– A KDNP az Országgyűlés második legnagyobb frakciójaként kezdte meg a parlamenti munkát. Milyen kihívások várnak a frakciószövetségre?
– A Fidesz–KDNP történelmi győzelmének eredményeképpen bővült és erősödött a frakciónk. Megmaradtak a klasszikus feladataink, vagyis a kormány által benyújtott törvényjavaslatok, elképzelések, programok és célok támogatása, ugyanakkor új helyzetek is előállhatnak, amelyekre reagálnia kell a törvényhozó hatalomnak, megadva a szükséges felhatalmazást és mozgásteret a végrehajtó hatalomnak az ország biztonságának garantálására. Ezért is foglalkoztunk az utóbbi napokban az alaptörvény-módosítással. Szeretnénk aktívan részt venni a parlamenti munkában. Természetesen vannak olyan területek, amelyek kifejezetten a KDNP profiljához tartoznak. Ilyen a családok támogatása, a szociális terület, a nemzet- és egyházpolitika vagy a nemzetiségi politika. A kihívások, veszélyek és fenyegetések időszakát éljük. De ezek csak lelkesítenek minket. Az elmúlt tizenkét évben a kormány folyamatosan állta a sarat, gondoljunk csak a dunai árvízre, a vörösiszap-katasztrófára, a migrációs válsághelyzetre, a koronavírus-járványra, most pedig itt van a háború. A törvényhozó hatalom és a mi frakciónk dolga az, hogy az ilyen helyzetekben ott legyünk, megvívjuk a parlamentben a szakmai vitákat és támogassuk a kormányt. Azon leszünk, hogy minél hatékonyabban dolgozzunk az elkövetkező négy évben is.
– Mint említette, hamarosan tizedik alkalommal módosul az alaptörvény. Miért van szükség a változtatásra?
– A mai, gyorsan változó világban a különböző állami feladatokat, intézményeket és együttműködéseket úgy kell kialakítani, hogy minél gyorsabban tudjanak reagálni. Nincs idő napokat, heteket, hónapokat gondolkodni egy-egy döntés előtt. Veszélyhelyzet idején meg kell adni a lehetőséget a végrehajtó hatalomnak, azaz a mindenkori kormánynak, hogy az alárendelt állami, rendvédelmi szerveket és testületeket irányítsa, az ország biztonságát hatékonyan garantálja. Háború esetén például, amikor több mint hétszázezren menekülnek hazánkba, és humanitárius katasztrófa van kialakulóban, a szervezés, az itt maradottak ellátása, a gyermekek iskoláztatása, az egészségügyi ellátás, az étkeztetés és az elszállásolás megoldása mind állami végrehajtói feladatok. A törvényhozói hatalom vitatkozhat erről heteket vagy hónapokat, de közben félő, hogy sok minden történik. Ilyenkor meg kell adni a kormánynak a szükséges mozgásteret, hogy hatékonyan tudjon védekezni a megfelelő tájékoztatási kötelezettség mellett.