Szólt arról is: abban, hogy a Himnusz közismertté vált, nagy érdeme van Erkel Ferencnek, aki megzenésítette. A mű 1844-től ismertté vált az akkori értelmiség körében.
– A Himnusz nagy ünnepeken a templomainkban is felhangzik, ahol magyarok élnek – mondta Bábel Balázs.
Közölte: a 200. évforduló hálára is kötelez, mert voltak időszakok, amikor el akarták törölni a Himnusz éneklését.
Most ugyancsak fontos, hogy a Himnuszt imádságként énekeljük, mert olyan időket élünk, amikor a nemzetet, a hazát a felejtés kultúrájával ki akarják törölni emlékezetünkből. Nekünk a költő és zeneszerző szándékát tovább kell vinnünk
– hangoztatta.
Az érsek hozzátette, eltelt kétszáz év a Himnusz megírása óta, ünneplésünk akkor lenne teljes, ha mindaz az éthosz, amely Kölcsey szívét átjárta, a miénkre is hatna.
Így emelkedne fel a magyar nép a hazaszeretetben nagy fiához
– zárta szavait Bábel Balázs.
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta: kétszáz évvel ezelőtt született egy olyan imádságunk, amelynek küldetése, funkciója felemelni, összekötni, megvilágítani a mi közös magyar életünket.
Nemzeti és imádság – egyik sem könnyű műfaj
– jegyezte meg a püspök.
Úgy fogalmazott, Kölcsey Himnusza nem kegyes kívánságok gyűjteménye, hanem tükörbe nézés és szembenézés. Szembenézés történelmünkkel, úgy, ahogy azt az Ószövetség prófétái tették, és az nem volt más, mint hogy Isten szemszögéből akarták látni a saját életüket.
A művet idézve a zsinati elnök azt hangoztatta: egymással szemben elkövetett bűneink sértik az isteni törvényt, és romlásba taszítják a közösséget.
Bűnbocsánat, áldás csak irgalomból lehet és lesz – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért kezdődik úgy az utolsó versszak:
Szánd meg Isten a magyart.
– Ezt kérjük, ezért imádkozunk mindig, amikor a Himnuszt énekeljük – mondta a református püspök. Kitért arra: nem azért emlegetjük, hogy „Megbünhödte már e nép/ A multat s jövendőt!”, mert mostantól bármit megtehetünk, hanem azért, mert szabadok vagyunk a jóra.
Köszönjük, hogy a Himnuszt énekelve azok is imádkoznak, akik nem is tudják, és így mégis együtt lehetünk mi, magyarok az emberi mélységekben és az isteni magasságokban
– fejezte be beszédét Balog Zoltán.
Magyar kultúra napja
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!