– Mivel folytatódik a kiképzés?
– A folyamatos elméleti képzés során megismerkednek a világűr és a súlytalanság legfontosabb fizikai jellemzőivel, a repülés alapszabályaival. Emellett szakemberek felügyelete alatt fizikai erőnléti edzéseket végeznek, orvosi vizsgálatokon vesznek részt. Legutóbb a Magyar Honvédség kiváló szakembereinek segítségével túlélőtréninget teljesítettek, hiszen arra is fel kell készülni, ha a landolás olyan helyen történne, ahol szükség van efféle tudásra. Nyilván jó lenne ezt elkerülni, de bizony ilyen már korábban is előfordult, ezért a mai napig része az űrhajósok kiképzésének.
– Mi alapján dől el, hogy kivel indul el az űrhajó?
– Akiknek a fenti képzések során a legmagasabb a tudásszintjük, és mind pszichésen, mind fizikailag a legjobb jellemzőkkel bírnak. Először kettőre csökken az űrhajósjelöltek száma, az ő kiképzésük az Egyesült Államokban folytatódik. Nyilván az ott tapasztaltak alapján választjuk ki az amerikai szakemberekkel együtt a második magyar űrhajóst. Fontos kiemelni, hogy a kiválasztott űrhajós társának tartalékként végig készen kell állnia arra, hogy ha baj van, beugorjon, és ha kell, belőle legyen a második magyar űrhajós.
– A közel egy hónapos misszió nagyon hosszú idő. Milyen feladatok várnak a majdani magyar űrhajósra?
– Rengeteg kísérletet kell végrehajtania és eszközt beüzemelnie, amelyeket mind-mind magyar cégek, kutatóintézetek, egyetemek állítottak össze, gyártottak le. Ez a program egyik értéke, a magyar kísérletek és technológiai demonstrációk bemutatása. Bizonyítani, hogy a magyar ipar és tudás képes a legmagasabb szinten is helytállni, és jelezni, hogy a világ űrpiacán számolni kell velünk. Az is rendkívül értékes, hogy bizonyítottan meglesz az a tudásunk, hogy milyen úton lehet válogatni és kiképezni egy űrhajóst. Az a cél, hogy az űrhajósprogramból sikeres, piacon eladható magyar termékek és szolgáltatások váljanak. Egy olyan laboratóriumba, azaz a Nemzetközi Űrállomásra fogunk eljutni, amelynek egész életciklusa alatt csak pár százan tudnak dolgozni. El lehet képzelni, mekkora értéke van az ott hasznosan eltöltött időnek.
– Tartható a 2024-re tervezett időpont? Információi szerint mikor lesz a magyar űrhajós útja?
– Mi ezzel számolunk, de könnyen lehet, hogy 2025 első fele lesz belőle. Ennyire előre még nem lehet látni, sok minden befolyásolja a Nemzetközi Űrállomás forgalmát. Erre nincs ráhatásunk. Az a fontos, hogy Magyarország készen álljon arra, hogy amikor a rakéta elstartol, a maximumot hozzuk ki abból a történelmi harminc napból, amelyet a magyar űrhajós a világűrben eltölt.
Kiképzés földön, vízen, levegőben
A Magyar űrhajósprogram célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át tudományos kísérleteket végez. A 240 jelentkezőből kiválasztott négy jelöltet – Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnököt, Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnököt, Schlégl Ádám klinikai ortopéd sebészt és Szakály András 40 éves repülőipari tervezőmérnököt – március elején mutatták be a nagy nyilvánosságnak. Miután a jelöltek áprilisban átestek a fizikai állapotfelmérésen, július közepén egyhetes szárazföldi kiképzésen vettek részt. Az űrhajósjelöltek elsajátították a menedéképítés fortélyait, élelem-, illetve vízszerzési és víztisztítási módszereket, megtanultak tüzet gyújtani és tereptani ismereteket is szereztek. Ezt követően háromnapos vízi kiképzésre került sor a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál. (Az asztronauták visszatérésükkor vízre érkeznek, így a vízi mentés gyakorlatának elsajátítása rendkívül fontos.) A jelöltek megtanultak a víz alatt tájékozódni, illetve gyakorolták az úgynevezett pihentető úszást is. A tanultakról az Alcsiszigeti Holt-Tiszában végrehajtott, élővízből történő mentés, azaz a kiemelés során kellett számot adniuk. Ezzel a többéves felkészítés újabb állomása zárult le.
