Áder János: A jövővel összefüggő alapvető kérdés, hogy alakíthatjuk vagy alkalmazkodnunk kell hozzá

Az emberiség előre látható és így tervezhető, alakítható jövőjének lehetőségéről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Rab Árpád jövőkutatóval a Kék bolygó című podcastben.

Bécs, 2019. február 20. Áder János köztársasági elnök (b) és Alexander Van Der Bellen osztrák államfõ sajtótájékoztatót tart a bécsi Hofburgban 2019. február 20-án. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Nem egy fix jövőről mondják meg előre, milyen lesz, hanem megvizsgálják, hogy a jelenben hozott különböző döntéseknek, forgatókönyveknek milyen következményei lehetnek, majd „visszajönnek a jelenbe”, és megpróbálják úgy alakítani, hogy a jövőben a jó forgatókönyvek érvényesüljenek – mondta Nagy Árpád, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet tudományos főmunkatársa.

Lehet-e korábbi tendenciákat elemezve, például a munkaerőpiac alakulásáról vagy a demográfiai folyamatokról következtetésekre jutni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy öt vagy tíz év múlva milyen következményekre lehet számítani? – vetette fel Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A múltból valóban nagyon sokat tanulhatunk, és meg kell becsülnünk ezt a tudást – erősítette meg a kutató a felvetést, hozzátéve, hogy több iparág rengeteg adatát elemzi, amivel az a célja, hogy feltérképezze, milyen kihívások állnak előttünk és hogyan lehet azokat megoldani. Ha az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon tíz éven belül megnövekszik a nyári átlaghőmérséklet, és a lakosság 25 százaléka 65 év feletti, akkor már most fejleszteni kell olyan technológiákat, amelyek majd az időslétet segítik – mondta példaként.

Ez egy reális opció – tette hozzá Áder János egy 15 éve megjelent, a Kárpát-medence klímaváltozásáról szóló tanulmányra utalva, amelyben kifejtették, ezen a területen hamarabb érzékelhetőbb lesz a klímaváltozás, és az extrémitásai is erősebbek lesznek, mint Európa más részein. Ehhez kell idejében alkalmazkodni – fűzte tovább a gondolatot a kutató, aki hozzátette, erre az egyik válasz, hogy a mediterrán klímát kedvelő növényeket kell termeszteni.

Alapkérdés, hogy miközben az emberiség létszáma nő, a Föld erőforrásai pedig végesek, mégis úgy bánunk erőforrásainkkal, a földdel, a levegővel, a vízzel, az ásványi anyagokkal, mintha azok korlátlanul rendelkezésre állnának – jegyezte meg Áder János. A kiútkeresés ebből a helyzetből az egyik legnagyobb dilemmája jelenleg az emberiségnek – hívta fel a figyelmet Rab Árpád. Egy zárt rendszerben élve a Föld nevű bolygón ma már nem folytatható az, ami a korábbi technológiai fejlődések eredményeképpen bőségesen kiszolgálta a fogyasztói társadalmat.

Ma egyetlen kiút van, tette hozzá, a befelé fejlődés„ azaz a hatékonyság erősítése. Az internet vagy az okostelefon ebben segítenek, mert úgy lehetünk egymással kapcsolatban, hogy nem pazaroljuk az erőforrásainkat.

Kitértek arra is, amit a kutató korábbi előadásaiban úgy említett, hogy elvesztettük a katedrálisépítő képességinket. 

Ez annyit tesz, hogy aki a múltban katedrálisépítésbe kezdett, aligha bízhatott abban, hogy láthatja majd életében a kész, felépült művet, mégis nekilátott az építkezésnek. Ezzel szemben sokkal inkább jellemzőbb, hogy a ma vagy a holnap problémáit igyekszünk megoldani, de a holnaputánra már nem gondolunk.

Áder János technológiai önhittségnek nevezte azt a magatartást, hogy minden kor arra számít, hogy majd meglesz az a technológia is, amely orvosolja az előzőek okozta károkat.

A kutató hozzátette: az egy öngerjesztő folyamat, ha valamit önmagával oldunk meg. Ennek az a veszélye, hogy pazarló módon majd mindenből többet kell használni. Rab Árpád szerint az a helyes irány, ha a technológiát arra használjuk, hogy megosszuk az erőforrásainkat. Példaként a parkolás modelljét hozta fel, ami megosztható úgy, hogy ameddig ő dolgozik, kiadja a helyet másnak, és így ketten használnak egy parkolóhelyet.

A jövővel kapcsolatos alapvető kérdés, hogy alakíthatjuk-e a jövőt vagy alkalmazkodnunk kell hozzá 

–   vetette fel Áder János.

A jövőkutató szerint mindenképp alakíthatjuk, de alkalmazkodnunk is kell. Az a jó, ha az alkalmazkodás képessége belső motivációból fakad, és nem ránk kényszeríti egy szabályozás. A gyorsan változó világ amúgy is több alkalmazkodást követel, figyelmeztet a kutató, de ne felejtsük el, hívta fel a figyelmet, hogy mi alakítjuk a jövőt, az nincs egy kőtáblára írva. Az és úgy fog történni, ahogy viselkedünk, mert életünk apróbb-nagyobb döntései összegződnek – fogalmazott Rab Árpád.

Áder János a podcastje végén bejelentette, hogy a következő alkalommal is Rab Árpád lesz a beszélgetőtársa. Azt a műsort teljes egészében a mesterséges intelligencia témájára szánják.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)