„Meg kell adni a kormánynak a szükséges mozgásteret”

– A KDNP az Országgyűlés második legnagyobb frakciójaként kezdte meg a parlamenti munkát. Milyen kihívások várnak a frakciószövetségre?
– A Fidesz–KDNP történelmi győzelmének eredményeképpen bővült és erősödött a frakciónk. Megmaradtak a klasszikus feladataink, vagyis a kormány által benyújtott törvényjavaslatok, elképzelések, programok és célok támogatása, ugyanakkor új helyzetek is előállhatnak, amelyekre reagálnia kell a törvényhozó hatalomnak, megadva a szükséges felhatalmazást és mozgásteret a végrehajtó hatalomnak az ország biztonságának garantálására. Ezért is foglalkoztunk az utóbbi napokban az alaptörvény-módosítással. Szeretnénk aktívan részt venni a parlamenti munkában. Természetesen vannak olyan területek, amelyek kifejezetten a KDNP profiljához tartoznak. Ilyen a családok támogatása, a szociális terület, a nemzet- és egyházpolitika vagy a nemzetiségi politika. A kihívások, veszélyek és fenyegetések időszakát éljük. De ezek csak lelkesítenek minket. Az elmúlt tizenkét évben a kormány folyamatosan állta a sarat, gondoljunk csak a dunai árvízre, a vörösiszap-katasztrófára, a migrá­ciós válsághelyzetre, a koronavírus-járványra, most pedig itt van a háború. A törvényhozó hatalom és a mi frakciónk dolga az, hogy az ilyen helyzetekben ott legyünk, megvívjuk a parlamentben a szakmai vitákat és támogassuk a kormányt. Azon leszünk, hogy minél hatékonyabban dolgozzunk az elkövetkező négy évben is.

– Mint említette, hamarosan tizedik alkalommal módosul az alaptörvény. Miért van szükség a változtatásra?
– A mai, gyorsan változó világban a különböző állami feladatokat, intézményeket és együttműködéseket úgy kell kialakítani, hogy minél gyorsabban tudjanak reagálni. Nincs idő napokat, heteket, hónapokat gondolkodni egy-egy döntés előtt. Veszélyhelyzet idején meg kell adni a lehetőséget a végrehajtó hatalomnak, azaz a mindenkori kormánynak, hogy az alárendelt állami, rendvédelmi szerveket és testületeket irányítsa, az ország biztonságát hatékonyan garantálja. Háború esetén például, amikor több mint hétszázezren menekülnek hazánkba, és humanitárius katasztrófa van kialakulóban, a szervezés, az itt maradottak ellátása, a gyermekek iskoláztatása, az egészségügyi ellátás, az étkeztetés és az elszállásolás megoldása mind állami végrehajtói feladatok. A törvényhozói hatalom vitatkozhat erről heteket vagy hónapokat, de közben félő, hogy sok minden történik. Ilyenkor meg kell adni a kormánynak a szükséges mozgásteret, hogy hatékonyan tudjon védekezni a megfelelő tájékoztatási kötelezettség mellett.

– Ennek értelmében 2023. jú­lius elsejétől az egész különleges jogrendi tényállásrendszer megváltozik. Kifejtené, hogy mit jelent ez a gyakorlatban?
– Jelenleg hat különleges jogrendi tényállás létezik, ezek a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet, a váratlan támadás, a megelőző védelmi helyzet és a terrorveszélyhelyzet. Ezek közül az utóbbi három alacsonyabb szintű, kétharmados jogszabályokban lesz szerepeltetve, az első három klasszikus tényállás megmarad, azonban a rendkívüli állapot hadiállapottá változik, a veszélyhelyzet pedig a humanitárius katasztrófa esetével bővül.

– Ami a háborús szankciókat illeti: Brüsszel szerint az olajembargó is szükséges lépés a jelenlegi helyzetben. Mennyire hatékonyak az Oroszország elleni szankciók?
– Egy ilyen horderejű intézkedés előtt alaposan körbe kellene járni, hogy az adott büntetőintézkedés a valóságban kinek okoz kárt. Ha az unió embargó alá helyezi az orosz földgáz- és kőolajexportot, ez Ukrajnán egyértelműen nem fog segíteni, Oroszországot nem fogja térdre kényszeríteni, és ezzel hadműveleteinek befejezésére késztetni, ezzel szemben Európa saját magát már rövid távon jelentősen drágább energiahordozók beszerzésére kényszeríti, ezzel a versenyképessége drasztikusan csökkenni fog. Magyarul, inkább saját magát bünteti az Európai Unió, mintsem Oroszországot ezzel az átgondolatlan embargós politikával.

