Következő mérkőzések
Albánia
21:002024. június 24.
Spanyolország
Horvátország
21:002024. június 24.
Olaszország

„Lengyelország az ékszer Soros György koronáján”

A korábban jelzettekhez képest feltűnően szoros csatában győzte le ellenzéki ellenfelét Andrzej Duda jobboldali államfő a lengyel elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában. A Magyar Nemzet ma induló négyrészes sorozata azt vizsgálja, hogyan jelentek meg Soros György, illetve a német média és az Európai Bizottság érdekei Lengyelországban – következetesen az ellenzéki Rafał Trzaskowskinak kedvezve. – Lengyelország ékszer Soros György koronáján – állítja egy lengyel publicista.

Magyar Nemzet
2020. 07. 14. 6:05
DUDA, Andrzej; TRZASKOWSKI, Rafal
Andrzej Duda feleségével és lányával ünnepel az eredmény kihirdetéskor. Nem véletlen, hogy csak két százalék döntött Fotó: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jobboldali elnökkel, Andrzej Dudával szemben induló ellenzéki jelöltnek, Rafał Trzaskowskinak kedvezve kapcsolódott be a választási kampányba a lengyelországi Báthory Alapítvány (Fundacja im. Stefana Batorego), amelyet Soros György magyar származású amerikai milliárdos alapított – derül ki a választási kampány sajtóvisszhangjából. Duda a csaknem teljes végeredmény szerint a voksok 51,08 százalékát szerezte meg az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában, míg a varsói főpolgármesternek, az ellenzéki Polgári Platform vezette koalíció jelöltjének a szavazatok 48,92 százaléka jutott.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a kampány egyik fő témájában a konzervatív, illetve liberális álláspont helyezkedett szembe egymással. Duda a választási programjában a konzervatív családi értékek, a kizárólag férfi és nő kapcsolatán alapuló házasság mellett állt ki, és kizárta, hogy támogassa a homoszexuálisok örökbefogadási jogát. A Soros-párti szakértők azonban a szexuális kisebbségeknek még több jogot kínáló álláspont mellett sorakoztak fel. A Báthory Alapítványhoz köthető szakértők ezenkívül az ellenzéknek kedvező véleményeket és ajánlásokat fogalmaztak meg az elnökválasztás sokáig egyébként bizonytalan lebonyolításával kapcsolatban is.

Német érdekeltségek is kampányoltak Duda ellen

Diplomáciai ütésváltáshoz és nyilatkozatháborúhoz is vezetett, hogy német érdekeltségek – a sajtót is felhasználva – alig leplezetten Andrzej Duda jobboldali államfő ellenfele, Rafał Trzaskowski mellett kampányoltak a lengyel elnökválasztás előtt. Négyrészes cikksorozatunk második részéből kiderül, hogy az európai uniós pénzek visszatartása és a második világháborús lengyel kárigények felmerülése anyagilag is súlyos kérdés. Főleg a németeknek.

Tavasszal még a koronavírus-járvány, valamint alkotmányos aggályok miatt a választások megtartása ellen foglaltak állást, szemben a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali kormánypárttal, amelynek Duda a jelöltje volt. Miután azonban az eredetileg fő ellenzéki jelöltnek számító Małgorzata Kidawa-Błońska az alacsony támogatottsága miatt visszalépett, Trzaskowski pedig bekapcsolódott a kampányba, s esélyei folyamatosan javultak, ugyanezek a szakértők nézőpontot váltottak.

A lengyelországi demokrácián és jogállamiságon aggódva ekkor már a választásokon való részvételre buzdítottak. Ezek egyébként a Soros Györgyhöz köthető szervezetek fő témáinak számítanak a lengyel közéletben.

Fősodorbeli jogfelfogás

A wPolityce lengyel hírportál beszámolt arról, hogy a járvány kellős közepén a Soros által finanszírozott Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért azzal foglalkozott: szerintük nem volt szabályos a lengyel Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztása. Grégor Puppinck, a Jog és Igazságosság Európai Központjának vezetője pedig a tavasszal felhívta a figyelmet arra is: a Soroshoz köthető szervezetek sokrétű együttműködésben állnak a fősodorbeli európai jogfelfogás képviselői­vel.

Ennek részeként a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a stras­bourgi Emberi Jogok Európai Bíróságában is befolyással bír, ami erősíti a Dudára és a lengyel kormánypártra nehezedő jogi nyomást is az európai intézményrendszerben, és ismét csak Trzaskowskinak kedvezett a kampányban.

Andrzej Duda feleségével és lányával ünnepel az eredmény kihirdetéskor. Nem véletlen, hogy csak két százalék döntött
Fotó: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski

A választás feltűnően szorosra alakult a második fordulóra; ez júniusban a Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin lengyelországi szakírójának is feltűnt. De Duda az utolsó pillanatig kampányolt főleg a neki kedvező eredménnyel kecsegtető déli és keleti vajdaságok falvaiban és kisvárosaiban. Trzas­kowsi ezzel szemben a nagyvárosok lakóira számíthatott elsősorban, akik közül sokan elfordultak a hagyományos katolikus értékektől és a szexuális kisebbségi jogok „érzékenyítésével” is találkozhattak már. A New Statesman brit liberális hetilap – Soros György szóhasználatát átvéve – a nyílt, illetve a zárt társadalom harcaként pozicionálta az elnökválasztást, úgy vélve, Trzaskowsi győzelme reményt adna a liberálisoknak. A kormánypárti lengyel média ugyanakkor nem felejtette el felemlegetni: Trzaskowski korábban Soros-ösztöndíjjal tanult, és többször is részt vett a világkormányzás titokzatos szervezetének tartott, úgynevezett Bilderberg-csoport találkozóin.

