybíróság jogkörét, és átveheti annak a szerepét.
Eszmefuttatásával kapcsolatban érdemes felidézni, hogy Vörös Imre jogi szemléletére fiatalkorában a kádári megtorlások egyik kulcsembere, Eörsi Gyula volt nagy hatással. Egy korábbi interjú során Vörös úgy fogalmazott: „Hála Eörsi Gyula professzor előadásainak, a civilisztika, a polgári jog szellemisége hamar megfogott.”
Eörsi Gyula a Rákosi-, majd a Kádár-diktatúra ismert jogalkotója volt, a Nemzeti Emlékezet Bizottság kutatása szerint az egyik agytrösztje volt annak a rendelkezésnek, amelynek révén az 1956-os események után létrejöhetett a forradalom résztvevőivel szembeni tömeges leszámoláshoz szükséges jogi intézményrendszer, a politikai különbíróságok rendszere. Eörsi Gyulával kapcsolatban a PestiSrácok.hu riportja kiemelte, hogy „nem mellesleg még a III/III-nak is besegített”.
Most pedig tanítványa, Vörös Imre azt hangoztatja: egy majdani baloldali többségű Országgyűlésnek meg kell állapítania, hogy az alaptörvény és az „önkényuralmat kirívóan biztosító törvények” alkotmányellenesek, ezért semmisek, illetve az egész jogrendszerből ki kell gyomlálni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozzák az alkotmányos rend helyreállítását.
Az interjúban szóba került Kis János, az SZDSZ volt elnöke, aki ugyancsak eljátszott azzal a gondolattal, hogy milyen lehetőségei lennének egy balliberális többségű, de kétharmaddal nem rendelkező Országgyűlésnek, hogy a sarkalatos törvényeket hatályon kívül helyezhesse. Kis elképzelései szerint egy semmisségi törvény elfogadásával – amihez elég az egyszerű parlamenti többség – a baloldal kimondhatná, hogy érvénytelen Magyarország alaptörvénye. (Ugyanakkor Kis utóbb már árnyalta a véleményét, és legutóbb arról értekezett: nem lehet feles törvénnyel alkotmányt elfogadni, ez elvi okokból volna kifogásolható, másrészt az alkotmány tartósságát is kétségessé tenné.)
Az elképzelés nem újdonság, ugyanis a balliberális pártok politikusai, valamint a hozzájuk közel álló szakértők, jogtudósok nemegyszer hangoztatták az utóbbi időben, hogy hatalomra kerülésük esetén alapjaiban változtatnák meg a jelenlegi magyar jogrendszert, még abban az esetben is, ha nem rendelkeznek az ehhez szükséges kétharmados parlamenti többséggel.
Vörös Imre és Kis János mellett a tudományos szféra más tagjai is a jogállami keretek felrúgásában látják annak a lehetőségét, hogy egy baloldali szivárványkoalíció megszilárdítsa a hatalmát. Ugyanerről értekezett korábban Bárándy Péter is, amikor elmondta, hogy „a baloldali erőknek nem kell az alkotmánymódosításhoz szükséges, kétharmados többséggel rendelkezniük a jogrendszer átalakításához”. A volt igazságügyi miniszter úgy vélte, a kérdést máshogy is meg lehet közelíteni, ugyanis a jelenlegi berendezkedést nem lehet megfoltozni vagy kijavítani, ezért a jövő évi választás után egy új kormánynak teljes átalakítást kell végrehajtania.
