Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez a fiatalok ereje kell

A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a veszélyek korát éljük, Magyarország pedig elkötelezett a béke mellett.

Budapest, 2023. január 12. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a doni áttörés 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Szentháromság téren 2023. január 12-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

– A veszélyek korát éljük, amelyben Magyarország elkötelezett a béke mellett, de a békéhez erő, a fiatalok ereje kell, ezért kezdtük el és folytatjuk a fiatalítást a Magyar Honvédségben – mondta a honvédelmi miniszter Kaposváron vasárnap. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a magyar kultúra napja és a Petőfi-emlékév alkalmából a somogyi megyeszékhely Petőfi terén tartott ünnepségen hangsúlyozta, hogy a lánglelkű költő egy olyan haderőnek vált a hősévé, amely jóformán a semmiből, pillanatok alatt alakult, és vált képessé a nagy, professzionális, ám elbizakodott császári haderő legyőzésére.

– A magyar hadsereg letörésére az akkori világ legerősebb haderejét kellett behívniuk az osztrákoknak 

– tette hozzá. Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: az 1848-as magyar haderő a fiatalok hadereje volt, az ő energiájukra, tettvágyukra, természetes lendületükre épült, és most is erre az energiára van szükség.

A honvédelmi miniszter Kölcsey Ferenc kétszáz évvel ezelőtt befejezett Himnuszát a nemzetek imái közül az egyik legkomorabbnak, egyben legfelemelőbbnek nevezte, Petőfi Sándorról pedig megjegyezte: bár a költő emléke elsősorban a nemzeti-irodalmi pantheonunkba illik, katona volt és katonaként esett el, így katonaként is fontos emlékezni rá. A miniszter felidézte, hogy Petőfi Sándor 1839 és 1841 között közvitézként szolgált a 48. Császári-királyi Gyalogezredben, ahonnan testi gyengeség miatt le kellett szerelnie. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban a 28. Honvéd Zászlóalj századosa lett, ahol kiképzőtiszt és századparancsnok-helyettes is volt.

– A költő később saját kérésére az erdélyi hadsereg tagjaként a harcok sűrűjébe vetette magát, Bem József honvéd tábornok segédtisztjeként naponta kockáztatta az életét 

– fűzte hozzá. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt arról is, hogy Bem József kedvelte Petőfi Sándort, rendszeresen futárszolgálatra küldte, megkímélve az életét, de a heves és büszke természetű költő visszatért a frontra: részt vett a medgyesi ütközetben és a bánáti hadjáratban.

– Petőfi Sándor érdemeiért megkapta a Magyar katonai érdemrend III. osztályát, Bem József a csatatéren őrnaggyá léptette elő – mondta. A miniszter kitért arra: Petőfi Sándor egy futárszolgálaton annyira összeveszett Klapka György tábornokkal, hogy lemondott tiszti rangjáról, kilépett a hadseregből, néhány nap múlva azonban visszatért, végül a segesvári csatában hősi halált halt.

– Huszonhat éves volt, amikor elesett, műve a világtörténelem és a világirodalom legbecsesebbje, ezzel és hősi áldozatával vált örökre halhatatlanná minden magyar számára 

– hangoztatta.

Szita Károly (Fidesz–KDNP), Kaposvár polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a Himnusz befejezésének, valamint Petőfi Sándor és Madách Imre születésének kétszázadik évfordulója mellett a kaposváriak arra emlékeznek, hogy a somogyi megyeszékhely 150 évvel ezelőtt kapta meg a rendezett tanácsú városi rangot, s nyerte el önrendelkezését. A politikus szavai szerint Kaposvár igazi katonaváros, büszke történelmére, katonai hagyományaira, azokat őrzi és ápolja.

– Katonáinkkal együtt Kaposvár polgárai a haza védelmében mindig állnak rendelkezésre 

– hangoztatta a településvezető.

Az esemény zárásaként az ünneplők koszorúkat, virágokat helyeztek el Petőfi Sándor szobránál. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kaposvári látogatásának részeként ellátogatott a Pannon Lovasakadémiára, ahol részt vett a Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalogdandár doni megemlékezésén.

Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)