Az egyhetes szárazföldi rész után – amely során az űrhajósjelöltek többek között tűzgyújtási, menedéképítési, valamint víz- és élelemszerzési ismeretekkel gazdagodtak – a háromnapos vízi kiképzésre az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál került sor.
Miután a jelöltek tantermi foglalkozásokon elsajátították a vízbe érkezés, a vízben való mozgás, valamint a kimentéskor rájuk váró feladatok helyes végrehajtásának és a mentőeszközök, vagyis a mentőmellény és csónak használatának elméletét, először uszodai körülmények között szereztek gyakorlati tapasztalatot. Víz- és úszásbiztonságuk felmérése mellett próbára tették az űrhajósjelöltek koncentrációját is. A feladatok során többek között megtanultak a víz alatt tájékozódni, illetve gyakorolták az úgynevezett pihentető úszást is. A tanultakról a Holt-Tiszában végrehajtott zárógyakorlatot jelentő élő vízből történő mentés, azaz a kiemelés során kellett számot adniuk – írja a Honvédelem.hu.
Magyari Gábor, a Magyar űrhajós program repülésüzemi és képzési vezetője a kiképzés jelentősége kapcsán hangsúlyozta: az asztronauták kiküldetésükről való visszatértükkor vízre érkeznek, így a vízi mentés gyakorlatának elsajátítása rendkívül fontos az űrhajósjelöltek számára. „Rendkívül hálásak vagyunk, illetve büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Honvédség lehetőséget adott ennek végrehajtására” – tette hozzá.
Dr. Nagy Klaudia Vivien űrorvos, a Hunor-program egészségügyi csoportjának vezetője a kiemeléskor szintén a Mi-17 típusú helikopter fedélzetén tartózkodott. Mint fogalmazott, az űrhajósok rendkívül nagy fizikai és egészségükre potenciálisan veszélyes hatásoknak vannak kitéve az űrutazás során, beleértve az olyan műveleteket is, mint a visszatéréskor az óceánból való kimentés. „Az egészségügyi kollégáknak is fontos, hogy minél több tapasztalatunk legyen arról, miként zajlanak ezek a műveletek a gyakorlatban. Hálásak vagyunk a Magyar Honvédségnek, hogy mi is részt vehettünk és gyakorolhattuk azt, amit majd élesben is meg kell tennünk” – nyomatékosította dr. Nagy Klaudia Vivien.
