5+2 botrányos baloldali politikus a Parlamentben

A baloldal több olyan politikust is bejuttatott a frissen megalakuló Országgyűlésbe, akik a választók bizalmát láthatóan nem élvezik, s valójában koloncként lógnak a magyar közéleten. A Mediaworks Hírcentruma bemutatja az öt legbotrányosabb, listán bejutott baloldali politikust. Melléjük két olyan DK-s képviselő is került, akiket eddig a választópolgárok semmire sem tartottak alkalmasnak.

Budapest, 2021. augusztus 29. Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja, a szeptemberi ellenzéki elõválasztás II. és III. kerületi DK-s jelöltje beszédet mond a párt XI. kongresszusán és ellenzéki elõválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs/MTI Forrás: Kálmán Olga (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Gréczy Zsolt, Demokratikus Koalíció

Akár a baloldali szavazóknak kiosztott pofonként is értelmezhető, hogy a DK-s Gréczy Zsoltot a közös baloldali lista befutó helyére tette a Gyurcsány-koalíció. A párt egykori szóvivője ugyanis alig két évvel ezelőtt kényszerült távozni az Országgyűlésből és a nyilvánosságból, miután obszcén, szexuális tartalmú képsorozat került nyilvánosságra róla. Akkor Gréczy a parlamenti mandátuma mellett lemondott a Főtáv-Komfort Kft. felügyelőbizottsági tagságáról is, ám Gyurcsány Ferenc már tavaly ősszel megint feladatot – és pénzt – adott neki. Ezzel együtt nyilván nem véletlen, hogy egyéni választókerületben idén nem indították

Gréczyt, akinek a 2019. decemberi botránya és annak szürreális körülményei a mai napig köznevetség tárgyát képezik.

Forrás: Origó

Mindazonáltal Gréczy Zsolt korábban sem számított a közvetlen választások nagy favoritjának. A 2014-es önkormányzati voksoláson a Demokratikus Koalíció polgármesterjelöltjeként Budapest XXII. kerületében, Budafok-Tétényben mindössze a voksok 15 százalékát adták rá a szavazók.

Gréczy rehabilitációját minden bizonnyal a háttéremberként nyújtott szolgálatai indokolhatják. A politikus 2007-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, 2009-től 2010-ig pedig Bajnai Gordon kormányfői kabinetjében dolgozott kommunikációs főtanácsadóként, s az Origó közérdekű adatigénylésére a DK nem tagadta, hogy Gréczy Zsolt a botránya után továbbra is tanácsokat adott a pártnak.

Z. Kárpát Dániel, Jobbik

Márki-Zay Péter a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjeként arról beszélt a választási kampányában, hogy náluk a fasisztáknak és a kommunistáknak is helyük van. Ezt az állítását ragyogóan alátámasztja, hogy Z. Kárpát Dánielnek nemhogy befutó helyet garantáltak a közös listán, de az első tíz jelölt között szerepelt, közvetlenül Gyurcsány Ferenc után. A Jobbik alelnöke a párt legszélsőségesebb politikusai közé tartozik, s nemrégiben került elő egy olyan felvétel, amelyen Z. Kárpát náci módra tiszteleg. Ez még a tengerentúlon is nagy port kavart, hiszen az amerikai The Jewish Voice nevű portál idén márciusban Régi Jobbik új palackban címmel jelentetett meg egy írást, amelynek a szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy

amíg olyan náci karlendítést végző és antiszemita kijelentéseket tevő politikusok vannak a pártban, mint Z. Kárpát Dániel, addig a Jobbikban továbbra is problémát jelent az antiszemita gondolkodás.

Z. Kárpát korábban egyebek mellett azt is hangoztatta, hogy Izrael felvásárolná Magyarországot.

Z. Kárpát Dániel. Forrás: Rumble

Talán nem véletlen, hogy Z. Kárpát nem indult idén egyéniben, a politikus ugyanis eddig még soha nem kapott közvetlen felhatalmazást a választóktól. A 2010-es választáson még megmérette magát Budapest 4. számú egyéni választókerületében, ám mandátumot csak listáról tudott szerezni. A két következő ciklusban is maradt ennél a megoldásnál, egyéniben már meg sem próbálkozott, s a tavaly őszi előválasztáson sem vett részt.

Molnár Zsolt, MSZP

Molnár Zsolt az egyik legellentmondásosabb politikus az MSZP-ben. Korrupciós botrányba is keveredett: az eddigi, vallomással alátámasztott információk szerint negyvenmillió forintnyi vesztegetési pénzt vett át a Képviselői Irodaház melletti Olimpia Parkban 2019 második felében. Az összeget a képviselő Fuzik Zsolttól kapta, aki a SYS IT Services Kft. egyik vezetője volt. A társaság és a hozzá kapcsolódó cégek mintegy 19 milliárd forintnyi fiktív számlát állítottak ki, amelyből vesztegetési pénzeket fizettek, és a cégvezetők saját zsebébe is jutott. Molnár az MSZP befolyásos budapesti politikusa, és ilyen minőségében annyit ígért a kenőpénzért cserébe, hogy nem támadja meg a SYS IT által elnyert informatikai tendert.

