Ki ölette meg Fenyő János médiacézárt? (3.)

A legfőbb kérdés a végkifejletéhez közelgő Fenyő-perben, hogy huszonöt éve ki ölette meg Fenyő János médiacézárt. A vád szerint kétszereplős a Fenyő-gyilkosság ügye: Gyárfás Tamás felbujtására Portik Tamás ölette meg Jozef Roháccsal a nagyvállalkozót. Az utóbbi jogerős ítélettel igazolt, az előbbiekre azonban közvetlen bizonyíték nincs. A bizonyítási eljárásban pedig a védelem ízekre szedte a közvetett bizonyítékokat.

Mint azt megírtuk, huszonöt évvel a Fenyő-gyilkosság után minden jel szerint ítélettel zárul idén a Fenyő-ügy a Fővárosi Törvényszéken. A rendkívül aprólékos bizonyítási eljárás befejezése után legfőképpen arra a kérdésre kell választ adni, bizonyított-e, hogy Gyárfás Tamás felbujtására Portik Tamás ölette meg 1998. február 11-én Fenyő János médiacézárt vagy sem. 

A Népszava 1998. február 12-i számának címlapja. Forrás: Arcanum

A Fővárosi Törvényszéken negyedik éve tartó per bizonyítási eljárásában egyebek mellett kiderült: Fenyő János médiacézár mindent megtett annak érdekében, hogy kiforgassa Gyárfás Tamást a piacvezető Nap-kelte jogaiból. A gazdasági háború során nemtelen eszközöket is bevetett, lejárató cikkek sokaságát íratta Gyárfásról. Az ügyészség szerint ez vezetett odáig, hogy aztán Gyárfás megölette a nagyvállalkozót. Ugyanakkor a védelem álláspontja szerint Gyárfás és Fenyő választott bíróság elé vitték vitájukat 1996-ban, és a bíróság Gyárfás számára kedvező döntést hozott, így okafogyottá vált minden további lépés. 

Ismert, a vád szerint Gyárfás Tamás előbb megbízta Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg Fenyőt, amit Tasnádi elvállalt, ám nem hajtotta végre, ugyanakkor a megbízási díjat felvette. A vád szerint Gyárfás ezután felbujtotta Portik Tamást, hogy ölesse meg üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost, amivel aztán Portik megbízta a szlovák bérgyilkost, Jozef Rohácot.

Portik Tamás és Jozef Rohác egy korábbi tárgyaláson. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az utóbbi bizonyított, Rohácot a Fenyő-gyilkosságért és az Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantásért életfogytiglani fegyházra ítélték jogerősen. Az előbbiekre azonban közvetlen bizonyíték nincs, legalábbis a perben nem került elő. Közvetett bizonyítékot jelenthetnek azok a tanúvallomások, amelyek elhangzottak. A bizonyítási eljárásban azonban a védelem ízekre szedte a közvetett bizonyítékokat. 

Igaz, mind a nyomozók, mind az ügyészek álláspontja az, hogy a közvetett bizonyítékok zárt, egymással összefüggő láncolatot alkotnak. Kérdés, így látja-e majd Póta Péter bíró is vagy sem.

 

Titkos hangfelvételek

Vegyük sorba a fontosabb, vád szerinti közvetett bizonyítékot.

A Fenyő-ügy nyomozásának fordulópontját jelentette, hogy a Farkasréti temető egyik urnájából előkerültek a Portik és Gyárfás között 2003–2004-ben zajlott utcai beszélgetések felvételei, amelyeket Portik titokban rögzített. A vád szerint a felvételeken többször is a Fenyő-gyilkosságról beszélgetnek, a homályos megfogalmazások között néhány felfogható úgy, hogy a Fenyő-gyilkosság kerül szóba. Portik rendre visszatér a témára virágnyelven, érződik, hogy mindenáron ki akarja mondatni Gyárfással, hogy köze van a gyilkossághoz, ám Gyárfás rendre kitér. 

A hanganyagokon nem hangzik el, hogy Gyárfás megbízná, felbujtaná Portikot a gyilkosságra, de még csak az sem, hogy egyáltalán hajlandó volna beszélni róla. Egy rendőri jelentés azonban úgy fogalmaz, Portik azt mondta: „Letettük a fenyőfát.” 

A bizonyítási eljárásban aztán kiderült: nincs ilyen mondat a hangfelvételeken, sem a felvételek leiratában. Idén április 27-én Dósa I. András, az MSZP volt karitatív tagozatvezetője, aki érintett Gyárfás 2017-es megzsarolásában,  szintén elmondta, a „letettük a fenyőfát” mondatrész nem szerepelt abban az ötoldalas irományban, amelyet Gyárfásnak 2017. szeptember 17-én eljuttattak. Dósa azt is közölte: annak a kazettának a hangfelvételén sem volt ilyen mondatrészlet, amelyet 2017 novemberében bedobtak Gyárfás Tamás otthonának levélszekrényébe.  

Gyárfás Tamás a Fővárosi Törvényszék folyosóján egy korábbi tárgyalási napon. Fotó: Kurucz Árpád

Titkos találkozók

A per során élénken foglalkoztatta a bíróságot és a közvélemény egyaránt, hogy ha Gyárfás és Portik között nem volt bűnös együttműködés, akkor miért is találkozgattak a budai esti utcákon, ki kezdeményezte a találkozókat, milyen célból. 