– Milyen eredményt vár a szankciós tárgyalásoktól hazánk szempontjából?
– Nyugodtan és higgadtan kell ebben a helyzetben tárgyalni, és észszerű, normális kompromisszumot kell kötni. Mi a béke pártján állunk, azt viszont nem engedhetjük, hogy a háború árát a magyar háztartások fizessék meg.

– Mik a kereszténydemokrácia előtt álló kihívások napjainkban, és hogyan lehet ezeket az értékeket kormányon képviselni?
– A kereszténydemokráciának mint a legmélyebb gyökerekkel rendelkező, stabil eszmei alapot mutató politikai mozgalomnak helye van Európában. A XIX. század második felében Európában a keresztényszociális mozgalmak léptek fel az emberek kiszolgáltatottsága, a gyermekmunka, a női munka és a megaláztatás ellen, egyfajta emberközpontú politikát vetettek fel. A második világháború után, sőt a különböző fasiszta és kommunista diktatúrák időszakában az egyházi szereplők és az igazi kereszténydemokrata politikusok voltak azok, akik a zsidó polgártár­saikat és az elesetteket próbálták segíteni. Ez a típusú szociális érzékenység, az emberközpontúság eszmeisége ma is benne van a kereszténydemokráciában. Óriási értékvesztést jelentene, ha eltűnnének a kereszténydemokrata pártok a politikából.
A Fidesz–KDNP-együttműködés szerintem egy óriási történelmi siker, hiszen most már negyedszer nyertünk kétharmaddal, a miniszterelnök maga is zászlajára tűzte a kereszténydemokrata kormányzást. Olyan európai kereszténydemokrata elődöket tekintünk példaképünknek, mint például Helmut Kohl, aki az Európai Unió vezérfonalának, fundamentumának is ezt az eszményt, ezt a kulturális és sorsközösséget tekintette. A kereszténydemokrata pártoknak a modern világban is óriási a jelentőségük, missziós küldetésük van. Nemcsak a Jóisten szeretetének hirdetése, hanem a keresztény értékrendre épülő gyakorlatias politikai megoldások megtalálása. Erről szól a Fidesz–KDNP együttműködése is.

– Úgy tűnik, hogy a baloldal a negyedik kétharmad után sem változtatott a taktikáján, az Országgyűlés alakuló ülésén az eskütétel után kivonultak a teremből, Hadházy Ákos meg sem jelent. Milyen ellenzéki parlamenti politizálásra számít a következő négy évben?
– Már az alakuló ülés előtti egyeztetések is egészen sajátosan alakultak, az ellenzéki frakciókon tanácstalanságot, szervezetlenséget láttam. Volt olyan ellenzéki képviselő, aki semmihez nem szólt hozzá a két és fél-három órás egyeztetésen. Akadt olyan párt, amelytől nem ugyanazok jöttek el a tárgyalások második fordulójára, mint az elsőre, ilyen volt például a Momentum. Az első fordulón még Fekete-Győr András volt ott két kollégájával, a második fordulóban azonban már két teljesen új képviselő jelent meg, akik azt sem tudták, hogy mi hangzott el az első ülésen. Vagyis még egymás között sem egyeztettek, mielőtt átadták volna a stafétát. Több ilyen sajátos, szomorúnak mondható jelenetnek voltam tanúja, ráadásul a sajtón keresztül eleve üzengettek, hogy ki vesz részt és ki nem, illetve milyen feltételekkel vesznek részt az alakuló ülésen. Holott nyugodtan állíthatjuk, hogy akik az ellenzéki összefogás jelöltjeire szavaztak, valószínűleg nem azért tették, hogy a választott képviselőik végül ne menjenek el az alakulóülésre, ne tegyék le az esküt és ne járjanak be a munkahelyükre, a Parlamentbe. A fizetés persze fontos, így a baloldal is eljött az alakuló ülésre, és csak ezután vonult ki. Hadházy Ákos viszont végül el sem jött, az esküt sem tette le, tipikus anarchista politikus, mindenre nemet mond, ami működik és házszabályszerű. Nem számítok sok jó dologra tőlük, biztos, hogy folytatni fogják az előző négy év botránypolitizálását. Valós teljesítményre alig, de újabb és újabb hisztériakeltő akciókra annál többet számíthatunk. Az alaptörvény módosításáról szóló vitán nem volt túl jó benyomásom az ellenzéki felszólalókról, kioktató, arrogáns és sok esetben szakmaiatlan megszólalásokat hallhattunk.

