Mielőtt a balliberális magyar sajtó működését boncolgatnánk, érdemes felidézni, hogy az elmúlt időszakban milyen információk láttak napvilágot a Soros-alapítvány ténykedéséről. A Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) korábbi igazgatója ugyanis őszintén beszélt arról, hogy milyen mélységben szövi át a nemzetközi balliberális médiát a tőzsdespekuláns hálózata. A Magyar Nemzet birtokába került Skype-beszélgetésekben Andrej Nosko arról számolt be, hogy a manipulációs eszközök széles palettájával miként érik el, hogy külföldön torz kép alakuljon ki hazánkról, valamint térségünk több szuverenista államáról.
Újságíró egész hónapra
Szavai szerint a jogvédő NGO-k például előszeretettel élnek vissza a külföldi újságírók hiányos nyelvtudásával, s pontatlan, elfogult, másodlagos forrásokkal látják el a médiamunkásokat. Sőt fizetnek is azért, hogy a sajtó az ő narratívájukat közvetítse.
Nosko az egyik felvételen arról tájékoztatta beszélgetőpartnerét: többször is előfordult, hogy még az OSF divízóvezetőjeként ő maga is felbérelt újságírókat. Akkoriban a közép-európai térség országaiban – például Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Észtországban – a holdudvarukhoz tartozó közvélemény-kutató intézeteknek juttatott ösztöndíjakról döntött, s évi tízmillió dolláros büdzsé felett diszponált.
A felbérelt újságíró feladata például a közvélemény-kutató intézetek anyagainak publikálása volt.
A szolgálatokért cserébe Nosko nagyvonalúan számolta el az adott médiamunkás utazási, szállodai, étkezési és egyéb költségeit, amelyek akár tízezer euróra is rúghattak egy hónap alatt. Több anyag létrejöttében azzal az Andrew Connelly nevű újságíróval működött együtt, aki korábban a migrációs válság kapcsán félrevezető cikkekben élesen támadta a magyar kormányt.
Andrej Nosko beszámolója alapján a fősodrú európai balliberális lapok jelentős része hajlandó lehozni az NGO-k közreműködésével készült anyagokat. A Newsweek mellett a Politicót és a Financial Timest is megemlítette, sőt szavai szerint olyan magazinokban, mint például a National Geographic vagy a New Europe akár hosszabb, riportosabb formában is meg lehet írni különböző politikai tartalmú anyagokat. Figyelemre méltó, hogy szerinte akár meg is lehet kreálni a hírértéket, ha az hiányzik egy témából.