Hankó Balázs szerint a sikeres felsőoktatás három pillérre épül

Az egyre erősödő nemzetközi versenyben is egyre jobban teljesítenek a magyar egyetemek: míg négy éve hét, két éve pedig kilenc intézményünk volt a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában, ma már tizenegy van.

Versenyképességi fordulat valósul meg a magyar felsőoktatásban – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Milton Friedman Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

Hankó Balázs úgy fogalmazott: „jó ma egyetemistának lenni Magyarországon”, 

hiszen akinek diplomája van, az szinte azonnal, 36 nap alatt talál munkát, és a diploma minimum másfélszeres bérszorzót jelent.

Emellett az elmúlt négy év során 78 százalékkal nőtt a kiváló nemzetközi tudományos lapokban a publikációk száma és „megnégyszereztük a szabadalmakat" – tette hozzá az államtitkár.

Hankó Balázs értékelése szerint a sikerek „három pillére”: 

• az egyetemi autonómia kutatási, oktatási, pénzügyi, gazdálkodási és szervezeti értelemben; 
• a rugalmas, versenyképes működés; 
• és – a hatéves finanszírozási megállapodásnak köszönhetően – a kiszámíthatóság. 

Az államtitkár örömtelinek nevezte, hogy ennek a sikernek egyre többen kívánnak részesei lenni, hiszen idén 33 százalékkal nőtt az egyetemekre felvettek száma, meghaladva a 106 ezret.

Magyarország nyolcadik legnépesebb városa az idén az első évesek közössége

 – fogalmazott. Az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódásának sikereként beszélt arról, hogy 39 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, informatikai szakokra felvettek száma.

Azt is mondta, a legjelentősebb emelkedés a pedagógusterületen volt: 

idén ősszel a tavalyinál 72 százalékkal több, 4141 pedagógushallgató kezdi meg tanulmányait.

Értékelése szerint nemcsak Európában, de a világon is kiemelkedő, hogy minden tíz, egyetemet kezdő diákból közel nyolc állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait, ami egy átlagos képzési időre 6 millió forintot jelent.

A legnépszerűbb szakokra magasabb pontszámmal lehetett idén bekerülni,

így a gazdaságtudományok területén 10 ponttal, az orvos-egészségtudományi területen 20 ponttal, a pedagógusképzésben 24 ponttal nőttek a pontok középértékei, vagyis a mediánok – jelezte az államtitkár.

Ugyanakkor a megújított felvételi rendszer lehetőséget ad a hátrányos helyzetből az egyetemre kerülésre és a bennmaradásra is, ezzel a lehetőséggel idén kiemelkedően sokan éltek.

Az államtitkár célként jelölte meg, hogy 2030-ra lesz magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között, és három magyar egyetem Európa 100 legjobbja között.

További cél, hogy 2030-ra megduplázzuk a nemzetközi hallgatók számát, elérve így a 80 ezret – tette hozzá Hankó Balázs.

Schottner Krisztina, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség fenntartásában működő egyetem augusztus elején kinevezett rektora köszöntőjében kiemelte: 

az egyházi fenntartású, de világi intézmény különleges színfoltja a magyar felsőoktatási palettának.

Az egyetemet dinamikusan fejlődő intézményként jellemezte, amelyben idén megduplázódott a felvett hallgatók száma, annak ellenére, hogy a felvételi ponthatárok nem csökkentek.

Az induló új szakok közül kiemelte a tanító szakot, amellyel – mint mondta – az intézmény kiveszi részét a társadalmi felelősségvállalásból, és a Budapesten egyedülálló pilótaképzést. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az egyetem többgenerációs, a fiatalok mellett az idősebbeknek is kínál előadásokat, képzéseket.

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pexels)