Karácsony Gergely, az Együtt–PM akkori társelnöke és Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke a Republikon Intézet Kampány 2014 című konferenciáján a budapesti Gödör Klubban 2014. február 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Molnár Zsolt 2006 óta az Országgyűlés tagja, karrierje során mindig területi vagy országos listáról jutott be a Parlamentbe, egyéni választókerületben sosem mérette meg magát.

Érdekesség, hogy a politikus 2002-ben került közel az MSZP-hez, Horváth Csaba akkori II. kerületi polgármester stábjához csatlakozott. Horváth Csaba a közelmúltban szintén belekeveredett egy korrupciós botrányba, ő a zuglói parkolási feketepénzekből kaphatott.

Jakab Péter, Jobbik

Jakab Péter, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének pártja könyvelhette el talán a legnagyobb bukást: mintegy egymillió szavazót veszített el 2018 óta. Jakab azonban ezért nem vállalja a felelősséget, közéleti pályája is inkább a botránykeltésről, semmint a megfontolt politizálásról szól.

Rögtön első parlamenti felszólalásával botrányt kavart, miután arról beszélt a Fidesz- és a KDNP-frakcióra mutatva, hogy „ennyi bűnöző előtt még sosem beszéltem”. Kövér László házelnök rendre utasította a képviselőt, de ez nem hatott. Jakab később is igyekezett Gyurcsány bohócaként minél több botrányt kelteni, olyan is volt, hogy krumplit lóbált, egy alkalommal beleült a kormányfő parlamenti székébe is.

Jakab Péter szavaz az április 3-i választáson. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Jakab az Országház falain kívül is okozott már botrányt, elég csak arra az esetre gondolni, amikor a jobbikosok egy építkezésen készítettek videót, akadályozva ezzel a munkásokat feladatuk elvégzésében. Miután az egyik nehézgépjármű vezetője közel tolatott a pártelnökhöz, Jakab Péter veréssel fenyegette meg a férfit. De sokakban megragadhatott az a sajtóinformáció is, mely szerint Jakab nagyon ritkán lakik az Országgyűlés által neki bérelt ingatlanban, helyette viszont rendszeresen kabinetfőnöknőjének otthonában tölti az éjszakát.

Jakab Péter sem az a típus, aki sorra nyerné a választásokat. A 2018-as voksoláson alul maradt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. választókörzetben, ám listáról bejutott az Országgyűlésbe. A tavaly baloldali előválasztáson pedig csúfosat bukott, a miniszterelnök-jelölti pozícióért induló öt jelöltből csupán a negyedik lett.

Komáromi Zoltán, Demokratikus Koalíció

A DK egészségpolitikusa most került be első ízben az Országgyűlésbe, kijelentéseivel azonban már nagypolitikai szerepvállalása előtt botrányt tudott kelteni. A koronavírus-járvány alatt Komáromi Zoltán volt az egyik olyan baloldali megszólaló, aki olyan kijelentéseket tett, amelyek megingathatták az emberek vakcinába vetett bizalmát. Márki-Zay egészségügyi programírója a keleti vakcinák ellen kampányolt, amikor az ATV egyik műsorában arról beszélt, hogy kizárólag kínai leírást kapott a kínai vakcinához, amellyel érzékeltette, hogy nem biztonságos annak beadása. Később arról is beszélt, hogy egy kollégája arról küldött neki fotót, hogy lejárt szavatosságú vakcinát kapott. Miután a műsorvezető felhívta figyelmét, hogy mondandójával elriaszthatja az embereket az oltástól, Komáromi annyit mondott, hogy az általa bemutatott gondok csak a háziorvosok problémái, tagadva ezzel az őt ért vádat. Komáromi Zoltán ezek mellett arról is biztosított mindenkit, hogy nem ért egyet azzal, hogy bármilyen vakcina jobb, mint a betegség.

A kijelentésből akkora botrány lett, hogy még a Magyar Orvosi Kamara is etikai eljárást helyezett kilátásba ellene.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és Komáromi Zoltán. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Komáromi Zoltán máskor a Heti TV-ben úgy vélekedett, hogy a kormány úgy próbál meg „kitolni” a baloldali vezetésű önkormányzatokkal, hogy orosz és kínai vakcinákat küld nekik. Tehát a DK szakpolitikusa szerint kitolás az orosz és kínai vakcina.

Komáromi nemcsak az oltásellenessége miatt került be a hírekbe, hanem amiatt is, mert támogatólag beszélt a vizitdíjról. Év elején a választási kampány hajrájában egy lapinterjúban úgy fogalmazott: „2007-ben a vizitdíj egy jó eszköz volt arra, hogy a túlterhelt ügyeleteket, háziorvosi és járóbeteg-ellátásokat a kapacitások jobb kihasználására sarkallja. Gondoljunk bele, hogy ez egy háziorvosi praxisban 180-200 ezer forint pluszt jelentett havonta. Csökkent a zsúfoltság is, viszont sokkal több beteget tudtak ellátni.” Komáromi más meghökkentő állítást is tett, egy alkalommal lényegében azt fejtegette, hogy ingyenes egészségügy nem létezik.

