Így avatkoztak be külföldről a lengyel választásokba: légi fölény, avagy a lengyel média leuralása (1. rész)

Minden pénzügyi, politikai és médiatámogatást megkapott a lengyel balliberális oldal külföldről, ami szükséges volt ahhoz, hogy többséget szerezzenek a vasárnap lezajlott választásokon. Bár tavaly sikerült kivédeni a magyarországi külföldi beavatkozást, a lengyel történések bemutatják, hogy mi vár a következő választásokon a nemzeti önrendelkezéshez ragaszkodó magyarokra.

Gdansk, 2021. november 8. Donald Tusk, a lengyel ellenzéki Polgári Platform (PO) elnöke gdanski sajtóértekezletén 2021. november 8-án. A lengyel határnál összegyûlt nagy létszámú migránscsoport megkezdte erõszakos behatolási kísérletét Fehéroroszországból Lengyelországba és az Európai Unióba, de a lengyel biztonsági erõk közlésük szerint a helyzetet ellenõrzésük alatt tartják. Tusk a Lengyelországot Fehéroroszország felõl fenyegetõ illegális bevándorlásról is nyilatkozott. MTI/PAP/Adam Warzawa Fotó: Adam Warzawa

Az ország legnagyobb közéleti napilapjában a Soros-hálózat már évekkel korábban tulajdonossá vált.

Ahogy arról lapunk korábban részletesen beszámolt, amikor 2016-ban az Agora − a Gazeta Wyborcza balliberális napilap kiadója − súlyos pénzügyi helyzetbe került, közbelépett a milliárdos által támogatott Media Development Investment Fund: csaknem 17 millió dollárért megvásárolta az Agora ötmillió részvényét. Ugyanez az alap támogatta meg Magyarországon a 444.hu-t, illetve a Magyar Narancs című lapot is. A Gazeta Wyborcza egyébként a Reuters Intézet szerint a tévéből, rádióból, print lapokból tájékozódóknak 12 százalékát éri el hetente, miközben az online lapokból informálódóknak szintén nagyjából az egynyolcada követi legalább heti rendszerességgel.

Mindez azonban még nem volt elég. 2022 januárjában jelent meg a hír, hogy a második legnagyobb lengyel politikai újságban, a naponta az interneten nagyjából hárommillió ember által követett Rzeczpospolita nevű lap kiadójában is egy negyvenszázalékos tulajdonrészt vásárol a részben Soros György érdekeltségébe tartozó Pluralis nevű médiakonzorcium.

 Idén augusztusban aztán bejelentették, hogy az amerikai spekuláns által pénzelt alap többségi, 52 százalékos tulajdoni hányadra tett szert az egykor inkább jobboldali lapban.

Német beavatkozás

Érdemes megfigyelni, hogy a Soros-terjeszkedés, miszerint kereskedelmi rádiót, balliberális és jobbközép irányultságú médiumot egyaránt megszerzett a hálózat, az egyéb külföldi tulajdonú médiumokkal egyfajta munkamegosztást volt képes kialakítani. Ezek a médiumok többirányú, sokféle választót befolyásolni képes politikai hatást tudtak kifejteni, amely jól illeszkedett a lengyel ellenzék koncepciójához, amely többek között arról szólt, hogy három különböző listán induljanak. 

Szintén ideilleszthető a német tulajdonú média befolyásoló ereje. A Magyar Nemzet már 2020-ban bemutatta, hogy az akkori elnökválasztási kampányban hogyan állt a legfontosabb Lengyelországban működő német kiadó a liberális jelölt, Varsó főpolgármestere mellé.

A kampányát a konzervatív, családi értékekre építő jelenlegi lengyel elnök, Andrzej Duda kapcsán egy személyét támadó cikket jelentetett meg a Fakt, a piacvezető bulvárlapban. A lap tulajdonosa a Ringier Axel Springer Polska, a hazánkban is ismert svájci–német médiakonszern lengyel leányvállalata. A Fakt azzal vádolta meg a címlapján Dudát, hogy kegyelmet gyakorolt egy pedofil elítélt esetében. Holott a férfi már letöltötte börtönbüntetését, az elnök csak hatályon kívül helyezte a bíróság által elrendelt távolságtartási végzést, eleget téve az elkövető már felnőtt áldozata kérésének.

 

A Fakt elérése önmagában is jelentős. A már idézett Reuters Intézet szerint a tévéből, rádióból, print lapokból tájékozódóknak hetente 14 százalékát éri el, miközben az online lapokból informálódóknak szintén nagyjából 13 százaléka követi legalább heti rendszerességgel.

Szintén fontos tény, hogy nemcsak a legnagyobb televízió, a legnagyobb rádiók, a legnagyobb közéleti lapok, hanem a legnagyobb online hírportál, az onet.pl is külföldi, jelesül német kézben van. A tulajdonos ez esetben is a Ringier Axel Springer Polska. Az Onet egyébként különböző becslések szerint a lengyel internetes olvasók 39-42 százalékát éri el hetente.

A lengyel parlament egyébként még 2021-ben megszavazott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében korlátozták volna az unión kívüli vállalatok számára, hogy többségi tulajdont vásároljanak egy-egy lengyel médiumnál. A javaslat hatalmas tiltakozást váltott ki, leginkább Brüsszel és Washington részéről, éppen ezért Andrzej Duda elnök megvétózta azt. Ismert, hogy a magyar médiában is hasonló külföldi befolyás volt 2010 előtt, ez azonban az elmúlt években jócskán megváltozott. Orbán Viktor 2021 februárjában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén beszélt arról, hogy „2010-ben négy olyan szektort jelöltünk meg nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek minősítve, ahol az volt a célunk, hogy a magyar tulajdoni arány mindenképpen haladja meg az ötven százalékot.” A kormányfő szerint a bankszektor, az energetika és a kiskereskedelem mellett 

ilyen volt a média és az ahhoz kapcsolódó iparágaknak a világa, ahol 34 százalékról indultunk, és most 55 százalékon vagyunk.

A külföldi befolyásolás kérdése és lehetősége azonban ezzel együtt hazánkban sem lezáratlan. 

A 2022-es választás előtt, illetve azóta újult erővel zajlik egyes balliberális médiumok feltőkésítése. Ezek közé tartozik a részben a tengerentúlról finanszírozott Partizán, illetve a Telex, az uniós forrásokkal is ellátott 24.hu (ennek tulajdonosa, Varga Zoltán, akivel szemben jelenleg is büntetőeljárás zajlik, a Soros-féle Pluralis mellett 13,43 százalékos tulajdonrészt szerzett a lengyel Gremi Media-csoportban). Szintén uniós források segítik a 444.hu tevékenységét. Kizárólag amerikai forrásokból indították el néhány éve Magyarországon az úgynevezett „Szabad Európa” balliberális portált.

Ez utóbbi is együttműködik egy sor, részben Brüsszelből, részben Soros György által, részben a tengerentúlról finanszírozott vidéki balliberális helyi médiummal (nyugat.hu, debreciner.hu, kecsup.hu, szabadpecs.hu). Például a Kecsup nevű portál mögött álló Áramlat Alapítványnál baloldali pártpénzeken túl amerikai dollárok is megjelentek, hiszen már bejegyzésének évében részesült a Soros-hálózat adományaiból. Ezek mögött az országos és helyi irányba mutató pénzcsatornák mögött nem nehéz beazonosítani azt a szándékot, hogy felkészüljenek a közelgő önkormányzati választásokra.

(Folytatjuk)

Borítókép: Donald Tusk a Soros-birodalom kedvence Lengyelországban (Fotó: Adam Warzawa)