A körforgásos gazdasággal a tartós termékek korába léphetünk

A körforgásos gazdaság nem egy egyszerűen definiálható fogalom. Valójában inkább egy olyan koncepció, amelynek végrehajtásával az emberi tevékenység következtében fellépő komplex környezeti károsítást döntően csökkenthetjük és visszafordíthatjuk – jelenti ki elemzése elején Ürge László. A DBH Investment Zrt. ügyvezető igazgatója és a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára a Green Policy Center kérésére készített elemzésében rámutat: az emberi beavatkozás nélküli természet nem is ismeri a hulladék fogalmát, jelenlegi globális gazdasági modellünk, az úgynevezett lineáris gazdaság azonban a „kinyer, gyárt, használ, eldob” gyakorlatra épül.

Globális túlfogyasztás

– A gazdasági növekedéssel jelenleg együtt jár a természeti erőforrások kitermelésének növekedése is, még akkor is, ha a GDP növekedését sikerül elválasztanunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésétől, ami a klímasemleges gazdasági stratégia kulcseleme – magyarázza Ürge László. Hozzáteszi: Földünk készletei végesek, azonban a mai gazdasági struktúrában olcsóbb eldobni, mint újrahasznosítani az anyagokat. – Ebben a lineáris rendszerben

a globális gazdaság jelenleg másfél bolygónak megfelelő erőforrást használ fel, és ha nem változtatunk, akkor 2050-re már három Föld bolygóra lenne szükség a termelés szerkezetének fenntartásához

– hívja fel a figyelmet a szakértő. Az emberi tevékenység következtében keletkezett hulladék most már globális léptékben is látható méreteket ölt, ilyenek például az országnyi méretű műanyaghulladék-szigetek az óceánokban vagy az űrből is látható autógumi-hulladékok az egyes sivatagokban.

Tartós termékek

Ürge László hangsúlyozza: a körforgásos gazdaság a klímaváltozás elleni küzdelmen jóval túlmutató szereppel bír. Ez a koncepció ugyanis nem csupán egyetlen ökológiai aspektusra fókuszál, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hanem egy holisztikus megközelítésen keresztül integrál a fenntarthatóság szempontjából fontos gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusokat, megfontolásokat. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 45 százaléka jelenleg a Föld erőforrásainak a továbbiakban fenntarthatatlan kitermeléséből és feldolgozásából származik, itt hoz újat a körforgásos gazdaság koncepciója, amelynek egyik legfőbb célja a hulladék keletkezésének megakadályozása. Az alapvető tézis az, hogy az anyagok és termékek életciklusát minél inkább ki kell tolni. Ez ugyanakkor szembemegy azzal a mai gazdasági logikával, amelyen korunk fogyasztói gazdasága alapul:

minél hamarabb megy tönkre egy termék, annál hamarabb fog a felhasználó újat vásárolni, ezzel is hajtva a gazdasági növekedést.

A szakértő szerint a megoldás első számú kulcsa és a körforgásos gazdaság legfőbb pillére tehát olyan úgynevezett üzleti modellek és egy ezt támogató szabályozási rendszer bevezetése, amelyben prioritást élvez a tartós termékek előállítása. Ha a koncepció megfelelő ösztönzőkkel a szabályozási oldalon is támogatást kap, az átállás gyors lehet: lassulás nélkül állna fenntarthatóbb pályára a gazdasági növekedés.

Hatékonyabb hulladékgazdálkodás

– Az életciklus-meghosszabbítás mellett a hulladékképződést másképp is csökkenthetjük.

Az egyszer használatos műanyag termékek betiltása, valamint az Európai Unióban idén január 1-jén bevezetett műanyagadó mind ezt a körforgásos gazdasági törekvést támogatja – mutat rá Ürge László. Jól ismert a csomagolóanyagok túlzott használatának problémája is. Ha kevesebb palackozott vizet fogyasztunk, kevesebb egyszer használatos terméket vásárolunk és csökkentjük a csomagolóanyagok használatát, már komoly hulladéklábnyomot tudunk megspórolni egyéni szinten is.

A tovább már nem használható termékek műanyaghulladékából más eszközök, mint járda vagy bicikliút is épülhet, gépjárművek bőrüléséből pedig bőrtermékek készülhetnek.

Amennyiben nem változtatunk a bevált lineáris gazdasági rendszeren, a hulladékgazdálkodás rendszere hamarosan fenntarthatatlanná válik. Magyarország ebből a szempontból jó helyzetben van, mert nincsenek olyan akadályozó tényezők, mint más fejlettebb országokban, például ahol a hulladékkezelés döntően hulladékégetésen alapul.

Egyre több háztartás gyűjti külön a PET-palackokat, amelyekből az ipar új termékek sorát készíti, csökkentve az ökológia lábnyomunkat Fotó: Kurucz Árpád

Újragondolt tervezés

A hatékony átállás a körforgásos gazdasági modellre a gyártó cégektől azt követeli meg, hogy a termékek minden egyes komponensének lehető legkörnyezetbarátabb módon való újrahasznosíthatóságát már a tervezés szintjén megvalósítsák, mivel a termékek környezeti hatásának több mint nyolcvan százaléka a tervezés fázisában dől el. Ennek eredményeképp az eddigi „kitermel, feldolgoz, használ, eldob” rendszerrel szemben egy zárt körforgásos anyagciklus jöhet létre, így végeredményben a Föld erőforrásai helyett a már kitermelt erőforrásokat építjük vissza az újabb termékekbe.

