Legalább egymillió forintos bírság szabható ki arra a dohány-kiskereskedőre, aki 18 év alattiakat szolgál ki dohánytermékkel. A sarkalatos passzusokat is tartalmazó, fideszes képviselők által kezdeményezett szigorítást 144 igen szavazattal, 32 ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A fizetendő összeg további jogsértések esetén folyamatosan nő: a korábban már megbírságolt kereskedőkre az újabb alkalmakkor az előző bírság másfélszeresét kell kiszabni.
A bírság összege egészen tízmillió forintig emelkedhet, ismételt szabályszegés esetén az üzletet harminc napra bezáratja a hatóság.
Nem nyújthat be ismételten engedélykérelmet dohánytermék kiskereskedelmére az, aki a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket korábban megsértette, és ezért a korábbi engedélyét a hatóság visszavonta.
A változtatás pontosítja a termékkihelyezés és a polcképszerződés szabályait is a dohányboltokban. Jogharmonizációs céllal változik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény is, a termékek nyomonkövethetősége érdekében. A változtatások januártól hatályosak.
Egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvényeket módosítottak
Elfogadta az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosítását az Országgyűlés 133 igen, 45 nem és 12 tartózkodó szavazattal, amelyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter terjesztett elő.
Módosul a légiközlekedésről szóló törvény: a jövőben a repülőtér működtetésében érintett, állami befolyás alatt álló gazdasági társaságok mentesülnek a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény, továbbá a munka törvénykönyve, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló és a nemzeti vagyonról szóló törvény egyes rendelkezései alól.
A kivételeket azzal indokolják, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében az állami befolyás nem vezethet a reptér működtetésében érintett gazdasági társaságok versenyképességének csökkenéséhez.
A jogszabály több vagyonátadásról is rendelkezik: a makói kézilabdacsarnok és a törökbálinti tüdőgyógyintézet a református egyház ingyenes tulajdonába és fenntartásába kerül. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány pedig egy békéscsabai ingatlant kap meg.
A vagyontörvény melléklete az állam 100 százalékos részesedését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűként rögzíti a Nemzeti Vízművek Zrt. és a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. esetében.
A jogszabály emellett módosítja postatörvényt, törölve a 2024-től megszűnő illetékbélyeg továbbértékesítésének lehetőségét. Változik a Budapest-törvény is annak érdekében, hogy a Budai Várnegyed és a Citadella állami beruházásakor az építtető kötelezően használja az építményinformációs modell (BIM) alapú rendszert, valamint hogy a beruházó a kivitelezési árak ellenőrzéséhez költségszakértőt vegyen igénybe.
Az egyetemek sem maradnak érintetlenek
Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról döntött az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 7 tartózkodó szavazattal.
A jogszabály támogatja a Nobel-díjas magyar kutató, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását. Módosul a Magyar Kutatási Hálózat szervezeti struktúrája, és az egyetemek hatáskörébe kerül az Új nemzeti kiválósági program és kooperatív doktori program lebonyolítása. A Semmelweis Egyetemhez kerül jövő márciustól az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Amerikai úti és az Országos Mozgásszervi Intézet Szanatórium utcai telephelye.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény is módosul:
a testület a jövőben az Európai Unió Bírósága megkeresésére és az uniós alapító szerződésekben biztosított hatáskörének tiszteletben tartása mellett előzetes európai uniós értelmező véleményről szóló döntést hozhat.
A testület többek között Magyarország alkotmányos berendezkedése, nemzeti identitása, szuverenitása, az alapvető jogok és szabadságok, valamint az emberi méltóság értelmezésére vonatkozóan előzetes véleményt nyilvánít az alaptörvénnyel való összhang szempontjából, ha az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben történő döntéshozatallal összefüggésben felmerül ezen kérdések érintettsége.
