Nincs más választásunk, egyszer el kell hagynunk a Földet

Űrmérnökök új generációja származhat a Hunor program elindításából – mondta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos egy pódiumbeszélgetésen. Szerinte Magyarországnak pontosan ugyanannyi tennivalója van az űrkutatás területén, mint az egészségtudományokban, és ott kell felzárkózni, ahol arra reális esély van. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós arról beszélt, hogy a fiatalokat motiválni kell a tanulásra és a kemény munkára, mert ezek nélkül nem fognak eredményeket elérni.

Azért indult el a Hunor program, hogy űrmérnökök új generációja képezni tudja magát és egy programot végig tudjon vinni – mondta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos Az emberiség jövője az űrben dőlhet el? Magyarok az űrben – a múlt tapasztalatai a jövő formálásában című pódiumbeszélgetésen, melyet a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezett. A miniszteri biztos hangsúlyozta: 

amiben reális esély van arra, hogy felzárkózzunk, abban ezt meg kell tenni és nemzetközi együttműködésekben vagy nagy nemzeti programokban lehet a fejlesztéseket elindítani. 

Rámutatott: ha Magyarország versenyhátrányba kerül a terület elhanyagolása miatt, akkor később már nem tud eljutni az űrbe, ezért ezen a területen hazánknak pontosan annyi dolga van, mint a génsebészetben vagy az oltások fejlesztésénél. A Földön kívül lévő világ 

nem a barátunk, és nem érdekli, hogy mi itt élünk vagy halunk. Ez az a valódi emberiségtudat és felelősség, amit csak akkor értünk meg, hogy ha kívülről megnézzük ezt a bolygót. Ehhez csak az űrkutatás vezet

– vélekedett Ferencz Orsolya.

A miniszteri biztos arra is emlékeztetett, hogy a magyarok nagyon sok tudós munkájával hozzájárultak az űrtevékenységhez, például a világűr határát egy magyar fizikusról, Kármán Tódorról nevezték el. – Az űrtechnológia olyan mélységig jelen van a mindennapjainkban, hogy minden országnak van hozzá viszonyulása, ha máshogy nem, akkor alkalmazásokban. Korábban Magyarország az élen járt az űrkutatásban, hiszen hetedikként léptünk ki a nemzetek között a világűrbe, a magyar kormány pedig eldöntötte, hogy ezzel foglalkozni kell, ezért fogadták el 2021-ben a magyar űrstratégiát. Emellett az űrtevékenység fontos diplomáciai terep is, mert nemzetközi kapcsolatokat építenek vele, hiszen egy Magyarország méretű államnak nem lesz önálló űrprogramja – tette egyértelművé.

Mint elmagyarázta, a világgazdaságot átszövi a műholdas technológia, aminek a jelentőségét akkor vennénk észre, ha nem lenne. Az űrkutatás alá épül fel az űrtevékenység, ennek része a műholdas navigáció és a telekommunikáció, melyek műholdak nélkül összeomlanának. Ezek olyan lehetőségek az emberiség számára, amelyek évezredekig nem léteztek, mert az információ megléte vagy éppen annak hiánya történelmi kérdéseket döntött el – világította meg az összefüggést a miniszteri biztos. Hozzátette, erre épül az űripar, hiszen az űrtevékenységhez szükséges eszközöket elő kell állítani, amiben nagyon sok országnak lehet szerepe. – Van, aki remek fedélzeti elektronikát gyárt, máshol kitűnő antennát vagy sugárzásvédelmet készítenek, a piac nagyon széles, 

Magyarországnak pedig az a feladata, hogy amiben jó, abban előre tudjon lépni ezen a piacon 

– állította.

Ferencz Orsolya kitért arra is, hogy egy űrállomás azért érdekes a Föld lakosainak, mert energiaforgalmát tekintve egy napenergiával működő nyitott rendszer, de anyagforgalmát nézve zárt, hasonlóan a Földhöz. Amit meg lehet tanulni a világűrben lévő zárt rendszereket használva, az visszajön a Földre és itt lesz alkalmazható – magyarázta.

Hozzáfűzte, az emberiség azért akar a Holdra menni, hogy bizonyos anyagokat vagy olyan izotópokat keressen, amelyek a fúziós energiatermelésben segítenek, de emellett biztonságpolitikai szempontok is vezérlik. – Ezért meg kell oldani az égitesten felmerülő sugárzásvédelem kérdését, valamint azt, hogy túléljenek egy holdi éjszakát, de betegség esetén gyógyítani kell, gyógyszereket előállítani, továbbá élelmet adni, ugyanis minden utánpótlás a Földről nem biztosítható – fogalmazott. 

– Az űrállomáson magyarok is vesznek részt gyógyszerkísérletekben és kémiai hatóanyag-vizsgálatokban. 

El kell hagynunk a Földet

Enélkül az emberiség be van zárva a Földre, márpedig valamikor el fog indulni, mert nincs más választása. Jelen pillanatban a Marsra nem tudnánk embert küldeni, az erős sugárzásveszély miatt nem élné túl az oda-vissza utat – tudatta a miniszteri biztos. 

Ferencz Orsolya felidézte: sok évtizedes múltra tekint vissza a kínai űrkutatás is, illetve az indiai Csandraján-3 Hold-misszió programját is nyomon lehetett követni az utóbbi időszakban, de szintén itt van Szaúd-Arábia, Törökország és Izrael űrprogramja. Jelen pillanatban azonban nincs olyan ország, amelyik el tudna juttatni embert a Holdra a kihívás nehézsége miatt – fogalmazott.

Farkas Bertalan űrkutató, az első magyar űrhajós kijelentette: az űrjogászok még mindig nem tudták eldönteni, hogy hol van a világűr eleje. Szerinte az űrkutatásnak két nagyon fontos terepe van: az egyik az emberrel végzett űrkutatás, melynek a magyar űrhajós is részese volt, a másik pedig az a terep, ahol az emberek alkotta technika a főszereplő. Ezenkívül arra is felhívta a figyelmet, hogy az ifjúsággal foglalkozni kell és meg kell tanítani nekik, hogy munka nélkül nem lehet eredményeket elérni. Erre ő maga a jó példa, aki nagyon sokat dolgozott azért, hogy az első magyar űrhajós lehessen.

Borítókép: Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos (Fotó: Hírnyolc/Baranyai Attila)