Űrkutatás: fontos bejelentést tett Ferencz Orsolya

Első alkalommal fogják mérni az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét, ezzel lehetővé teszik messze a Naprendszer határain túli bolygókutatást.

Budapest, 2023. október 24. Ferencz Orsolya, az ûrkutatásért felelõs miniszteri biztos beszédet mond az Ariel ûrmisszió budapesti konzorciumi találkozóján 2023. október 24-én. Az Európai Ûrügynökség egyik legjelentõsebb tudományos missziója, az Ariel az exobolygók légkörét, természetét, keletkezését és fejlõdését vizsgálja. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

A budapesti konzorciumi találkozó tudományos betekintést nyújt az érdeklődőknek az Ariel űrmisszióba. Londoni és más nemzetközi űrügynökségi partnerek közreműködésével a programban részt vevő kutatók számolnak be az eddigi eredményekről – mondta el Ferencz Orsolya.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2029-ben indítandó, Ariel elnevezésű tudományos missziója négyéves küldetése során ezer távoli csillag körül keringő bolygót fog megfigyelni a látható és infravörös hullámhosszokon, hogy kialakulásukat és fejlődésüket tanulmányozza. 

A tudományos misszió első alkalommal fogja mérni az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét, így lehetővé teszi messze a Naprendszer határain túli bolygókutatást.

A magyar hozzájárulás részeként az Admatis Kft. egy magyar csapat vezetőjeként az űrtávcsőre kerülő eszközöket és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges berendezéseket fog szállítani. Az űreszközbe egy speciális hűtőradiátort is beépítenek, amely a műhold belsejében lévő kritikus eszközök, jellemzően a detektor és az elektronikák hőmérsékletének pontos szabályozását végzi.

A magyarok emellett a földön maradó eszközök közül az angliai összeszereléshez használandó különböző szerelőkereteket, pozicionálóberendezéseket és állványokat készítenek el, valamint három olyan konténert, amelyekben az űrtávcső közúti szállítása történik Európán át. Ezek biztosítják a több száz millió euró értékű műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes környezetét tisztaszobai körülmények között.

Fotó: Hegedüs Róbert

A kormány által az Európai Űrügynökséghez eljuttatott PRODEX-befizetéseken keresztül támogatott magyar hardver-hozzájárulást szakmailag a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, Szabó Róbert koordinálja – olvasható az eseményre kiadott háttéranyagban.

A magyar kutatók ezenkívül a tudományos munkacsoportokban is részt vesznek. Ezek az erőfeszítések az exobolygók légkörének vizsgálatán túl speciális bolygók szülőcsillagai működésének és aktivitásának jobb megismerésére, a célpontlista összeállítására, optimalizálására és kiegészítésére irányulnak.

Az Arielt fejlesztő konzorciumnak 16 ESA-tagország több mint 50 intézetéből 600 kutató és mérnök a tagja, emellett a közelmúltban a NASA, a JAXA és a Kanadai Űrügynökség részvételét is megerősítették. Magyarország 2018 eleje óta része az Ariel konzorciumnak.

A konzorcium negyedévente tart személyes találkozót, ahol a kutatók és a mérnökök megbeszélik a misszióval, a műszeregyüttes tervezésével és megépítésével kapcsolatos feladatokat és felkészülnek a tudományos kihívásokra, az adatok kezelésével kapcsolatos kérdésekre, a célpontlista összeállítására és az űrmisszió mindennapos működtetésére.

Magyarország 2020-ban, a koronavírus-járvány alatt már helyet adott egy virtuális konzorciumi találkozónak – áll a közleményben.

Borítókép: Ferencz Orsolya (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)