Fenyő-gyilkosság: az ügyész szerint kristálytiszta a szereposztás

Megkezdődtek csütörtökön a Fenyő-gyilkosság miatt a Fővárosi Törvényszéken zajló perben a perbeszédek. Vádbeszéde elején fenntartotta a vádat Pappné dr. Jenei Andrea ügyész. Gyárfás Tamást és Portik Tamást felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja, mivel szerinte bizonyított, hogy 1998-ban megölették Fenyő János médiacézárt.

Az ügyész ezután időrendi sorrendben szedte aprólékos részekre a vád szerint történteket, felsorolva, hogy mivel bizonyítja a vádat. Előbb azonban összefoglalta a vád szerinti eseményeket. Eszerint Gyárfás Tamás 1997 szeptemberében elhatározta, hogy megöleti Fenyő Jánost. A fenntartott vád szerint Gyárfás Tamás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János sértett, aki egy videókazetta-terjesztő és egy napilapot kiadó gazdasági társaságnak is vezérigazgatója volt. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti a sértettet. 

Emiatt 1997 szeptemberében megbízta az éjszakai életben közismert Tasnádi Pétert a gyilkossággal, aki 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Emiatt Gyárfás Portik Tamást bízta meg – akit 1994 óta ismert –, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Rohácot a sértett megölésére. Rohác 1998. február 11-én, a késő délutáni órákban a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál gépkocsijában várakozó sértetthez lépett, és gépfegyverrel kivégezte.

Fenyőt kivégezték, Jozef Rohácot jogerős ítélet marasztalta el ezért, de kinek volt rá indítéka? – tette fel a kérdést az ügyész. Szerinte már a kivégzés után azonnal felmerült Gyárfás Tamás neve, minden, Fenyő Jánoshoz közel állt tanú beszélt erről a nyomozóknak. 1998. február 13-án egy operatív tiszt jelentésében, majd február 16-án Sándor István, „Papa” jelentésében pedig az az információ szerepelt, hogy Gyárfás 1997 őszén megbízta Tasnádit Fenyő megöletésével. 

Gyárfás Tamás védőjével, Zamecsnik Péterrel a törvényszék folyosóján (Fotó: Kurucz Árpád)

Az ügyész 122 oldalas vádbeszédéből a 80. oldalig jutott el. Végigvette, hogy a fenntartott vád szerint miért állt érdekében Gyárfás Tamásnak Fenyő János halálát kívánni, név szerint felsorolva a vádhatóság összes tanúját, akik beszéltek Fenyő János és Gyárfás Tamás gazdasági háborújáról, ami a Színes RTV újság és a Nap-kelte jogaiért zajlott. Felrótta Gyárfásnak, hogy két tanúként tett vallomásában – 2005-ben és 2017-ben – nem tett említést arról, hogy Portik Tamással kapcsolatban volt már a 90-es évektől. Tasnádi megbízatását tanúkkal igazolta. 

A tárgyalás során feltűnő volt, hogy a fenntartott vád egyes elemei ellentétesek a bizonyítási eljárás során elhangzottakkal, ezek szembesítése azonban a védelem feladata. 

Póta Péter bíró keddre napolta a tárgyalást, amikor az ügyész befejezi a vádbeszédét, majd Portik Tamás védője, Vince Tamás – jelzése szerint – háromórás védőbeszéde következik, utána pedig Zamecsnik Péter, Gyárfás védője, aki négynaposra tervezi a perbeszédét.

Ítélethirdetés várhatóan november 14-én lehetséges.

Borítókép: Fenyő Jánost az autójában ölték meg 1998. február 11-én (Forrás: Police.hu)