Orbán Viktor: Ezeréves távlatban sincs olyan darabja a magyar kultúrának, mint a Himnusz + galéria

– Magyarország, ahogy kétszáz éve, a Himnusz születésének a napján is, Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Szatmárcsekén, a magyar kultúra napja alkalmából elmondott beszédében. A kormányfő kiemelte, hogy legnagyobb küzdelmünket mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, és úgy élhessünk, ahogy akarunk.

2023. 01. 22. 10:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A Himnuszt legutóbb öt nappal ezelőtt énekeltem. Álltunk Losoncon, Duray Miklós barátunk ravatalánál, magyarok, szerte a Kárpát-medencéből – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök Szatmárcsekén a magyar kultúra napja alkalmából elmondott beszédében. A miniszterelnök hozzátette: azért énekelték, hogy felemeljék Duray Miklóst a magyarok panteonjába. 

– Ezeréves történelmi távlatban sincs darabja a magyar kultúrának, ami felemelné úgy a szívünket, mint a Himnuszunk – húzta alá a kormányfő, majd kiemelte: méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napja a Himnusz megszületésének napja legyen. 

Jelezte, hogy műfaját tekintve a Himnusz imádság, mégsem térdepelve és végképp nem leszegett fejjel énekeljük, éppen ellenkezőleg: egyenesen és felemelt fejjel.

– Amikor olvassuk, nem Kölcsey Ferencet képzeljük magunk elé, nem a költő és nem is a Jóisten alakja rajzolódik ki, hanem az a rejtélyes valami, amit magyar sorsnak és géniusznak nevezhetünk 

– rögzítette.

– A Himnusz arra emlékeztet minket, hogy jó okunk van a bűnbánatra – mondta a miniszterelnök. Szerinte a kérdés csak az, hogy mit kezdjünk ezzel a felismeréssel. Mint mondta, erre nem megoldás, hogy eltöröljük a történelmünket.

– Sok olyan nép volt, melyeknek sorsáról a történelem ura másképpen rendelkezett, és úgy tűnik, most is vannak olyanok, melyek eltűnésre ítéltettek. Ha igaz, hogy megmaradásunk nem vakszerencse, hanem a Jóisten segedelmével megvívott politikai, katonai és szellemi küzdelmek, ütközetek és szabadságharcok eredménye, akkor arra is érdemes keresnünk a választ, hogy mivel érdemeltük ki, hogy még mindig mi lakjuk a Kárpát-medence közepét, és még mindig miénk mindaz, ami belőle kisarjadt – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Orbán Viktor jelezte, hogy bár bűneink száma és mértéke lehet magas, de a Jóisten mégsem törölt el bennünket a föld színéről. – Ha meg is büntetett bennünket, de megengedi, hogy folytassuk a történelmünket. Ennek az lehet az egyetlen oka, hogy erényeink és érdemeink is számosak, vagyis kiérdemelhettük, hogy jövőnk lehessen – fűzte hozzá.

– Legnagyobb küzdelmünket mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, és úgy élhessünk, ahogy akarunk 

– szögezte le Orbán Viktor.

– Az oszmánok megmondták, ki az igazhitű és ki a gyaur. A Habsburgok, hogy ki a jó keresztény, a németek azt, hogy kivel élhetünk együtt és kivel nem, a szovjetek arra akartak rászorítani, hogy magyarok helyett világproletárok legyünk, akik aztán egyesülhetünk. A brüsszeli bürokraták pedig liberális világpolgárrá akarnak kalapálni bennünket, a divatjamúltnak ítélt magyar formánk helyett. Mindig ellenálltunk, mindig kijátszottuk őket – emlékeztetett.

A miniszterelnök elmondta, hogy nem tudnak csapdába csalni minket azok a szirénhangok, hogy álljunk a történelem jó oldalára. – A magyarok megtanulták, hogy a történelem jó oldalát azok a nagyhatalmak határozzák meg, akik felülkerekednek, őket pedig nem érdekli, hogy mi a jó a magyaroknak – tette hozzá. A kormányfő jelezte, hogy ezért nem szédülünk bele az egyre véresebb háború örvényébe, ezért akarunk tűzszünetet, tárgyalásokat és békét.

– Mi különleges nép vagyunk. Ezeregyszáz éve kijelöltük a szálláshelyünket, idegenek szorításában, és kialakítottuk az élet magyar rendjét – emlékeztetett a kormányfő. 

– Magyarország, ahogy kétszáz éve, a Himnusz születésének a napján is, Magyarország

– részletezte.

– Mi mondjuk meg, ki jöhet be, ki maradhat itt, ki élhet velünk és ki nem. Mi akarjuk meghatározni azt is, hogyan kapcsolódhat össze az életünk a szomszédainkkal. Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások. Ezt a másságot a magyar kultúra adja, amelynek ma van az ünnepnapja. Innen a hunniai Szatmárcsekéről is üdvözletünket és nagyrabecsülésünket küldjük a pannon Veszprém városának és népének, amely mától Európa kulturális fővárosa, bizonyítván Antall József régi tételét, miszerint magyarok vagyunk, tehát európaiak – húzta alá a kormányfő.

– Mi vagyunk a magyarok, akik nem vagyunk és nem is leszünk alávalóbbak más népeknél, és a magunk különleges mivoltában is vagyunk legalább olyan jó, derék és tiszteletre méltó nép, mint bármely másik. A többi a Jóistenre tartozik. Majd meglátjuk, hogy újabb kétszáz év múlva ki marad állva, és mely népeket rostál ki a történelem ura – fogalmazott a miniszterelnök. A beszéde végén Orbán Viktor jelezte:

Addig is a Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenekelőtt, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond Szatmárcsekén a magyar kultúra napja alkalmából (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.