Ennek a fajta együttműködésnek azonban úgy kell létrejönnie, hogy az átállás a láncolat minden egyes szereplőjének gazdaságilag is megérje.

Mint ahogy Ürge László elemzésében fogalmaz, a körforgásos gazdaság, ha jól csináljuk, úgy hozhat gazdasági prosperitást, hogy közben a Föld erőforrásainak kitermelése nem növekszik. Mindez ugyanakkor nem érhető el anélkül, hogy fogyasztási szokásainkat ne alakítanánk át. – A körforgásos gazdaságban a kulcs mindenekelőtt a fenntartható fogyasztásban és csak másodlagosan a fenntartható gazdaságban és gazdasági növekedésben rejlik – zárja a szakértő.

Többször használni

A fentiek fényében érdemes áttekinteni, hogy milyen konkrét lépések történtek itthon a körforgásos gazdaság kialakításának érdekében. Talán a leglátványosabb jogszabály-módosítás idén júliusban élesedett: ezentúl tilos forgalomba hozni bizonyos egyszer használatos műanyag termékeket (a felhalmozott készleteiket még felhasználhatják a kiskereskedelmi egységek). Az ezzel kapcsolatos tudnivalók közül a legfontosabb, hogy

a forgalomba hozatal tilalma a fültisztító pálcikára, az evőeszközökre, a tányérokra, szívószálakra, italkeverő pálcikákra, továbbá a léggömbökhöz való pálcikákra is vonatkozik.

Emellett tilos a polisztirolból készült, habosított ételtároló dobozok forgalmazása is. A legvékonyabb, a boltokban jellemzően zöldségekhez, pékárukhoz használt zacskók használatára a környezetvédelmi termékdíj jelentős emelésével indirekt korlátozás lépett életbe. A kilogrammonkénti ár 57 forintról 1900 forintra emelkedett, ami a lakossági fogyasztókra nézve azt jelenti, hogy a zacskók darabja átlagosan öt forintba kerülhet.

E betiltott termékek helyét a tartós vagy biológiailag lebomlók veszik át, azonban látni kell, hogy a környezetvédelmi célok eléréséhez az iparág teljes átalakítására van szükség, ami se nem kicsi, sem pedig olcsó feladat. Ahogyan Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára korábban lapunknak fogalmazott,

az iparág átállása a fenntartható termékek gyártására hosszú folyamat lesz, de már 2023-ban szigorú és egyre csak szigorodó új uniós kötelezettségekhez, célszámokhoz kell igazodnunk.

Így például 2040-re a lakossági hulladéknak csupán a tizedét ártalmatlaníthatjuk hulladéklerakókban, a többit vagy anyagában kell hasznosítani (például üveghulladékból üvegtermékek gyártásával), vagy energetikai úton, a hulladékhasznosító műben eltüzelni, hogy villamos energiát és hőt nyerjünk belőle.

Tudomány és innováció

Az érintett mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltását és kapacitásbővítését a Zöld nemzeti bajnokok pályázattal támogatja a kormány. Varga Mihály pénzügyminiszter a minap arról tájékoztatott, hogy az elérhető tízmilliárdos keretösszegből négymilliárdról már döntöttek. Emellett újabb pályázati lehetőségek is elérhetők lesznek, az immár harmincmilliárdos keretösszegű lehetőségre szeptemberben nyújthatják be támogatási igényeiket azok a cégek, amelyek a működésükkel hozzájárulnak a körforgásos gazdaság kialakításához.

Lényeges elem továbbá, hogy a magyar kormány helyreállítási tervében – amelyben 2511 milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrással gazdálkodhat –

103 milliárd forintot dedikál a körforgásos zöldgazdaság kialakításának támogatására.

Ez a terv nagyrészt a hulladékgazdálkodás korszerűsítését fedi le, így például országos szinten ki kell építeni az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert (biohulladék, textilhulladék, hulladékgyűjtő udvar és újrahasználati központ). A program tartalmazza az elszállításhoz szükséges járművek – például biohulladék vagy veszélyes hulladék miatti – beszerzését, valamint egy új, előkezelést biztosító válogatómű megépítését is.

Könnyen belátható, hogy szinte minden egyes használati tárgy érintett a körforgásos és a körkörös gazdálkodásban, ennélfogva az egyes iparágak, vagyis a teljes gazdaság gyökeres átalakítására van szükség. Pénzügyi forrás – akár saját, akár pályázati – adódik is, ám mindez mit sem ér a megfelelő tudás nélkül. A kutatás-fejlesztés és az ipar tudásának, munkájának összekapcsolására jó példa a Mol és a Pannon Egyetem által létesítendő Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park. A Nagykanizsán épülő kutatás-fejlesztési központban a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó legfontosabb kérdésekre keresik a választ. Világi Oszkár, a Mol-csoport innovatív üzletágak és szolgáltatások ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek korábban elmondta, hogy az új épületeket 2024-ben tervezik átadni. Az intézmény elsődleges célja az, hogy ott képezzék majd a jövő körforgásos gazdaságának kutatóit, szakértőit.