A bevándorlóknak Magyarországon tartózkodni nem alapjog

Törvényt hozott a Ház a harmadik országbeli polgárok beutazásáról, és agrártárgyú törvényeket is módosított kedden.

Motril, 2018. május 15. Afrikai migránsok érkeznek a Granada délspanyol tartománybeli Motril kikötõjébe 2018. május 14-én. A kisebb bárkában utazó 35 bevándorlót a spanyol tengeri mentõszolgálat vette hajójára a Földközi-tengeren, Alborán szigetétõl északra. (MTI/EPA/Miguel Paquet) Fotó: Miguel Paquet

Huzamosan az tartózkodhat Magyarországon, aki korábban valamilyen jogcímen bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott, a jogszabály hatályba lépésétől kezdve pedig az, aki ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát, vagy EU tartózkodási kártyát kapott.

A törvény kivezeti a letelepedett fogalmát a jogi státusok közül, a hatályba lépése után letelepedési engedélyt nem lehet szerezni.

A törvény hatályon kívül helyezi a vendégmunkástörvényt, egy egységes idegenrendészeti törvényt létrehozva. A jogszabály lehetőséget biztosít a családi együttélésre meghatározott keretek között, de a családegyesítés a vendégmunkások számára nem biztosított.

A kormányhivatal a szezonális és a nem szezonális vendégmunkások esetében is eljárást folytat annak vizsgálatára, hogy az adott álláshely betölthető-e magyar munkavállalóval.

Egy beruházás megvalósítása érdekében akkor alkalmazható vendégmunkás, ha a foglalkoztató erről megállapodik a magyar állammal, annak engedélye pedig csak az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet, de legfeljebb három évre adható ki. 

A vendégmunkás-tartózkodási engedélyt azok a vendégmunkások kaphatják meg, akik minősített kölcsönbe adón vagy kedvezményes foglalkoztatón keresztül érkeznek Magyarországra. 

Az engedély lejártakor a foglalkoztatónak gondoskodnia kell arról, hogy a vendégmunkás hat napon belül elhagyja az országot.

A foglalkoztatási célú és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek évente kiadható számát a gazdaságfejlesztési miniszter határozza meg. A kereten belül az azonos állampolgárságú külföldiek aránya nem lehet nagyobb 25 százaléknál.

A vendégbefektetői jogcím állandó itt-tartózkodásra nem ad lehetőséget, csupán határozott idejűre, a jogszabály pedig esetükben nemzetbiztonsági ellenőrzést ír elő.

Módosultak egyes agrártörvények

Az Országgyűlés 147 igen, 35 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes agrártárgyú törvények módosítását.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény módosítása biztosítja, hogy 

a vadászati jegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét a Vadászkamara állapíthassa meg.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításával a vetőmag-előállítók adminisztrációs terheinek csökkentését szeretnék elérni. A javaslat kitér a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság megemelésére, amely az agrártárca szerint azért indokolt, hogy a termőföld védelmével kapcsolatos szerepüket változatlanul be tudják tölteni.

Az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a kárenyhítő juttatások iránti igény olyan mértékben megnövekedett, hogy a nagy összegű kifizetések az Agrárkár-enyhítési Alap forrásainak kimerüléséhez vezettek, ezért szükségessé vált az alap megerősítése is. 

Az illetékekről szóló törvény módosítása a visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség eseteit érinti. A módosítás révén a vagyonszerzőt akkor is megilleti az illetékmentesség, ha a termőföld használatát, hasznosítását erdőbirtokossági társulat javára engedi át.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Miguel Paquet)