Csák János: Az Isten, család, haza háromszög számunkra a túlélést jelentette az elmúlt 1100 évben

A polgári kormány a kultúrát nem szűk értelemben veszi, tehát nem csak művészeti alkotásokat, festményeket vagy zenei előadásokat ért rajta, mert a kultúra maga az életmódunk, az észjárásunk – jelentette ki Csák János. A kultúráért és innovációért felelős miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy szükség van a kultúra innovációjára, amihez pedig innovációs kultúrára van szükség.

Budapest, 2022. december 14. Csák János kultúráért és innovációért felelõs miniszter beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) közötti stratégiai együttmûködési szándéknyilatkozatot aláírásán Budapesten, az MTA székházában 2022. december 14-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

– Nekünk azt kell világosan látnunk, hogy mi az, amit meg akarunk őrizni és mi az, amiben alkalmazkodnunk kell a változásokhoz – utalt Csák János arra, hogy a világban sok minden változik. Szerinte egy nemzetállam kulturális miniszterének az is a feladta, hogy az ideák versengését fenntartsa.

Kifejtette: Brüsszelben a politikai korrektség jegyében bizonyos témákat, eszméket „egyszerűen le akarnak venni az asztalról”. Hangsúlyozta: ritkán hangzik el a család vagy a nemzet szó, helyettük van egy olyan „kilúgozott felfogás, hogy (…) hagyjuk el a hagyományainkat”. 

Mi, magyarok azonban nem ilyenek vagyunk – jelentette ki, hozzátéve: az elmúlt 1100 évben bármilyen viharos is volt a történelmünk, az Isten, család, haza háromszög számunkra a túlélést jelentette. Mert családok nélkül nincs nemzet, nemzet nélkül pedig nincsenek családok – mutatott rá. A magyar kultúrában az a lényeg, hogy elfogadjuk: „nem az ember a végső ítélő, van nálunk nagyobb erő” – emelte ki. Emlékeztetett: a magyar kormány mindent megtesz, hogy a családok erősödjenek és a családon belül a kötődés létrejöhessen, mert aki tud kötődni, az tud nagyobb entitásokhoz is kötődni, így a nemzethez. Nemzetre pedig azért van szükség, mert közös erővel tudjuk biztosítani hazánk békéjét és biztonságát – fogalmazott.

Csák János felhívta a figyelmet arra, hogy vasárnap, a magyar kultúra napján délután öt órára közös Himnusz-szavalást hirdettek a Kárpát-medence és a világ magyarsága számára. A programmal nemcsak 

tiszteletünket tesszük egy nagy alkotó zseni műve előtt, hanem bizonyítjuk, hogy ma is egy közösség vagyunk, ma is vannak közös értékeink, és ez maga a kultúránk

 – hangsúlyozta.

Utalt a kormánynak arra a céljára, hogy a családoknak több szempontból is kiszámítható jövőképet tudjon nyújtani. 

Ezek közül az egyik az, hogy ahol vágynak gyermekre, ott a gyermek születhessen meg, lehetőleg minél előbb, mert akkor van esély arra, hogy második vagy harmadik gyermek is születhessen – részletezte. Elmondta: a második szempont az, hogy a gyermekvállalás ne legyen anyagi teher, a harmadik pedig az, hogy segítsék azokat a szülőket is, akik otthon szeretnének maradni a gyermekkel és azokat is, akik vissza szeretnének menni dolgozni.

A miniszter az Erasmus-ösztöndíjprogrammal és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogrammal kapcsolatban arról beszélt, szerinte lesz megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között az alapítványi fenntartással működő egyetemek esetében. Meglátása szerint ahogy a távközlési szektorban, az energiaiparban és a bankszektorban végbement változások nyomán e három terület ma már világszínvonalú szolgáltatásokat nyújt idehaza, úgy az elmúlt öt évben elkezdődött modellváltás nyomán a felsőoktatási intézményeknél is „óriási javulás van”. A publikációk, a hazai és külföldi hallgatók számában és különféle nemzetközi rangsorokon is előrelépés történt, mert mind a három területen gyors és előremutató eredmények születtek – részletezte.

Csák János kitért arra is, hogy a területéhez tartozó intézmények szinte mindegyike takarékoskodott az energiával. Úgy fogalmazott: az orosz–ukrán háború és a felborult energiapiac miatt nagy a bizonytalanság, de szerinte, ha nem lesz valamilyen kardinális változás vagy nem eszkalálódik a háború, akkor „ezt az évet mind Magyarország, mind az Európai Unió kezelni tudja”.

A magyar kultúra napja alkalmából a Magyar Nemzet sorozatot indított, amelyben olvashatnak Sík Sándor Regös énekéről, Móricz Tündérkertjéről, Madách Tragédiájáról, Csáth Gézáról, Méhes Györgyről, illetve arról is, hogyan bukkant munkatársunk Almásy László nyomára a Szahara kellős közepén, illetve arról is, hogyan és miképpen őrzik nyelvüket és kultúrájukat a Nyugatra szakadt magyarok.

Ahogy már többször megírtuk, kétszáz évvel ezelőtt, január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén. Ebből az alkalomból számtalan program várja az érdeklődőket országszerte. Ilyen például a Himnusz 200 – Egy vers kétszáz élete című zenés irodalmi előadás, ahol Juhász Anna irodalmár Becze Szilviával, a Bartók rádió kiemelt szerkesztő-műsorvezetőjével beszélget a versről, a kapcsolódó zeneműveket pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának művészei adják elő a Várkert Bazárban. Az eseményen Nagy Tímea olimpiai bajnok és Szervét Tibor színművész működik közre. 

Borítókép: Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter (Fotó: Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)