Nagykanizsán születik a jövő ipara

A Monarchia idejében már bizonyított a ma science parknak hívott tudományos együttműködés, amelyben a kutatás-fejlesztés és a piac szereplői egymás munkáját erősítik. Ilyen típusú együttműködés a célja a Mol és a Pannon Egyetem által létesítendő Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Parknak is: a Nagykanizsán épülő kutatás-fejlesztési központban a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó legfontosabb kérdésekre keresik a választ. A részletekről Világi Oszkár, a Mol-csoport innovatív üzletágak és szolgáltatások ügyvezető igazgatója beszélt a Magyar Nemzetnek.

2021. 04. 12. 6:44
null
Világi Oszkár az európai szereplést tartja szem előtt Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Milyen munka zajlik majd a Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Parkban? Hogyan illeszkedik mindez a régió, illetve az európai, nemzetközi kutatási színtérbe?

– A körforgásos gazdaság nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy az összes megtermelt, legyártott terméknek mekkora részét hasznosítjuk újra és mekkora részét tudjuk valamilyen formában újrafelhasználni. Ezzel védjük leginkább a környezetünket. A Mol régiós vezető akar lenni ebben, és ehhez fontos az is, hogy részt vegyünk a körforgásos gazdaság kutatásában. Ezért a Pannon Egyetemmel közösen olyan kutatás-fejlesztési és innovációs központot hozunk létre Nagykanizsán, amely reményeink szerint nemzetközi mércével tekintve is élen jár majd. A körforgásos hulladékgazdálkodás mellett a fő kutatási területek a megújuló energia, például a hidrogéngazdaság, az akkumulátorok újrahasznosítása, a szén-dioxid hasznosítása, valamint a fenntartható vízgazdálkodás lesznek – tehát csupa olyan téma, amelyek most az legnagyobb kihívásokat jelentik. Arra keressük a válaszokat, hogyan tudjuk csökkenteni a környezetterhelést és hogyan tudjuk megőrizni értékes erőforrásainkat a jövő generációinak.

– Van hagyományuk a science parkoknak, azaz tudományos parkoknak Magyarországon?

– Sajnos az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző az a fajta együttműködés, amelyeknél egy-egy kutatóbázison egymást tudják erősíteni az egyetemi kutatóműhelyek, az ipari és a piaci szereplők. Nyugaton viszont évtizedes hagyományai vannak a science parkoknak. De ha messzebb tekintünk a múltba, akkor látjuk, hogy Magyarországon sem ismeretlen ez, hiszen a Monarchia időszakában a mezőgazdaság fejlődését jelentős hazai és régiós felsőoktatási kutatások segítették. Így például a fajtanemesítés vagy a vegytan mezőgazdasági felhasználása mögött komoly kutatómunka állt, amelynek eredményei nagyban hozzájárultak a régió mezőgazdaságának fejlődéséhez. Mi a Molnál hiszünk ezekben az együttműködésekben, ezért is örülünk, hogy a kormányzat támogatja a hazai science parkok létrehozását.

– Milyen beruházási ütemtervvel számolnak, mikorra várható az átadás?

– A munka már most megkezdődik az egyetem jelenlegi infrastruktúráján és kutatói bázisán, és várhatóan 2024-ben adjuk át az intézmény új épületeit.

– Milyen forrásokból fedezik a beruházást?

– Állami forrásból valósul meg a harmincmilliárd forintos beruházás, amelyhez a Mol is hozzájárul. A Mol feladata a saját tudásmegosztáson túl az is, hogy ipari és gazdasági ismereteivel, valamint menedzsmentszemléletével segítse a központ működését. Bízunk benne, hogy sikeresen fogunk pályázni azokra a kutatás-fejlesztési forrásokra, amelyek a 2021–27-es uniós pályázati ciklusban rendelkezésre állnak.

Világi Oszkár: A Mol feladata a saját tudásmegosztáson túl az is, hogy ipari és gazdasági ismereteivel, valamint menedzsmentszemléletével segítse a központ működését
Fotó: Kurucz Árpád

– Honnan érkezhetnek a kutatók és a munkavállalók?

– Egyelőre még mi is tanuljuk és tanulmányozzuk, hogy mitől működik igazán jól egy science park. Nyitottak vagyunk mindarra, ami ezen a területen bárhol a világon már megtörtént, és a legjobb tapasztalatokat alkalmazzuk is. A Pannon Egyetemmel alapított tudáspark egyébként a meglévő nagykanizsai és veszprémi egyetemi tudásbázis mellett főként hazai és régiós kutatókkal indul, hiszen fontosnak és természetesnek tartjuk, hogy elsőként a Kárpát-medence országai és kutatócsoportjai között erősítsük az együttműködést. Nemcsak a történelmünk, de a jövőnk is összeköt bennünket, a körforgásos gazdaság szempontjából az egész régióban kell gondolkoznunk. De biztos vagyok benne, hogy a többi tudásközponthoz hasonlóan idővel itt is nemzetközi csapat alakul majd ki, a világ különböző elit egyetemeiről érkező hallgatókból.

– Az inkubációt csak a Mol végzi majd, vagy meghívnak erre a feladatra más vállalatokat is?

– Nyitottak leszünk más vállalati partnerekre is, emellett más egyetemek és kutatóközpontok partnerségére is számítunk.

– Milyen konkrét reményeket fűz a kutatási területekhez?

– Az elsődleges célunk az, hogy lerakjuk az alapjait egy független tudásközpontnak, amely hosszú távon képes lesz komoly fejlesztésekre. Ha ezt időszakokra bontjuk, akkor rövid távon arra számítunk, hogy itt képezik majd a jövő körforgásos gazdaságának kutatóit, szakértőit. Erre példa az idén elinduló, angol nyelvű Circular Economy tervező-fejlesztő mérnök MSc-képzés (Circularity in Engineering), amely tulajdonképpen ennek az együttműködésnek az egyik eredménye. Közép- és hosszú távon pedig azt reméljük, hogy ez a partnerség lehetővé teszi a Mol 2030+ stratégiája céljainak elérését, valamint az energiaátmenet sikeres megvalósítását. A science park a vállalat innovációs tevékenységeinek központja lesz, és az általunk vállalt transzformáció első, jól látható fizikai megvalósulása.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.