A bevándorlóknak Magyarországon tartózkodni nem alapjog

Törvényt hozott a Ház a harmadik országbeli polgárok beutazásáról, és agrártárgyú törvényeket is módosított kedden.

Motril, 2018. május 15. Afrikai migránsok érkeznek a Granada délspanyol tartománybeli Motril kikötõjébe 2018. május 14-én. A kisebb bárkában utazó 35 bevándorlót a spanyol tengeri mentõszolgálat vette hajójára a Földközi-tengeren, Alborán szigetétõl északra. (MTI/EPA/Miguel Paquet) Fotó: Miguel Paquet

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és itt-tartózkodásáról hozott törvényt hozott a Ház. A kétharmados támogatást igénylő jogszabályt 141 igen szavazattal, 49 ellenvoks mellett fogadták el. A jogszabály kimondja: 

a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog.

Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Azt is tartalmazza, hogy „csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot”.

A jogszabály szerint a magyarországi tartózkodás lehet rövid időtartamú – fél éven belül legfeljebb 90 nap –, amelyhez főszabály szerint vízum szükséges, tartós, vagyis legalább 90, legfeljebb 180 napos, valamint huzamos, ami főszabály szerint határozatlan idejű.

Tartós tartózkodás jogcíme lehet vállalkozási vagy befektetési, lehet vendégmunkás jogcím, kérhető munkavállalási célból magasan képzett személyként vagy úgynevezett nemzeti kártyával, vagy egyéb okból, például tanulmányi, gyógykezelési vagy kiküldetési célból.

Huzamosan az tartózkodhat Magyarországon, aki korábban valamilyen jogcímen bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott, a jogszabály hatályba lépésétől kezdve pedig az, aki ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát, vagy EU tartózkodási kártyát kapott.

A törvény kivezeti a letelepedett fogalmát a jogi státusok közül, a hatályba lépése után letelepedési engedélyt nem lehet szerezni.

A törvény hatályon kívül helyezi a vendégmunkástörvényt, egy egységes idegenrendészeti törvényt létrehozva. A jogszabály lehetőséget biztosít a családi együttélésre meghatározott keretek között, de a családegyesítés a vendégmunkások számára nem biztosított.

A kormányhivatal a szezonális és a nem szezonális vendégmunkások esetében is eljárást folytat annak vizsgálatára, hogy az adott álláshely betölthető-e magyar munkavállalóval.

Egy beruházás megvalósítása érdekében akkor alkalmazható vendégmunkás, ha a foglalkoztató erről megállapodik a magyar állammal, annak engedélye pedig csak az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet, de legfeljebb három évre adható ki. 

A vendégmunkás-tartózkodási engedélyt azok a vendégmunkások kaphatják meg, akik minősített kölcsönbe adón vagy kedvezményes foglalkoztatón keresztül érkeznek Magyarországra. 

Az engedély lejártakor a foglalkoztatónak gondoskodnia kell arról, hogy a vendégmunkás hat napon belül elhagyja az országot.

A foglalkoztatási célú és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek évente kiadható számát a gazdaságfejlesztési miniszter határozza meg. A kereten belül az azonos állampolgárságú külföldiek aránya nem lehet nagyobb 25 százaléknál.

A vendégbefektetői jogcím állandó itt-tartózkodásra nem ad lehetőséget, csupán határozott idejűre, a jogszabály pedig esetükben nemzetbiztonsági ellenőrzést ír elő.

Módosultak egyes agrártörvények

Az Országgyűlés 147 igen, 35 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes agrártárgyú törvények módosítását.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény módosítása biztosítja, hogy 

a vadászati jegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét a Vadászkamara állapíthassa meg.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításával a vetőmag-előállítók adminisztrációs terheinek csökkentését szeretnék elérni. A javaslat kitér a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság megemelésére, amely az agrártárca szerint azért indokolt, hogy a termőföld védelmével kapcsolatos szerepüket változatlanul be tudják tölteni.

Az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a kárenyhítő juttatások iránti igény olyan mértékben megnövekedett, hogy a nagy összegű kifizetések az Agrárkár-enyhítési Alap forrásainak kimerüléséhez vezettek, ezért szükségessé vált az alap megerősítése is. 

Az illetékekről szóló törvény módosítása a visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség eseteit érinti. A módosítás révén a vagyonszerzőt akkor is megilleti az illetékmentesség, ha a termőföld használatát, hasznosítását erdőbirtokossági társulat javára engedi át.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Miguel Paquet)