– Feladatunk, hogy a teljesen megváltozott biztonsági környezetben, ebben a történelmi időszakban még jobban felpörgessük a védelmi tervezés folyamatát, az ezt támogató szakmai rendszerek munkáját a minisztériumban, illetve a honvédség keretein kívülre is kiterjesszük az ezzel kapcsolatos teendőket – nyilatkozta a honvedelem.hu-nak adott interjújában dr. Maróth Gáspár. Mint mondta, a geopolitikai helyzet miatt a honvédelmi ügyek fajsúlyosabbá tétele, az államigazgatás teljes vertikumára történő kiterjesztése teljesen új Honvédelmi Minisztériumot igényel. Így visszakerül a tárcához a honvédelmi ágazatot érintő stratégiák kidolgozása, beleértve a társminisztériumokkal közös stratégiákat is.
Flexibilitást igényel
A Honvédelmi Minisztérium frissen kinevezett államtitkára elárulta, a haderőtervezésre jelenleg több folyamat is hatást gyakorol. A területet 2016-ban kivonták a Honvédelmi Minisztérium struktúrájából, és nem véletlenül kerül éppen most vissza, hiszen alapvetően megváltozott a biztonsági környezet. Hozzátette: ez a változás nem tegnap történt, ugyanakkor komolyan felgyorsult fejlődést eredményezett a hadiiparban.
Mindez teljesen új doktrinális változásokat hoz majd a hadműveleti stratégiákba is. A siker egyik kulcsa pedig a minél gyorsabb, hatékonyabb adaptáció a modern kor változásaihoz
– mondta. Úgy értékelt, a hadiiparban bekövetkező változások a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program folyamatos felülvizsgálatára kényszerítik őket: szakmailag és pénzügyileg egyaránt sokkal gyorsabban, flexibilisebben reagáló struktúrára van szükség.
A haderőfejlesztés finanszírozása
Mint mondta, több országban is rendkívül komoly gondot okoz az elindított haderőfejlesztési programok finanszírozása, függetlenné tétele a gazdasági folyamatoktól. Leegyszerűsítve úgy tudnám megfogalmazni a lényeget, mintha a honvédelmi alap megteremtésével a magyar kormány biztosítást vett volna rá, hogy a világpolitikában és a világgazdaságban érvényesülő negatív folyamatok semmiképpen se érinthessék a haderőfejlesztési programot. A kormány stratégiájától függ, milyen plusz lehetőségeket teremt majd mindez.
Most már inkább a stratégiát akarjuk megismertetni az emberekkel.
A jelenleg zajló haderőfejlesztés jelenti annak zálogát, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból: ez békénk, a magyar emberek biztonságának egyik legfőbb garanciája.
– mondta. Hozzátette, emellett van egy másik lényeges aspektus is: a teljesen megváltozott világ hadseregeiben a katona a legnagyobb érték. A valódi high-tech eszközökkel összefüggésben az önállóan dönteni képes, jó helyzetfelismerő képességgel, magas műszaki kvalifikációval rendelkező, doktrinálisan kiképzett katonaállomány léte a legértékesebb. Tehát vizsgálniuk kell, mely rendszerek védik egy adott konfliktusban a legmaximálisabb mértékben az embereinket, miként tudják őket a legnagyobb biztonsággal hazahozni bármilyen bevetésről.
A NATO-t nem osztja meg a háború
– Fontos leszögezni: a NATO-t katonai értelemben egyáltalán nem osztja meg a háború. Világos, ki az agresszor, világos, kit támadtak meg, világos, hogy itt területi átrendezést hajtanak végre, és az is világos, hogy katonai értelemben a NATO-nak hol a pozíciója ebben a kérdésben. Ugyanakkor a tagországok – főleg a befolyásosabb tagországok – a támogatások tekintetében eltérő politikai véleményen vannak, és a közvélemény fejében utóbbi gyakran összekeveredik a szervezet által képviselt stratégiával. Erre az afganisztáni kivonulás a legjobb példa – nyilatkozta az államtitkár.
Mint mondta,
a mai napig a széles közvélemény számára nem világos: az ottani békefenntartás NATO-művelet volt ugyan, a kivonulásról azonban az egyik tagország hozta meg a maga egyoldalú döntését.
Mivel történetesen a legerősebb tagországról beszélünk, tévesen mindenki NATO-műveleteként emlegeti a történteket, katonáink eközben pontosan tudják, mennyire önálló akcióról volt szó a valóságban. Zárt ajtók mögött pedig rendkívül komoly viták folytak a szövetségen belül arról, szabad-e egyáltalán egyoldalúan meghozni ilyen döntést − tette hozzá. Értékelése szerint a NATO egyes vezető hatalmainak, országcsoportjainak álláspontja nem keverendő össze a katonai szövetség lépéseivel, de ezek a kérdések Ukrajna vonatkozásában is időnként összekeverednek a fejekben. – A korábban említett hibrid technikák pedig rendkívül ügyesen ki is használják ezt a különböző médiaplatformokon: olyan érzeteket keltenek bennünk, mintha valamiféle nagy világközösség egyöntetű döntéseiről lenne szó, miközben nem ez a helyzet. A NATO védelmi szövetség, és háborúzó félként semmilyen szinten nem vesz részt az orosz-ukrán háborúban. Akkor sem, ha egyes tagországai involválva érzik magukat a konfliktusban. Ez egyébként jelen pillanatban borzasztó nehéz kérdés – jegyezte meg.
A teljes interjút ITT olvashatja.
Borítókép: Maróth Gáspár (Fotó: Bach Máté)
