Krokodilkönnyeket hullattak Brüsszelben, amiért az ideológiai csatának is beillő lengyel elnökválasztásból Andrzej Duda jobboldali államfő került ki győztesen. Az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának spanyol vezetője, Iratxe García Pérez a Twitter mikroblogon arról írt, „bánja a szűkös többség véleményét”, a magyar és a varsói kormány ismert holland liberális bírálója, Sophie in ’t Veldt pedig gyalázatosnak nevezte Duda győzelmét, amit a „homofób kampány” eredményének tud be.
Noha az Európai Parlamenttől eddig sem voltak idegenek az efféle vélemények, az uniós szerződések felett őrködő Európai Bizottság részéről is akadt, aki Duda ellenzéki ellenfele, Rafał Trzaskowski szekerét tolta az elmúlt hónapokban.
A testület cseh liberális alelnöke, Věra Jourová előszeretettel hangoztatta, hogy a demokratikus értékek fenntartásáért felelős biztosként esze ágában sincs, hogy beleavatkozzon a lengyel belpolitikába, mégis több alkalommal megtette azt. A biztos kora tavasszal, a súlyosbodó járványhelyzettel példálózva az EP belügyekkel foglalkozó bizottságának több ülésén is bírálta Varsó akkor még levélszavazásról szóló terveit, majd a pandémia kellős közepén újabb kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel igazságügyi reform miatt.
Fotó: MTI/Darek Delmanowicz
A konzervatív lengyel kormány ellen – ahogyan a magyarral szemben is – azt is felhozta a Věra Jourová és a belga Didier Reynders alkotta liberális biztospáros, hogy a koronavírus miatti intézkedéseik veszélybe sodorják a jogállamiságot.
Az EP illetékes szakbizottsága már ma szavaz egy Lengyelországot épp a jogállam helyzete miatt elítélő állásfoglalásról, ami szeptemberben pedig a plenáris ülés napirendjére kerül. Ebben a képviselők azt kérik többek között az Európai Bizottságtól, gyorsítsa fel Lengyelországgal szemben az uniós hetes cikkely szerinti eljárást. A jelentéstevő, a magyar kormány sorozatos bírálatáról és a migránsvízum ötletének felvetéséről is ismert spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar szerint ugyanakkor az időzítésnek semmi köze a lengyel elnökválasztás eredményéhez; a jelentés tervezete korábban elkészült.
Fotó: MTI/EPA/Laurent Dubrule
Jourová a saját állítása szerint akkor sem szólt bele a lengyel belharcba, amikor szintén az EP bizottságában, napokkal a lengyel elnökválasztás második fordulója előtt bírálta Dudát annak családpolitikai elképzelései miatt.
– Szomorú, ha a modern Európában vezető politikusok a kisebbségek vegzálásával próbálnak hasznot szerezni – mondta, azt is bírálva, hogy szerinte Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali kormánypárt jelöltje tévesen vont párhuzamot a kommunista, illetve a szexuális kisebbségek pártját fogó, úgynevezett LMBT-ideológia között.
Ezt egyébként hazánkban a liberális média egy része, így az Index és a Hvg.hu is átvette, és akárcsak Jourová, ezek a portálok is félreértelmezték.
Duda elnök az idézett kampányeseményen a gyermekek agymosását és politikai indoktrinációját tulajdonította mind a kommunizmusnak, mind pedig az LMBT-mozgalomnak. Kettős mércéről tanúskodik az is, hogy miközben Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek nemrég bocsánatot kellett kérnie, mert szerepelt a közelmúltban választásokat nyert Horvát Demokratikus Közösség egyik kampányvideójában, a liberális biztostól látszólag senki sem várja el ugyanezt.