Kiderült, Portik volt a kezdeményező, aki még az 1990-es években az Energol Rt. igazgatójaként bérelte a cég számára Gyárfás villáját, és akivel később ingatlancserét hajtottak végre. Az ingatlancsere ténye is a vádat hivatott alátámasztani, ám Gyárfás iratokkal igazolta, hogy több száz milliós nyereséggel jött ki a cseréből. 

Mint azt a tárgyaláson mondta: ha ő volna a felbujtó, akkor nem neki kellett volna fizetnie ezért Portiknak, ám a csere kapcsán fordítva történt, ő járt anyagilag jobban. A Portikkal való találkozásokról meg azt mondta: tartott a közismert bűnözőtől, féltette a családját és saját magát, így jobbnak látta, ha belemegy a találkozásokba. Ahol Portik többször kísérletet tett rá, hogy összehozza őt a televízióból ismert politikusokkal, ám ő mindig elutasította ezt.

Portik Tamás a találkozókról első hallásra meredek állítást tett. 

Azt állította: az egykori bűnözői mentora, néhai Drobilich Gábor mellett néha Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója, valamint Kovács Lajos ezredes és Zsótér Ferenc alezredes küldte Gyárfás Tamáshoz azzal, hogy mondassa ki vele: köze volt Fenyő János meggyilkolásához, és vegye fel titokban mindezt. 

Portik szerint néhai Princz Gáborhoz is elküldték őt ugyanezzel a céllal, szerinte azért, hogy a felvételekkel aztán meg tudják zsarolni őket. Szerinte a Princz Gáborral folytatott, titokban felvett beszélgetések felvételei a rendőrségen kell, hogy legyenek.

Drobilich, Kiss és Princz már nincsenek az élők sorában, a perben tanúskodó Kovács és Zsótér pedig még csak nem is véleményezte Portik állítását.

 

Néhány közvetett bizonyíték

Az éjszakai élet egykori meghatározó alakja, aki Portiknak is dolgozott, terhelő vallomást tett. 

Kijelentette: Portik 1997 nyarán meg akarta öletni vele Fenyő Jánost, majd 2000-ben elismerte neki, hogy ő lövette le a Vico urát. 

Portik hazugságnak nevezte Tanyi György állítását. (Tanyi lőtt rá Lakatos Csaba ügetőhajtóra Portik megbízásából, amiért Tanyi jogerősen 11 év, Portik pedig a Gyüre-gyilkosságal egy ügyben tárgyalva a napokban húsz év fegyházat kapott, utóbbi nem jogerős.)

Hárman is cáfolták a bizonyítási eljárásban a 40. számú védett tanú állításait. 

A tanú a 2012. július 12-i vallomásában nem kevesebbet állított, mint hogy 1996 végén vagy 1997 legelején jelen volt a Művészinas étteremben azon a megbeszélésen, ahol Portik Tamás és Gyárfás Tamás közösen úgy döntött, likvidálják Fenyő Jánost.

A védett tanú szerint Portik Fenyő Jánossal közösen akart pályázni a meghirdetett kereskedelmi csatornák egyikéért, a későbbi TV2-ért. Portik Fenyő előtt eltitkolta, hogy a közös vállalkozásba Gyárfás Tamást is be akarja vonni. Szerinte amikor Fenyő ezt megtudta, telefonon közölte Portikkal, hogy emiatt eláll a közös pályázattól. Portik ekkor – a védett tanú szerint – a Művészinas étteremben arra kérte az ügyletben szintén részes Gyenes Andrást, a Nap-kelte szerkesztőjét, hogy máshonnan „hozza össze” a pályázatra az anyagiakat. A 40. számú védett tanú 2012. október 25-én azt vallotta: Gyenes közölte Portikkal, erre már nincs idő, máról holnapra Fenyő helyére senkit sem tud szerezni. A tárgyalóteremben elhangzottak szerint azonban más állításai mellett ez sem igazolható. 

Gyárfás azt állítja, soha nem járt a Művészinas étteremben, soha nem állt szándékában, hogy Portikkal vagy még inkább Fenyő Jánossal bármire is pályázzon.

A védett tanú szerint Gyárfás a Művészinas étterembe Gyenes Andrással érkezett. A zárt láncú hírközlési rendszeren kapcsolt Gyenes azonban közölte: az életben nem járt a Művészinas étteremben, az ügy 2018-as kirobbanásáig azt sem tudta, hogy ki az a Portik Tamás, a 40. számú védett tanúval pedig sem a Művészinas étteremben, sem máshol nem találkozott. 

A védett tanú azt is állította, hogy Portik Tamás kérésére ő maga váltotta ki az ORTT-ben a TV2 pályázati anyagát. A tanúként meghallgatott Pintér Dezső, a TV2 egykori elnöke elmondta, hogy 1996-ban a pályázati anyagot hárman vásárolták meg: a későbbi győztes TV2, az RTL Klub, valamint a Baló György–Mark Palmer vezette cégek képviselői.

Borítókép: Itt lőtték le 1998. február 11-én az autójában ülő Fenyő János médiacézárt (Forrás: Police.hu)