– Bár kevesebb baloldali képviselő jutott be a parlamentbe, mint négy éve, hat frakcióra bomlásuk ­miatt mégis jóval több támogatást kaphatnak, mintha a választási koalícióhoz hasonlóan, közös frakcióban ülnének. Ennyire egyszerű kicselezni a frakciófinanszírozási szabályokat?
– Nem tartom reálisnak és észszerűnek azt, hogy kevesebb mandátumra az ellenzék közel hárommilliárd forinttal több pénzt kap, miközben háború dúl a szomszédban, és azt a forrást más, fontosabb társadalompolitikai területekre is föl lehetne használni. Mindez azt is mutatja, hogy a baloldalnak a pénz és a pozíciószerzés a legfontosabb. Ez a bizottsági helyekért való küzdelmükben is látszott, de az eskütétel esetében is az volt a legnyomósabb érv, hogy anélkül nem kaphatnak fizetést.

– Novák Katalin Magyarország első női államfőjeként lépett hivatalba. Ön hogyan látja manapság a köztársasági elnöki intézményt, milyen munkára számít a volt családokért felelős minisztertől?
– Először szeretném ezúton is megköszönni Áder Jánosnak az elmúlt tíz évben Magyarországért végzett kiváló munkát. Novák Katalinnak mint Magyarország első női köztársasági elnökének pedig ezúton is gratulálok! Óriási megtiszteltetés ez, és már amikor az Emberi Erőforrások Minisztériumában államtitkárokként együtt dolgoztunk, azt láttam, hogy mindent, amit elvállalt, nagy lelkesedéssel, céltudatossággal végzett. A családok melletti kiállása is példaértékű. Minden bizonnyal képes lesz a nemzet egységét megjeleníteni. Nagyon fontos, hogy ebben a változó világban legyen egy közös nevező a magyarok között. Sok sikert kívánok a munkájához!

– Frakcióvezetőként és kormánypárti politikusként milyen személyes céljai vannak a következő négy évre?
– A frakcióbeli munka nem újszerű számomra, hiszen 1998 óta vagyok tagja a magyar Országgyűlésnek, és már az elmúlt két évben is frakcióvezetőként dolgozhattam. Nagy megtiszteltetés, hogy hetedik ciklusomat kezdhetem meg a Parlamentben. Szeretném úgy végezni a munkámat, hogy hasznos tagja legyek a közösségnek, szeretnék minden képviselőtársamnak lehetőséget adni a parlamenti munka során a megfelelő felszólalásokra. Számomra is vannak kiemelten fontos ügyek, ilyen például a Honvédelmi Sportszövetség tevékenysége, amelyet még honvédelmi miniszteri működésem alatt hozott létre a kezdeményezésemre az Országgyűlés, és amelynek néhány éve az elnökévé is választottak. Szeretném továbbra is segíteni a fiataljaink hazafias és honvédelmi nevelését. A kormány támogatásával honvédelmi sportközpontok építésébe kezdtünk, szeretném, ha minden járásban lenne ilyen létesítmény, lehetőséget adva a fiataloknak az ország bármely pontján, hogy megismerhessenek olyan képességeket önmagukban, amelyeket máshol nem tudnak kipróbálni. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a szülőföld fontosságára, a hazaszeretetre és arra, hogy ha hazánkat bármilyen veszély fenyegeti, akkor legyen meg bennük az akarat és a képesség, hogy cselekedni tudjanak. Felismerni és megoldani a problémákat, gyarapítani a magyarság értékeit és az alkotó hazaszeretet kialakítását elősegíteni a fiatalokban – ezek a céljaim.

Borítókép: Simicskó István: Óriási történelmi siker a Fidesz–KDNP-együttműködés (Fotó: Kurucz Árpád)