– Milyen munka zajlik majd a Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Parkban? Hogyan illeszkedik mindez a régió, illetve az európai, nemzetközi kutatási színtérbe?
– A körforgásos gazdaság nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy az összes megtermelt, legyártott terméknek mekkora részét hasznosítjuk újra és mekkora részét tudjuk valamilyen formában újrafelhasználni. Ezzel védjük leginkább a környezetünket. A Mol régiós vezető akar lenni ebben, és ehhez fontos az is, hogy részt vegyünk a körforgásos gazdaság kutatásában. Ezért a Pannon Egyetemmel közösen olyan kutatás-fejlesztési és innovációs központot hozunk létre Nagykanizsán, amely reményeink szerint nemzetközi mércével tekintve is élen jár majd. A körforgásos hulladékgazdálkodás mellett a fő kutatási területek a megújuló energia, például a hidrogéngazdaság, az akkumulátorok újrahasznosítása, a szén-dioxid hasznosítása, valamint a fenntartható vízgazdálkodás lesznek – tehát csupa olyan téma, amelyek most az legnagyobb kihívásokat jelentik. Arra keressük a válaszokat, hogyan tudjuk csökkenteni a környezetterhelést és hogyan tudjuk megőrizni értékes erőforrásainkat a jövő generációinak.
– Van hagyományuk a science parkoknak, azaz tudományos parkoknak Magyarországon?
– Sajnos az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző az a fajta együttműködés, amelyeknél egy-egy kutatóbázison egymást tudják erősíteni az egyetemi kutatóműhelyek, az ipari és a piaci szereplők. Nyugaton viszont évtizedes hagyományai vannak a science parkoknak. De ha messzebb tekintünk a múltba, akkor látjuk, hogy Magyarországon sem ismeretlen ez, hiszen a Monarchia időszakában a mezőgazdaság fejlődését jelentős hazai és régiós felsőoktatási kutatások segítették. Így például a fajtanemesítés vagy a vegytan mezőgazdasági felhasználása mögött komoly kutatómunka állt, amelynek eredményei nagyban hozzájárultak a régió mezőgazdaságának fejlődéséhez. Mi a Molnál hiszünk ezekben az együttműködésekben, ezért is örülünk, hogy a kormányzat támogatja a hazai science parkok létrehozását.