+2

Kálmán Olga, Demokratikus Koalíció

Kálmán Olga bukott televíziósként vállalta nyíltan addig is egyértelmű pártszimpátiáját, és szállt be a politikába. Hosszú ideig az ATV, majd a szakmában hallatlanul magas fizetésért, Simicska Lajos hívására a baloldalra tolt Hír TV alkalmazásában állt, de politikai elfogultsága sokak számára már korábban, 2006 után nyilvánvaló lett. Ő készítette az egyik első magyarázkodós interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel az őszödi beszéd kiszivárgása után, és egy későbbi adásban rendkívüli módon sajnálta a 2006. október 23-i brutális tömegoszlatás során megsebesült rendőrlovakat. A műsorába számos kormánypárti politikus is elment, akiket vehemensen kérdezett különböző témákban.

Ellenben a stúdióban rendszeresen megjelenő Gyurcsány Ferencet nem próbálta meg sarokba szorítani. A DK elnökével hosszú percekig tudott beszélni mindenfajta bizonyíték nélkül Orbán Viktor nem létező külföldi bankszámláiról. De a börtönből frissen szabadult Czeglédy Csaba is azonnal Kálmán Olga műsorába sietett.

Kálmán Olga és Gyurcsány Ferenc. Forrás: Facebook

Ám nemcsak a Gyurcsány-pártnak tett szívességeket. A baloldali műsorvezető a munkája során látványosan megszerette az addig általa is szélsőjobboldalinak tartott Jobbikot, és heti rendszerességgel interjúvolta Vona Gábort a Hír TV-ben. A 2018-as választási kampányban a szakma szabályait megszegve a műsort is átengedte a jobbikos pártelnöknek, aki a kamerába nézve becsületsértő szavakkal üzenhetett Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnöknek. Kálmán a Hír TV-től a 2018-as baloldali kudarc után távozott, amikor Simicska eladta médiaérdekeltségeit. Képernyőn azóta nem, csak Gyurcsány Ferenc oldalán jelent meg.

Kálmán Olga politikusként eddig minden megméretésen alulmaradt – igazából valódi szavazásig el sem jutott. 2019 júniusában jelentették be, hogy a Demokratikus Koalíció őt indítja a főpolgármesteri előválasztáson. Végül alulmaradt Karácsony Gergellyel szemben, ám Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes mellett kapott állást a budapesti városházán, főtanácsadói minőségben. A 2021-es előválasztáson Tordai Bencétől kapott ki, így egyéni választókerületben nem indulhatott, a baloldal országos listájáról azonban bejutott az Országgyűlésbe.

Gy. Németh Erzsébet, Demokratikus Koalíció

A baloldali listáról a parlamentbe beprotezsált politikusok közül Gy. Németh Erzsébet különös rekordot tart: bár számos választáson elindult a rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben, egyik alkalommal sem nyerte el a szavazók bizalmát. A jelenlegi, humán területekért felelős főpolgármester-helyettesi tisztségét – amelyben nehéz lenne emlékezetes teljesítményt említeni tőle – szintén egy vesztes jelöltség után kapta Gy. Németh. Erre a posztra Karácsony Gergely nevezte ki, miután  a 2019-es önkormányzati választáson alulmaradt a fideszes Horváth Tamással szemben a XVII. kerület polgármesteri székéért folytatott versenyben.

Gy. Németh Erzsébet. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Gy. Németh ugyanott indult a városvezetői tisztségért 2014-ben is, ám akkor az azóta elhunyt Riz Levente (Fidesz) ellenében szenvedett megsemmisítő vereséget: a DK jelöltjeként a szavazatok nem egész húsz százalékát kapta meg. Még ennél is csúfosabb kudarca volt, amikor 2002-ben az MSZP főpolgármester-jelöltjeként a szavazatoknak mindössze 13,17 százalékát gyűjtötte be, amivel csak a harmadik helyen végzett Demszky Gábor és Schmitt Pál mögött. A választási leszereplései ellenére Gy. Némethnek mindig újból bizalmat szavazott a pártja – előbb az MSZP, majd a DK –, és az önkormányzati szférában már szinte minden vezető tisztséget betöltött három évtizedes politikai pályafutása alatt. Már az 1990-es években a Fővárosi Közgyűlés tagja volt az MSZP színeiben, 2000-ig pedig frakcióvezető-helyettes, majd 2000 és 2006 között frakcióvezető volt.

Gy. Németh a parlamentben sem lesz újonc, hiszen 2002 és 2010 között két ciklust is lehúzott, akkor ugyancsak listás helyről jutott mandátumhoz. A Gyurcsány-kormány alatt, 2008-ban az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöki tisztségét bízták Gy. Némethre. A baloldal 2010-es bukását követően pedig a DK-hoz csatlakozó politikust ismét a fővárosi közgyűlésbe delegálta pártja.

Borítókép: Kálmán Olga, a DK elnökségi tagja (Fotó: MTI/Mohai Balázs)