Német érdekeltségek is kampányoltak Duda ellen

Kik és hogyan avatkoztak be külföldről a lengyel elnökválasztásba? (II. rész)

Rafał Trzaskowski mellett kampányoltak német politikusok és a média is Fotó: Grzegorz Michalowski Forrás: MTI/EPA/Grzegorz Michalowski

Diplomáciai csörte

Ezek az egyenlőtlenségek hangsúlyosan jelentek meg az elmúlt hetekben a lengyelországi választási kampányban is, egy továbbit is eredményezve: a német érdekeltségek rendre Duda ellenfele, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester mögött sorakoztak fel. Ez diplomáciai ütésváltáshoz is vezetett,

a Duda-ellenes hangvételű német tudósítások miatt Szymon Szynkowski vel Sęk külügyminiszter-helyettes a hivatalába kérette a német ügyvivőt.

Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője pedig azt bizonygatta: Berlin „magától értetődően” nem befolyásolja a lengyel választási kampányt.

Duda két esetben kelt ki a németek ellen. Philipp Fritz a Die Weltben azt írta, Trzaskowski megfelelőbb elnök lenne Németország számára, mivel „kevésbé konfrontatív hangot ütne meg”. Például szkeptikusan áll hozzá a világháborús kártérítéshez, ami Fritz szerint problematikus kérdés Berlin és Varsó között, és ugyan a háttérben van, de gyorsan megmérgezheti a két ország viszonyát. Értsd: a németek nem akarnak annyit fizetni, mint amennyivel a lengyelek elégedettek lennének.

Háborús kártérítés

Duda Fritzcel kapcsolatos szavai Berlinben is komoly visszhangot váltottak ki, a német elit és a Riporterek Határok Nélkül szervezet is a sajtószabadságra hivatkozott. Mint arról nemrég lapunk is beszámolt,

a Dudát is támogató, jobboldali Jog és Igazságosság 2015-ös hatalomra kerülése óta terítéken van a kérdés, lehet-e számszerűsíteni a náci Németország által okozott világháborús károkat.

Az ügy most, az elnökválasztás után még inkább előtérbe kerülhet. Berlin azonban minden kártérítési igényt kategorikusan visszautasított, 2017-ben újra kijelentve: a kérdést már rendezte, sőt 1953-ban Varsó lemondott minden további követelésről.

A varsói ellenérv szerint azonban a Lengyel Népköztársaság akkoriban nem volt szuverén ország, a szovjetek tartották megszállás alatt, és a szintén a szovjet érdekszférába tartozó Német Demokratikus Köztársaság javára mondott le a kártérítés egy részéről. Itt is eurótízmilliárdokról van szó.

Rafał Trzaskowski mellett kampányoltak német politikusok és a média is
Fotó: MTI/EPA/Grzegorz Michalowski

A kampányát a konzervatív, családi értékekre építő Duda még élesebben utasított vissza egy személyét támadó cikket, amely a Fakt piacvezető bulvárlapban jelent meg. A lap tulajdonosa a Ringier Axel Springer Polska, a hazánkban is ismert svájci–német médiakonszern lengyel leányvállalata. A médiapiaci tulajdonviszonyok kényes kérdésnek számítanak Lengyelországban, a jobboldali kormánypárt szerint hazai tulajdonra kell törekedni. A Fakt azzal vádolta meg a címlapján Dudát, hogy kegyelmet gyakorolt egy pedofil elítélt esetében. Holott a férfi már letöltötte börtönbüntetését, az elnök csak hatályon kívül helyezte a bíróság által elrendelt távolságtartási végzést, az elkövető már felnőtt áldozatának kérésének téve eleget.

– Ez könyörtelen, piszkos kampány, és most személyesen ellenem irányul. A németek akarnak Lengyelországban elnököt választani? Aljasság, ezzel nem tudok egyetérteni

– fakadt ki Duda.

Olaj a tűzre

A Fakt ugyanaz a lap, amely nemrég bocsánatkérést követelt a kormánypárti magyar médiától, amiért az felhánytorgatta Donald Tusk lengyel politikus, európai néppárti elnök nagyapjának világháborús múltját. Előzőleg Tusk Carl Schmitt-tel, a nácizmusban is szerepet vállalt német ideológussal állította párhuzamba Orbán Viktor kormányfőt. A wPolityce lengyel kormánylap szerkesztői akkor elhatárolódtak a Fakttól, és Tuskról szólva rámutattak:

„A volt lengyel miniszterelnök az EU főbb politikai döntéshozóinak, köztük Berlinnek az igényeit elégíti ki.”

Felemlegették a bulvárlap tulajdonosi hátterét is: „Ráadásul a német–svájci csoport tulajdonában lévő újság csak olajat önt a tűzre. Valószínűleg ügyesen kigondolt, ám jól átlátható művelettel van dolgunk.”