Döntés született a magyar katonák iraki missziójáról

A Ház törvényt fogadott el az iraki szerepvállalás meghosszabbításáról, a részvételről a balkáni misszióban, változtatott az atomenergia-törvényen, valamint törvényt fogadott el a magyar építészetről.

Hajdúhadház, 2023. november 16. A HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu által 2023. november 17-én közreadott képen a NATO Elõretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport (Forward Land Force Battlegroup – FLF BG) magyar és olasz katonáinak közös lövészete Hajdúhadházon. MTI/HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu/Kertész László Fotó: HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu/Kertész László

A Magyar Honvédség jelentős erőkkel és képességekkel járul hozzá a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea illetve a koszovói KFOR műveletekhez, 2024-ben pedig Magyarország lesz a vezető nemzete az Európai Unió legnagyobb katonai missziójának. 

Annak érdekében, hogy a közjogi engedélyek és felhatalmazások összhangban legyenek, szükséges egy 2004-ben hozott határozat hatályon kívül helyezése, ehhez kéri a kormány a felhatalmazást az Országgyűléstől.

Változik az atomenergiáról szóló törvény

Magyarország energiaszuverenitásának még hatékonyabb támogatását célozza az atomenergiáról szóló törvény megváltoztatása, az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosítása, továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról és az energiahatékonyságról szóló törvények módosítása, amelyet 141 igen, 42 nem, 6 tartózkodó szavazattal fogadtak el.

A törvénymódosítás – az előterjesztő szándéka szerint – továbbra is magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot és elősegíti a hatósági felügyelet hatékonyságának növelését.

A villamos energia esetében segítik a termelői egységek csatlakozását, de lesznek változások a megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatban is.

Megújulnak az építészeti alapelvek és kamarai szabályok      

Elfogadták 135 igen, 44 nem, 12 tartózkodó szavazattal a magyar építészetről szóló törvényt, amellyel négy jogszabályt – a mérnöki és építészkamaráról, az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényeket – vonják össze. A jövőben megújulnak az építészeti alapelvek és kamarai szabályok.      

Az előterjesztő Lázár János építésügyi miniszter célként jelölte meg a települések szerepének erősödését, a hatósági engedélyezés egyszerűsítését. A helyi tervtanácsok vétójogot kapnak, és az országos főépítészi hálózat az egész országot lefedheti a jövőben, bevezetik a Balatoni főépítész fogalmát és Magyarországnak tájkertészettel foglalkozó főkertésze is lesz.

Az építőanyaggyártásban, -fejlesztésben és -kereskedelemben egy patrióta, a magyar piacot védő és a magyar vállalkozásokat támogató politikát akarnak bevezetni.

Létrehoznak egy barnamezős katasztert, felmérik az ország összes barnamezős területét. A jogalkotók a reklámeszközök elhelyezésével kapcsolatban is új szabályozást vezetnek be.

Kiegészül a törvény a kiemelt beruházásokra vonatkozó részletes szabályozással, a kormány felhatalmazást kap rendelettel meghatározni ezek körét. A törvényben meghatározták a 65 métert meghaladó magasépítmények létesítésének feltételeit is. Az illetékkedvezménnyel, adókedvezménnyel és támogatási rendszerrel preferálni szeretnék, ha valaki egy műemléképületnek a tulajdonosa.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/HM Zrínyi Nonprofit Kft./Honvédelem.hu/Kertész László)