Ketten kapták meg idén a Kölcsey-emlékplakettet

Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak és Varnus Xavér orgonaművésznek ítélte oda a Kölcsey Társaság kuratóriuma a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napja alkalmából tartott szatmárcsekei ünnepségen adták át vasárnap.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 01. 22. 16:14
BERKESI Sándor
A magyar kultúra napja - Ünnepség Szatmárcsekén (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A református templomban rendezett, ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen kiosztották a Kölcsey-emlékérmet is: a kitüntetéssel a társaság három korábbi tisztségviselőjét, Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, a szervezet korábbi elnökét, Szabó István ügyvezető elnököt és Kasztovszky László titkárt jutalmazták.

A díjakat átadó S. Varga Pál, a Kölcsey Társaság jelenlegi elnöke Berkesi Sándor munkásságát méltatva laudációjában arról beszélt, a karnagy személyiségét és hivatása iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a nagy múltú, de amatőr iskolai kórusból, a Debreceni Református Kollégium Kántusából rövid idő alatt nemzetközi hírű, professzionális együttest faragott, ami a kórus eredeti, gyülekezeti szerepére is áldásosan hatott.

Személyiségének varázsa mögött a hit, a református hagyomány iránti elkötelezettsége áll fedezetül, pályája gerincét is egyházzenei tevékenysége képezi

– mondta az elnök.

S. Varga Pál megjegyezte, Berkesi Sándor kórusvezetőként nemcsak a kántus élén töltött be kulcsszerepet: 2015 óta a sárospataki református kollégium vegyeskarának vezető karnagya, de elkötelezett a határon túli magyar reformátusság iránt is, éveken át vezette a szlovákiai fiatal reformátusok szövetségének kamarakórusát és a nagyváradi egyetem vegyeskarát.

A külföldi koncertturnén tartózkodó Varnus Xavérnak távollétében adták át jelképesen a díjat. Életútjáról szólva a Kölcsey Társaság elnöke kifejtette, a művész a világ sok helyén lépett már fel, bár repertoárjában klasszikus, főként orgonaművek szerepelnek, hírnevét kivételes improvizációs képessége alapozta meg. Egyházzenei kapcsolatai sem szakadtak meg – folytatta – , rendszeresen adott koncerteket református és katolikus templomokban, a zsinagógákban, Szatmárcsekén pedig több mint egy évtizede vesz részt a magyar kultúra napjának ünnepségén, és tiszteli meg az alkalmat orgonajátékával.

Az eseményen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mondott. A rendezvényen jelen volt a kormányfő felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.

Az ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökei, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája hirdetett igét.

A templomi ünnepséget követően a református temetőben Kölcsey Ferenc felújított síremlékénél tartottak koszorúzást és emlékeztek meg az idén kétszáz éves Himnusz szerzőjéről.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához. Az elismerést 2020-ban Bereményi Géza, Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező kapta meg, a díjazottak között volt mások mellett Zsigmond Dezső filmrendező, Melocco Miklós szobrászművész, Törőcsik Mari színésznő, Sebestyén Márta népdalénekes, Szabó István filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő-esszéíró is.

Orbán Viktor: Ezeréves távlatban sincs olyan darabja a magyar kultúrának, mint a Himnusz

– Magyarország, ahogy kétszáz éve, a Himnusz születésének a napján is, Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Szatmárcsekén, a magyar kultúra napja alkalmából elmondott beszédében. A kormányfő kiemelte, hogy legnagyobb küzdelmünket mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, és úgy élhessünk, ahogy akarunk.

– A Himnuszt legutóbb öt nappal ezelőtt énekeltem. Álltunk Losoncon, Duray Miklós barátunk ravatalánál, magyarok, szerte a Kárpát-medencéből – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök Szatmárcsekén a magyar kultúra napja alkalmából elmondott beszédében. A miniszterelnök hozzátette: azért énekelték, hogy felemeljék Duray Miklóst a magyarok panteonjába.

– Ezeréves történelmi távlatban sincs darabja a magyar kultúrának, ami felemelné úgy a szívünket, mint a Himnuszunk – húzta alá a kormányfő, majd kiemelte: méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napja a Himnusz megszületésének napja legyen.

Jelezte, hogy műfaját tekintve a Himnusz imádság, mégsem térdepelve és végképp nem leszegett fejjel énekeljük, éppen ellenkezőleg: egyenesen és felemelt fejjel.

Borítókép: A magyar kultúra napja – ünnepség Szatmárcsekén (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.