A Soros György által támogatott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) projektvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarországon teljesen biztonságosan működhetnek a különböző NGO-k. Asbóth Márton szerint a TASZ épp ezért részleteiben ki sem dolgozta azt a B tervet, hogy mit csinálnának, ha a kormány be akarna záratni ilyen szervezeteket.
Ismeretlen beszélgetőpartnerét is megnyugtatta, hogy az NGO-knak nem kell vegzálástól tartaniuk az állam részéről. – Mivel kell számolnunk, van valami olyasmi, amit ténylegesen tenni tud [a kormány]? Például leállíthatják a finanszírozást, a napi szintű működést? Ez mind olyasmi, amiket törvényesen meg tudnak csinálni? – kérdezték Asbóthot, aki azt felelte:
„Nem gondolnám. Valójában semmi olyasmi nem történt, hogy a rendőrség kiszállt volna egy NGO irodájába, bankszámlákat fagyasztottak volna be vagy valami ilyesmi. Tehát ilyen nagyon orosz típusú helyzetek soha nem adódtak még elő Magyarországon, és eléggé biztos vagyok benne, hogy a jövőben sem kerül sor ilyesmire.”
Tegnap a Skype-interjúnak azt a részét idéztük, amiben arról beszélt, hogy a nemzetközi sajtóban hamis képet festenek hazánkról, és ezzel összefüggésben Asbóth rámutatott: bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországban autoritárius rezsimek vannak hatalmon, szerinte mindkét államban kifejezetten jó élni.
Varga Kristóf Zoltán – aki korábban az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány budapesti igazgatójaként dolgozott – ugyancsak azt fejtegette, hogy az NGO-k biztonságosan működhetnek Magyarországon, és arról biztosította beszélgetőpartnerét, hogy a külföldről érkező pénzek is eljuthatnak ezekhez a szervezetekhez.
– Az EU tagjai vagyunk, ezért a [külföldről érkező] finanszírozást nehéz lenne leállítania a kormánynak. Mivel külföldről jön, azt nem tudják megakadályozni, hogy bizonyos csatornákon keresztül érkezzen a pénz, legfeljebb maguknak a csatornáknak a működését képesek megakasztani – fejtette ki.
A civilizált hely
Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute (AEI) vezető munkatársa arról beszélt, hogy hazánk a külföldi befektetőknek is teljesen biztonságos terep. Szerinte a nemzetközi sajtóban a Magyarországra irányuló médiafigyelem nem jelenti, hogy az üzleti élet szereplőinek aggódniuk kellene a magántulajdon biztonsága, a korrupció vagy a jogi környezet miatt.
– Magyarország az EU-nak és a NATO-nak is tagja, és nagymértékben függ a külföldi befektetésektől. Ha a nagyvállalatok beáramlását nézzük, akkor azt látjuk, hogy a legnagyobb cégek, mint az Audi, a Mercedes és a többiek, tízezreknek adnak munkát. Tehát egyáltalán nem olyan a helyzet, mint Oroszországban. Itt nem zárnak embereket börtönbe, nem sajátít ki nagy vállalatokat a kormány. Úgy gondolom, a külföldi befektetőnek nem igazán van félnivalójuk
– fogalmazott az AEI vezető munkatársa. Rohac szerint Magyarország sokkal jobb helyzetből indult, mint Bulgária vagy Románia, illetve hogy kelet-közép-európai mércével Magyarország egy civilizált hely, ahol meg lehet bízni a bíróságokban, hogy betartatják a szerződéseket.
Elvakult gyűlölet
Andrej Nosko – a minden bizonnyal az első vagy a második hullám idején készült interjúban – a koronavírus-járvány kezelésének megítélését hozta fel példaként arra, hogy a kormányt azért is bírálták, hogy garantálja a társadalom biztonságát a pandémia miatt bevezetett korlátozó intézkedésekkel.
