Köztük volt például a lengyel diszkriminációellenességért küzdő PTPA szervezet, amely főként jogászokat foglalkoztat, jogi tanácsokat ad a diszkriminációmentesség nevében, és vannak az Európai Bizottsággal közös projektjei is. A szervezet korábban amellett is kampányolt, hogy a lengyelekkel szembeni, úgynevezett hetes uniós cikkely szerinti eljárásba az LMBT-jogok sérülése is tartozzon bele. A PTPA szerepe mellett arról szintén cikkezett már a Magyar Nemzet, hogy a Soros György, magyar születésű amerikai milliárdoshoz köthető szervezetek közé tartozó Báthory Alapítvány (Fundacja im. Stefana Batorego) is a homoszexuálisok jogaival érvelve csatlakozott a kampányba.
Amellett, hogy az alapítvány kiállt a szexuális kisebbségek jogainak védelmében, a második fordulót megelőzően a Brüsszelben sokat hangoztatott jogállamisággal kötötték össze az LMBT-ügyet.
A civil szervezetek hatását a szűkös választási eredmény ismeretében nem érdemes lebecsülni. Uniós berkekben gyorsan visszaköszönhet a homoszexuális lobbi, főleg, hogy a hazánkkal és Lengyelországgal szembeni uniós jogállamisági eljárásokba életet kell lehelni. A liberális sajtó egyik zászlóshajója, a brit The Guardian Duda győzelme után egy nappal arról írt: miért kapna Varsó EU-pénzeket, ha a lengyel bírók mellett az LMBT-közösséget is „támadja”?
Helena Dalli, az uniós egyenlőségért felelős baloldali biztos korábban a lengyel LMBT-mentes övezetek miatt helyezte kilátásba az EU-pénzek megvonását. Az Európai Parlament bel- és igazságügyi bizottsága pedig tegnap elfogadott egy Lengyelországot bíráló jelentést, amelyben a homoszexuálisok helyzetét is felemlegetik. Az elfogadott szöveg elítéli, hogy a lengyel tisztségviselők többek között a választási kampányban vegzálják a szexuális kisebbségeket.
Korábban a szakbizottság részéről még azzal érveltek, hogy a jelentésnek nincsen köze a lengyelországi elnökválasztáshoz és annak eredményéhez. Tegnap egyébként az alulmaradt jelöltet támogató legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform az elnökválasztás eredményének érvénytelenítését kérte a lengyel legfelső bíróságtól. Állításuk szerint Trzaskowski nem részesült egyenlő mértékben az állami támogatásokból, illetve nem szerepelhetett ugyanannyit a közszolgálati médiában, mint Duda.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!