Aggasztó szuverenitás

Egy a Project Syndicate-nek adott interjújában egyébként Soros májusban leplezetlen aggodalommal beszélt arról, hogy Lengyelország, valamint Magyarország több szuverenitást és függetlenséget élvezhet majd az Európai Unión belül. Mégpedig egy az EU-n belül is nagy vihart keltett német alkotmánybírósági döntés kapcsán, amely betűje szerint az Európai Központi Bank kötvényprogramjában való részvételről szól, fő tétje azonban a nemzeti szuverenitás megőrzése. A lengyel kampányban ezt az álláspontot Duda, míg a brüsszeli álláspontot ellenzéki riválisa képviselte.

Erősödő médiapozíciók

Érdemi liberális hatást ugyanakkor liberális média nélkül nehezen lehetne kifejteni egy hagyományőrző, katolikus országban. A V4NA hírügynökség beszámolt arról, hogy Soros erősítette a médiapozícióit Lengyelországban. Csehországi vállalatán keresztül a hatvan százalékát szerezte meg annak a lengyel cégcsoportnak, amely az ország második legnagyobb országos rádiójának, a Radio Zetnek is a tulajdonosa. A csoportnak több vidéki nagyvárosban is fogható rádióadója van.

Egyes információk szerint Soros több mint 68 millió eurót szánt az üzletre.

A felvásárlás ellen a PiS tiltakozott; szóvivője, Beata Mazurek azt mondta, az államnak minden hatalmával azon kell lennie, hogy a tőzsdespekulánsok médiatulajdonlását visszaszorítsák, és a lengyel állam nagyobb mértékben tulajdonos legyen a médiapiacon.

Stanisław Janecki, a wPolityce publicistája tavaly azt mondta a Figyelőnek: „Lengyelország ékszer Soros György koronáján, hiszen viszonylag nagy és népes országként domináns szerepet tölt be a térségben. Innen más országokra, de még az uniós elitekre is hatni lehet. A Soros által finanszírozott vagy támogatott szervezetek a jobboldalt, a konzervatívokat lejárató üzeneteket terjesztenek…

Lengyelországban a külföldi tőke annyira dominál a médiában, mint valószínűleg sehol az uniós posztkommunista államokban. És ezek a külföldi tőke által irányított médiumok nagyon is összhangban vannak azokkal az üzenetekkel és elméletekkel, amelyek Soros tevékenységéhez kapcsolódnak.”

A lengyel elnök hívei ünnepelnek a győzelem után. Rajtuk nem múlt a siker
Fotó: MTI/EPA/Adam Warzawa

Kis arányú győzelem

Andrzej Duda szoros küzdelemben győzte le riválisát, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármestert az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában.

A tegnap közölt majdnem végleges eredmény szerint a nemzeti-konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Duda a szavazatok 51,08 százalékát szerezte meg, míg Trzaskowski, a jobbközép–liberális ellenzéki Polgári Platform jelöltje 48,92 százalékot kapott. Duda brutálisnak nevezte a választási kampányt, de úgy vélte, itt az ideje, hogy a politikai megosztottságot félretéve tisztelettel bánjanak egymással a riválisok.

Mint várható volt, Trzaskowski főleg a városokban, a nyugati országrészben és a fiatalság körében gyűjtött be több szavazatot, míg Duda a kisebb vidéki városokban volt népszerűbb. Elemzők szerint ez elsősorban a PiS családtámogatási programjának köszönhető. Andrzej Duda győzelme lehetőséget ad a 2015 óta hatalmon lévő, két parlamenti választást is megnyerő PiS-nek arra, hogy folytassa családvédelmi és rendpárti politikáját, illetve igazságügyi reformját, amelyek miatt gyakran összetűzésbe került az EU intézményeivel. Trzaskowski sikere ugyanis azzal fenyegette volna a kormánypártot, hogy az új államfő által visszaküldött törvénytervezeteket csak háromötödös többséggel fogadhatta volna el a parlament. Márpedig a PiS nem rendelkezik ilyen többséggel. A főpolgármester maga is utalt rá, hogy elnökként jobb kapcsolatokra törekedne Európával, s gyakran alkalmazná az államfői vétót.

– Bármi is történjék, továbbra is harcolni fogunk a bíróságok függetlenségéért, védelmezni fogjuk az alkotmányt, és továbbra is küzdeni fogunk a nők jogaiért – mondta Trzas­kowski még az eredmények közzététele előtt. (K. Z.)

Gratuláció

Orbán Viktor gratuláló levelében kritikus fontosságúnak nevezte Duda győzelmét Közép-Euró­pa megerősítése szempontjából. – Az elmúlt évek szoros és eredményes együttműködése révén a magyar–lengyel baráti kötelék a közép-európai összefogás motorjává, az európai politika meghatározó tényezőjévé vált – fogalmazott. – Közép-Európa államai kiemelkedő és konstruktív szerepet játszanak az EU hatékonyságának, versenyképességének és biztonságának fokozásában – írta lengyel kollégájának Áder János államfő.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.