– Nézzük a pandémiás válságot az elejétől kezdve. […] Most a nagy kérdés a határok lezárása. A nem magyarok és a bejelentett lakcím nélküliek belépését korlátozták. És ezt nagyrészt az alapján értékelik, hogy a kormány oldalán állsz vagy sem. Nagyon kevés olyan értékelést látok vagy olvasok, amelyek a tartalma alapján vennék górcső alá ezeket az intézkedéseket. Hogy ez a szabályozás segít-e megbirkózni a pandémiával, és mik az implikációi az egészségügyre, valamint a gazdaságra nézve. Főként arról szól az egész, hogy „utáljuk Orbánt, ezért ez a lépés rossz” – fogalmazott Nosko.
Elfogult kampány
Emlékezetes, a Magyar Nemzet által korábban idézett Skype-interjúben Andrej Nosko kendőzetlenül elmondta, hogy Magyarország és Lengyelország ellen alaptalan, elfogult kampány zajlik, illetve hogy a tájékozatlan, az NGO-k által befolyásolt külföldi újságírók torz képet festenek hazánkról. Szerinte intellektuális lustaságot eredményez a fősodratú médiában az a körülmény, hogy a korábbinál jóval kevesebb a főbb médiumok külföldi tudósítója, akik ráadásul több ország ügyeiről tájékoztatnak.
– Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni
– jelentette ki a Soros-alapítvány volt vezetője. Problémának nevezte azt is, hogy sok külföldi újságíró nem beszéli a magyar nyelvet, így például az átlagemberekkel sem tudnak szóba elegyedni, de a helyi híreket sem tudják elolvasni, ezért másodlagos forrásokra támaszkodnak, méghozzá a velük azonos politikai álláspontot képviselőkre, ezért torzítanak a magyar kormányról szóló tudósítások is.
A Freedom House és az agitprop
– Ezek a másodlagos források ugyancsak erősen torzítanak, egyebek mellett a magyar kormány legitimitásával kapcsolatban – fogalmazott az OSF korábbi igazgatója. Andrej Nosko szerint így például jellemzően nem említik meg, hogy a magyar kabinet ténylegesen nagy népszerűségnek örvend a társadalom jelentős körében.
Nosko a Magyarországon jól ismert Freedom House nevű NGO-ról is beszélt.
– És akkor olyasmiket lehet olvasni, mint a Freedom House Nations in transit nevű demokráciaértékelő tanulmánya. Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitpropanyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó
– fogalmazott.
Ficót nem támadták
– Egyszerű realitás, a médiában zömében balliberális emberek dolgoznak. Ez annak köszönhető, amit kiválogatási elfogultságnak nevezhetnék – érzékeltette a nemzetközi sajtó jelenlegi helyzetét Andrej Nosko. Úgy vélte, ha szocialista lenne a magyar kormányfő, akkor máshogy állna hozzá a média és az Európai Unió is. Példaként említette a szlovák Robert Fico miniszterelnökségét és elfogadottsági szintjét.
Szintén Robert Ficóval példálózott egy másik Skype-interjúban Dalibor Rohac szlovák származású kutató, aki az American Enterprise Institute munkatársaként vizsgálta Kelet-Közép-Európa és az unió folyamatait. Mint kifejtette: a névleg szociáldemokrata volt szlovák miniszterelnök vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült, ezért Ficónak nem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak.
Rohac szerint ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének.
Kontroll
Egy másik Skpe-interjúban a fentieket igazolva beszélt az elfogultságról Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa. Azt mondta, hogy a különböző NGO-k manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket.
– Nem lehet tudni, hogy az adott újságíró éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából
– érzékeltette a befolyásolás módját Kálmán. Konkrét példaként a Soros György által finanszírozott Amnesty International nevű szervezetet említette azon NGO-k között, amelyek minél nagyobb mértékben akarják ellenőrzésük alá vonni az újságírókat.
Borítókép: A nyílt társadalom alapítvány weblapja
Soros Leaks 
